Orbán szerint Brüsszel zsoldosokat fog küldeni a magyar határra, Sargentinit pedig antiszemitának tartja

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 14.

Belpol

Folytatódik az agyrém.

A Kossuth rádió reggeli műsorában Orbán természetesen a Sargentini-jelentés hátterét elemezte, és meglepő következtetésre jutott. Szerinte az Európai Parlamentben bevándorláspárti többség van, a képviselők pedig történelmi küldetésüknek tekintik, hogy megváltoztassák Európa összetételét, azaz népességcserét hajtsanak végre. Orbánt személy szerint éppen azért gyűlölik, mert ő nem ért egyet ezzel.

Gyorselemzés: Orbán megérkezett az európai szélsőjobboldalra, de ebben nem lesz sok köszönet

A Sargentini-jelentés elfogadásának legfontosabb következményeit mérlegeljük. Az Európai Parlament mai ülésén 448 igen szavazattal (197 nem és 48 tartózkodás mellett) elfogadták a Sargentini-jelentést, ami az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárás megindítását jelenti Magyarországgal szemben. Rövid értékelésünkben végigvesszük a legfontosabb jogi, külpolitikai és belpolitikai következményeket. 1.

Orbán eszmefuttatása egészen hajmeresztő állításokat tartalmazott, például azt, hogy Brüsszelből zsoldosokat akarnak küldeni a magyar határra, akik majd félreállítják a határőreinket, illetve katonáinkat, és szépen egyesével beengedik az összes migránst. Minderre a parancs lényegében Merkeltől jött, aki Orbán szerint ultimátumot adott Európának, melynek lényege, hogy a németek el akarják venni a „peremországoktól” a határvédelem jogát.

Az összeesküvés-elmélet gyártásában a következő szintet Orbán azzal az általa levont következtetéssel lépte meg, hogy Brüsszel lényegében a modern kori antiszemitizmus központja, mivel az EU többek között olyan szervezeteket is támogat, amelyek Izraelben folytatnak Izrael-ellenes kampányokat és fellépnek Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel szemen. De itt még nincs megállás, a miniszterelnök a jelentést összeállító Judith Sargentinit is a modern kori antiszemitizmus képviselőjének tartja.

Sebastian Kurz osztrák kancellárral kapcsolatban – aki Orbán számára nem várt módon megszavazta a Sargentini-jelentést – azt mondta, hogy ő még túl fiatal ahhoz, hogy értse, miről van itt szó valójában. „Ő egy fiatalember, beleesett egy zűrös, zavaros vitába, ez nem könnyű. Talán bátrabb is lehetett volna az osztrák politika, de tény, minden osztrák az EPP-ben Magyarország ellen szavazott. A románok többsége mellettünk szavazott, pedig viharvert velük a viszonyunk, mégis, vannak olyan román hazafiak, akik mellettünk szavaztak, érdemes ezen elgondolkodnunk” – mondta Orbán.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.