Orbán szerint Brüsszel zsoldosokat fog küldeni a magyar határra, Sargentinit pedig antiszemitának tartja

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 14.

Belpol

Folytatódik az agyrém.

A Kossuth rádió reggeli műsorában Orbán természetesen a Sargentini-jelentés hátterét elemezte, és meglepő következtetésre jutott. Szerinte az Európai Parlamentben bevándorláspárti többség van, a képviselők pedig történelmi küldetésüknek tekintik, hogy megváltoztassák Európa összetételét, azaz népességcserét hajtsanak végre. Orbánt személy szerint éppen azért gyűlölik, mert ő nem ért egyet ezzel.

Gyorselemzés: Orbán megérkezett az európai szélsőjobboldalra, de ebben nem lesz sok köszönet

A Sargentini-jelentés elfogadásának legfontosabb következményeit mérlegeljük. Az Európai Parlament mai ülésén 448 igen szavazattal (197 nem és 48 tartózkodás mellett) elfogadták a Sargentini-jelentést, ami az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárás megindítását jelenti Magyarországgal szemben. Rövid értékelésünkben végigvesszük a legfontosabb jogi, külpolitikai és belpolitikai következményeket. 1.

Orbán eszmefuttatása egészen hajmeresztő állításokat tartalmazott, például azt, hogy Brüsszelből zsoldosokat akarnak küldeni a magyar határra, akik majd félreállítják a határőreinket, illetve katonáinkat, és szépen egyesével beengedik az összes migránst. Minderre a parancs lényegében Merkeltől jött, aki Orbán szerint ultimátumot adott Európának, melynek lényege, hogy a németek el akarják venni a „peremországoktól” a határvédelem jogát.

Az összeesküvés-elmélet gyártásában a következő szintet Orbán azzal az általa levont következtetéssel lépte meg, hogy Brüsszel lényegében a modern kori antiszemitizmus központja, mivel az EU többek között olyan szervezeteket is támogat, amelyek Izraelben folytatnak Izrael-ellenes kampányokat és fellépnek Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel szemen. De itt még nincs megállás, a miniszterelnök a jelentést összeállító Judith Sargentinit is a modern kori antiszemitizmus képviselőjének tartja.

Sebastian Kurz osztrák kancellárral kapcsolatban – aki Orbán számára nem várt módon megszavazta a Sargentini-jelentést – azt mondta, hogy ő még túl fiatal ahhoz, hogy értse, miről van itt szó valójában. „Ő egy fiatalember, beleesett egy zűrös, zavaros vitába, ez nem könnyű. Talán bátrabb is lehetett volna az osztrák politika, de tény, minden osztrák az EPP-ben Magyarország ellen szavazott. A románok többsége mellettünk szavazott, pedig viharvert velük a viszonyunk, mégis, vannak olyan román hazafiak, akik mellettünk szavaztak, érdemes ezen elgondolkodnunk” – mondta Orbán.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.