Ismét a Kossuth Rádió vendége volt péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök, aki Törőcsik Zsolt műsorvezetőnek fejtette ki a gondolatait, a beszélgetésnek ugyanakkor a témái és Orbán mondanivalói sem nagyon különböztek például a két héttel ezelőtti rádiós fellépésétől.
Elsőként ismét az ukrajnai háborúról beszélt Orbán, aki azzal kezdte, hogy egy éve még mindenki abban reménykedett, hogy "ez a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik igazi háborúvá", de ennek ellenkezője történt, a háború sokkal durvább lett, az áldozatok száma már mindkét oldalon százezer felett van. Fő tétele, hogy a nemzetközi közvélemény élesen kettévált, van a nyugat és vele szemben a többiek, a türkök, arabok, kínaiak, afrikaiak mind a tűzszünetet és azonnali béketárgyalásokat sürgetik, mert a gazdasági hatásaitól a háborúnak ők is szenvednek.
A nyugati világ vezetői viszont háborús lázban égnek, egyre veszélyesebb fegyvereket küldenek Ukrajnába, pedig sisakokkal kezdték, most pedig már a vadászrepülőkről van szó, és Orbán szerint közel vagyunk ahhoz, hogy Ukrajnával szövetséges országok katonái is menjenek Ukrajnába. "Soha a világ nem volt ilyen közel ahhoz, hogy egy lokális háborúból, hiszen Luhanszkról és Donyeckről beszélünk, világháború legyen" – fogalmazott Orbán, mintha nem tudná, hogy közel sem csak erre a két régióra korlátozódik a háború.
Orbán szerint – aki eljátszott azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha a Vatikán is az EU tagja lenne, szerinte bizonyosan "érdekes viták lennének genderkérdésben" – Európában a Vatikán mellett lényegében Magyarország az egyetlen, amely békepárti, de nem igaz, hogy a többiek érdekmentesen vesznek részt a háborúban, mert szerinte abban ugyanúgy szerepet játszanak a spekuláció, katonapolitikai megfontolások, spkelulálás a háború utáni helyzetre. Orbán hozzátette, hogy országokat nem akar konkrétan megnevezni, mert az minimum diplomáciai tapintatlanság lenne, és Magyarországnak van amúgy is elég vitája másokkal.
Arról is beszélt, hogy miért kell fejleszteni a hadsereget. Közölte, van olyan helyzet, amikor az embernek meg kell védeni a hazáját, a hadsereg nem egy történelmi szokás, Magyarország már veszített el háborúkat és területeket, tudja, hogy ez milyen, kell hadsereg ahhoz, hogy ne így legyen. Ehhez Orbán szerint egyrészt kell hazaszeretet, a hazafias gondolkodás, a nemzeti kultúra fontos, hogy a magyaroknak legyen jövője. Másrészt mindenkinek tudnia kell, hogy mi van akkor, mit kell csinálni, ha baj van, ebben nem állunk jól, rég volt már ilyen összehangolt gyakorlat, Orbán szerint ezt a tudást újra kell majd éleszteni. Ezt országvédelmi tervnek nevezte, és úgy fogalmazott:
"el fogunk jutni oda, amikor mind a tízmillió ember, vagy legalább a nagykorúak tudják, hogy mit kell, vagy kellene, ha készen állnának erre, tennie baj esetén",
bár azt nem részletezte, hogy ezt milyen módon akarják átadni. Harmadrészt pedig kell a hadsereg is, hogy megvédjék a hazát és egy tényleges ütőerővel rendelkező katonai erő legyen, ezért növelni kell a hadsereg számát, az elkötelezettségüket, a képzési szintjüket és modern fegyvereket kell a rendelkezésükre bocsátani.
Orbán kijelentette, "a béke melletti érvelés nem gyengeségből fakad, nem kegyelmet kérünk", és mint fogalmazott, meg kell mutatni, hogy ha valaki megtámad minket, akkor ő nagyobb kárt szenved, mint amit nekünk okoz. Szerinte Magyarország egyszerre legyen erős és békepárti, és ebben nem is áll rosszul, bár a baloldal háborúpárti, de a jobboldali békepártnak nagyobb a befolyása az ország életére. Hozzátette azt is, hogy amíg külföldről finanszírozzák a baloldalt, a pártokat és a nyilvánosságot is, el is várják tőlük, hogy háborúpártiak legyenek, de külföldi befolyás nélkül lehet, hogy ők is a nemezti oldallal tartanának.
Arról is beszélt, hogy Európa hatalmi viszonyainak átszerkesztése izgalmas kérdés, de ez csak úgy látható előre, ha a háború kimeneteléről is beszélni kell, és akkor már spekulálni kell, hogy ki nyer, "egyben marad-e Ukrajna"? Orbán szerint a nyilvánosság előtt az erről való beszéd a felelős vezetőktől nem volna helyes, de hozzátette, ettől még van elgondolása arról, hogy milyen lehetséges kimenetelei lehetnek a háborúnak,
nagy lehetőség nyílt ki azok előtt, akik szeretnék megváltoztatni a hagyományos európai erőviszonyokat,
ami a német-francia szövetségre épül, és amely szerint Amerika csak a katonáin keresztül van jelen, az Egyesült Államok ugyanis most erősen jelen van Ukrajnában, az amerikaiak vezetik a háborús koalíciót, nélkülük nem bírnák az ukránok, de 2024-ben választások lesznek, és ha Trump nyer, akkor ő viszont békepárti.
Az inflációról közölte:
egyetlen fix pont van, hogy december 31-ére az infláció mértéke 10 százalék alá megy, tehát egyszámjegyű lesz,
arról viszont vita van, hogy ezt milyen gyorsan sikerül elérni, Orbán reméli, hogy gyorsan, de mások szerint csak az év második felében. Mindenesetre ez a cél, és az ehhez szükséges döntéseket a kormány meghozta, ennek részei az ársapka, a kamatstop, ezekkel mindenki egyetért, hogy jó döntések voltak, baloldal sem rugdossa az intézkedéseket.
Orbán szerint viszont ha a szankciókat holnap reggel megszüntetnék, akkor az infláció mértéke is azonnal megfeleződne, majd elkezdene meredeken csökkenni és visszatérne a 2-3 százalékos tartományba. Erre jelenleg Európában nincs esély, bár Magyarország szorgalmazza a szankciók eltörlését, de "akkora a súlyunk, mint a hadseregünk és a GDP-nk", azt tudták elérni, hogy megvétózták azokat, amelyek a magyar érdekeket sértették. Orbán úgy fogalmazott, hogy 10 szankciós csomag van mögöttünk, amely 10 véres csatát jelent, ezeket állítása szerint Szijjártó Péter külügyminiszter vezetésével vívták meg.
Végül közölte, három nagy ügyben van kibékíthetetlennek látszó véleménykülönbség "a brüsszeli bürokraták" és Magyarország között:
- a migránsok ügye, "lassan már fizetnünk is kell azért, mert nem engedjük be a migránsokat", Orbán szerint pénzbüntetést akarnak kiszabni, "hacsak nem válunk mi is bevándorlóországgá" és Magyarország nem lesz ugyanolyan, mint a nyugatiak, akik beengedték őket és most mindenféle problémákkal küzdenek, de Magyarország a magyaroké;
- a második a háború kérdése, de ez a nézeteltérés majd a háborúval megszűnik;
- a harmadik pedig a gender, "ami nem más, mint a gyermekvédelem ügye", mert Orbán szerint Brüsszelben azt követelik, hogy szüntessék meg a szülők elsőbbségét, de Magyarország szerint a gyerekek nevelése a szülők felelőssége, ezt senki nem veheti el tőlük, és nem népszerűsíthetnek olyan életfelfogást az iskolában, amelyhez a szülők nem járulnak hozzá, "az ezt elbizonytalanító propagandának nincs helye az iskolában, ki is tiltottuk őket", Brüsszel meg vissza akarja hozni, mert szerinte a gyermek neveléséért "a mindenféle modern eszméket megtestesítő, furcsa szokásoknak hódoló aktivisták" felelősek; ennek a leágazása Orbán szerint végül az lesz, hogy fellazulnak azok a normák, amelyek védik a gyerekeket, és "egyszer csak azt vesszük észre, hogy a pedofil bűncselekmények száma megnőtt Magyarországon", holott a szülők pedig joggal várják el a kormánytól, hogy megvédjék a gyerekeiket. Orbán szerint mindenesetre olyan szakadék van a magyar és a brüsszeli álláspont között, hogy nem látja, hogy hogyan lehet áthidalni, és
"miután mi nem fogunk engedni, ezért Brüsszelnek kell majd a végén engedni".
