Orbán: "Nyakig vagyunk a negyedik hullámban, és a neheze csak most következik"

Belpol

Orbán szerint a tudomány nem egy vallás, hogy mindent el kell hinni neki, de az oltás tényleg életet ment. Újabb intézkedéseket nem említett a rádióinterjújában. 

Nyakik vagyunk a negyedik hullámban, és a neheze csak most következik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggel. Azt mondta, bíznak benne, hogy az eddigi intézkedések elegendőek lesznek, de a számok emelkedni fognak, és nem mindegy, hogy ki hogyan vészeli át a vírust.

Hangsúlyozta, a védelmi intézkedések nem védenek meg a vírustól, csak a járvány terjedésének sebességét lassítják, de szükséges az oltás, és a virológusok szerint a második oltás után 4-6 hónappal csökken a védettség, ezért kell a harmadik oltás is. 

Mint fogalmazott, ha mindenki be lenne oltva, "ez csak hullámocska lenne", és csak akkor nem lesz ötödik hullám is, ha mindenki beoltatja magát, viszont így, hogy az oltatlanok húzzák és halasztják a dolgot, így elhúzzák a járványt is, pedig mindenkinek be kellene oltatnia magát, vagy meghal. 

Orbán azt is mondta, szerinte december közepére már lesz olyan virológus, aki eldönti, hogy az 5-12 éveseket be lehet-e oltani, és ha eldöntik, akkor lehetővé teszik ezt is

Nem lehet rendőrrel kísérni az embereket az oltásra, meg kell győzni az oltáselleneseket – fogalmazott, hozzátéve, hogy abban megérti az oltáselleneseket, hogy ő sem hisz el mindig mindent a tudománynak, mert van, ami tényleg évtizedekbe telik, hogy beigazolódjon,

"a tudomány nem egy vallás, nem az Isten, akiben feltétel nélkül meg lehet bízni, meg hinni benne, de a tudománynak bizonyított eredményei vannak",

de nincs ok most a nagyobb bizalmatlanságra, az oltás menti meg az életünket, nem kell bizonytalannak lenni. 

10 milliónyi oltás van, negyedszer is be lehet oltani mindenki – tette hozzá, majd arról beszélt, hogy az oltás jól meg van szervezve, és megdicsért mindenkit, aki ebben részt vesz. 

Azt is mondta, hogy a "vezetésnek" minden hullám után van egy dossziéja, amit eltesz, ezért utána mindig tudják, hogy mikor mit kell tenni. Elmondása szerint most is így van ez, most épp ott tartanak, hogy a

rendvédelemben és az egészségügyben felmondási tilalmat rendeltek el, ettől senki se boldog, de van egy menetrend. 

A kiskunhalasi járványkórházról – amely sajtóhírek szerint az egészségügyi dolgozók hiánya miatt nem nyitott meg eddig – azt mondta, az egy kiemelt járványkórház lesz, nem a szokásos megyei kórházi igazgatási rendben fogják kinyitni, csak ha valahol feltorlódnak az országban a betegek, és vezényelni fognak oda orvosokat központi irányítás alatt, a következő1-2 napban már meg is tudnák nyitni, de eddig nem kellett. 

A benzinár hatósági maximalizálásáról azt mondta, régóta harcot vív a baloldallal a rezsicsökkentésről, ez egészült most ki a benzinárral, amit eddig a piacra bíztak, mint fogalmazott, helyesen, a legjobb, amikor a kormánynak nem kell beavatkoznia, de van, amikor be kell, amikor az árak az égbe mennek, és ez hosszan így is marad, akkor reagálni kell, mert a benzinár beépül minden más árba is.

Azt mondta, volt egy vita arról, hogy mikor kell beavatkozni, de Orbán azt képviseli, hogy "nem kell ilyenkor gatyázni". Szerinte a horvátok csináltak még valami hasonlót a magyar kormányhoz, de ők 530 forint környékén húzták meg az árat, Orbán meg azt mondta, ő úgy gondolta, hogy "ha vágunk, akkor vágjunk rendesen". Szerinte a baloldal mindig is "rezsiellenes" volt, és piaci árakat követelt, most 3 hónapra van ez, januárig, de lehet hosszabbítani. 

Hozzátette, ilyenkor egy-egy rizikósabb döntésnél mindig megmérik a közvélemény alakulását is,

most a méréseik szerint 80 százalék felett van azoknak az aránya, akik támogatják a benzinár fixálását,

"a baloldaliak meg nem támogatják, de bár 80 százalékos támogatottságot tudnánk felmutatni minden döntésünknél". 

Arról is beszélt, hogy lehetővé tennék, hogy a kisvállalkozók is fizethessenek olcsóbb rezsit. 

"A brüsszeli bürokrácia vért hány a rezsicsökkentéstől",

eldobják a tollaikat, és nincsenek ehhez hozzászokva, mert Brüsszelben a multik diktálnak, ilyenkor pedig tőlük vesznek el profitot – mondta. Orbán szerint a baloldal a multik oldalán állt mindig is, amik kiviszik a profitot az országból, szerinte azért, mert lekötelezettek a multiknak, de a helyzetre amúgy is az lenne a megoldásuk, hogy használjunk kevesebb rezsit meg kevesebbet az autót, meg üljünk többen egy autóba, és erről megvan az emberek véleménye. 

A 13. havi nyugdíj visszaépítése a következő évi költségvetés kiadásai között lesz, a vártnál gyengébb harmadik negyedévi gazdasági növekedés az ezévi terveket veszélyezteti – mondta a gazdaság helyzetéről. Korábban azt mondták, hogy ha lesz többlet 2021-ben, akkor a családosoknak kell visszaadni az adót, de ő "óvatos duhajként" 5,5 százalékos növekedésnél határozta meg ezt a mértéket, ez szerinte továbbra is meglesz, csak a legoptimistább várakozásokhoz képest lesz alacsonyabb a növekedés. 

Szerinte ennek az az oka, hogy néhány terméket világszinten bizonyos helyeken állítanak elő, de ha egyes termékeket nem tudnak előállítani, akkor megremeg az egész, most a pandémiából kifele jövet megugrott a kereslet, amit nem tudnak kiszolgálni, chiphiány van az autóiparban, ezért a magyar autógyárak, amik 3 műszakkal is mehetnének, csak egy műszakkal mennek. Ha a globális ellátási láncok működnének, lehetne magasabb a gazdasági növekedés, nem a magyar gazdasággal volt a baj – hangsúlyozta. 

Hosszan beszélt a nyugdíj fontosságáról, hogy milyen fontos az idősek megbecsülése, és hogy januárban visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, amit kipréselnek a költségvetésből, nem csak azért, hogy több pénzt kapjanak, hanem mert mutatja, hogy hogyan gondolkodnak az idősekről. A 25 év alattiak adómentességét is méltatta.  

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.