Orbán Ráhel is felkerült az 50 legbefolyásosabb magyar nő Forbes-listájára

  • narancs.hu
  • 2018. április 4.

Belpol

A közéleti szekció 4. helyét foglalja el, édesanyja, Lévai Anikó töretlenül az első.

A magyar Forbes negyedszer készítette el a legbefolyásosabb magyar nők listáját. Az 50 fős listából 20-at az üzleti élet szereplői adnak, 10-10 nő pedig a közélet, a kultúra és a média terepén dolgozik.

A rangsoroláskor figyelembe vették például azt, hogy „mekkora büdzséért és létszámért felel az adott vezető, vagy milyen értéket képvisel a szakértelme a piacon, és fontos volt, hogy az elmúlt egy évben a korábbiakhoz képest hogyan változott mindez, milyen eredményeket ért el, merre ível a karrierje vagy az általa vezetett cég, intézmény pályája. Utóbbinak köze lehet ahhoz is, hogy a vezető mennyire ápol jó kapcsolatokat a piac és az ország más befolyásos vezetőivel, milyen lobbierővel bír akár kormányzati körökben és nemzetközi szinten.”

Emellett beleszámított még az adott személyt övező felhajtás is, illetve, hogy „vállal-e közéleti szerepet, vállal-e kockázatot és pluszmunkát azért, hogy a környezetét is fejlessze, kiáll-e fontos társadalmi ügyekért, akár a cége nevében”. Az adatok jelentős részét egy speciális kutatás biztosította, emellett háttérbeszélgetések és informátorok segítettek, végül a Forbes szerkesztősége szavazással döntött.

Az üzleti fronton első maradt Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója, a kultúrában ismét Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója, a médiában pedig újfent Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója szerepel az első helyen. A közéleti szekciót továbbra is Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége vezeti, a lap informátorai „olyan esetekről is beszámoltak, amikor kifejezetten ő mozgatta a szálakat”. A negyedik helyre pedig felkerült Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya is.

 

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.