Orbán török barátja százmilliárdokat költene naperőművekre és rejtélyes magyar ingatlanokra

  • Urfi Péter
  • 2017. szeptember 26.

Belpol

Részletek a csütörtöki Narancs címlapsztorijából.

A milliárdos török üzletember, Adnan Polat egyszer már szerepelt a Narancs címlapján: akkor nemcsak részletes portrécikket írtunk, hanem fotósunk nehezen feledhető sorozatot is lőtt róla, ahogy a Gresham Palota teraszán ő és az emberei tárgyalnak Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki tanácsadóval, Orbán Ráhellel és Tiborcz Istvánnal, miközben a miniszterelnök veje ugyanott és majdnem ugyanakkor Ghaith Pharaon ügyvédjével és annak jordániai partnerével diskurált.

Ezeken a megbeszéléseken minden bizonnyal szóba került az a hírhedtté vált adásvétel, amikor Polat egyik cége és egy Tiborczhoz köthető cég eladta a József nádor téri volt Postabank-székházat Pharaon egyik cégének. Pharaon azóta meghalt, de Polatot és Tiborczot most újra egymás mellé sodorhatja a vakszerencse.

A török meló – Adnan Polat és az Orbán család üzletei

Bemutatjuk a török multimilliárdost, aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól.

A török Forbes augusztusi számában ugyanis Polat eldicsekszik két nagyszabású magyarországi tervével, és mindkettő olyasmi, ami a Tiborcz körüli cégek szakterületének mondható. „Három éven belül 300 millió eurónyi befektetést tervez két ingatlanprojektben. Ezek közül az egyik egy lakóingatlan-projekt Budapest központjában, a Duna partján. A másik pedig az isztambuli Piyalepasához mérhető nagyszabású munka” – olvasható a cikkben. (A Piyalepasa projekt keretében Polaték egy egész isztambuli városrészt rehabilitálnak, és amolyan elit lakó- és irodanegyedet építenek belőle.)

De „a magyarországi munka valódi része az energia területén lesz” – írja a török Forbes, Polat pedig mond egy meredeket:

öt éven belül 700 millió dollárt tervez beruházni Magyarországon a napenergiába, és 1000 MW-os kapacitást akar elérni.

Vagyis Polat mostani árfolyamon mintegy 183 milliárd forintért építene naperőműveket, amelyek majdnem négyszer akkora teljesítményre lennének képesek, mint tavaly az ország teljes naperőmű-állománya. Nemrég Polat alapított egy magyar céget, amely a neve alapján napenergiával foglalkozik, de akárhányat alapít, iparági szereplők szerint 1000 MW kapacitást nem lehet 700 millió euróból kiépíteni – ez a fele vagy kétharmada a piaci árnak. Vagyis adódik a következtetés, hogy Polat több tízmilliárdos állami és uniós támogatással számol.

További részletek a napelembizniszről, Tiborcz szerepéről és Polat politikai akcióiról a csütörtöki Narancsban. A nagy leadkép Németh Dániel felvétele, rajta balról jobbra Adnan Polat, a fia, Kerim, Rahói Zsuzsanna és Orbán Ráhel.

 


Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.