Orbán török barátja százmilliárdokat költene naperőművekre és rejtélyes magyar ingatlanokra

  • Urfi Péter
  • 2017. szeptember 26.

Belpol

Részletek a csütörtöki Narancs címlapsztorijából.

A milliárdos török üzletember, Adnan Polat egyszer már szerepelt a Narancs címlapján: akkor nemcsak részletes portrécikket írtunk, hanem fotósunk nehezen feledhető sorozatot is lőtt róla, ahogy a Gresham Palota teraszán ő és az emberei tárgyalnak Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki tanácsadóval, Orbán Ráhellel és Tiborcz Istvánnal, miközben a miniszterelnök veje ugyanott és majdnem ugyanakkor Ghaith Pharaon ügyvédjével és annak jordániai partnerével diskurált.

Ezeken a megbeszéléseken minden bizonnyal szóba került az a hírhedtté vált adásvétel, amikor Polat egyik cége és egy Tiborczhoz köthető cég eladta a József nádor téri volt Postabank-székházat Pharaon egyik cégének. Pharaon azóta meghalt, de Polatot és Tiborczot most újra egymás mellé sodorhatja a vakszerencse.

A török meló – Adnan Polat és az Orbán család üzletei

Bemutatjuk a török multimilliárdost, aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól.

A török Forbes augusztusi számában ugyanis Polat eldicsekszik két nagyszabású magyarországi tervével, és mindkettő olyasmi, ami a Tiborcz körüli cégek szakterületének mondható. „Három éven belül 300 millió eurónyi befektetést tervez két ingatlanprojektben. Ezek közül az egyik egy lakóingatlan-projekt Budapest központjában, a Duna partján. A másik pedig az isztambuli Piyalepasához mérhető nagyszabású munka” – olvasható a cikkben. (A Piyalepasa projekt keretében Polaték egy egész isztambuli városrészt rehabilitálnak, és amolyan elit lakó- és irodanegyedet építenek belőle.)

De „a magyarországi munka valódi része az energia területén lesz” – írja a török Forbes, Polat pedig mond egy meredeket:

öt éven belül 700 millió dollárt tervez beruházni Magyarországon a napenergiába, és 1000 MW-os kapacitást akar elérni.

Vagyis Polat mostani árfolyamon mintegy 183 milliárd forintért építene naperőműveket, amelyek majdnem négyszer akkora teljesítményre lennének képesek, mint tavaly az ország teljes naperőmű-állománya. Nemrég Polat alapított egy magyar céget, amely a neve alapján napenergiával foglalkozik, de akárhányat alapít, iparági szereplők szerint 1000 MW kapacitást nem lehet 700 millió euróból kiépíteni – ez a fele vagy kétharmada a piaci árnak. Vagyis adódik a következtetés, hogy Polat több tízmilliárdos állami és uniós támogatással számol.

További részletek a napelembizniszről, Tiborcz szerepéről és Polat politikai akcióiról a csütörtöki Narancsban. A nagy leadkép Németh Dániel felvétele, rajta balról jobbra Adnan Polat, a fia, Kerim, Rahói Zsuzsanna és Orbán Ráhel.

 


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.