Orbán török barátja százmilliárdokat költene naperőművekre és rejtélyes magyar ingatlanokra

  • Urfi Péter
  • 2017. szeptember 26.

Belpol

Részletek a csütörtöki Narancs címlapsztorijából.

A milliárdos török üzletember, Adnan Polat egyszer már szerepelt a Narancs címlapján: akkor nemcsak részletes portrécikket írtunk, hanem fotósunk nehezen feledhető sorozatot is lőtt róla, ahogy a Gresham Palota teraszán ő és az emberei tárgyalnak Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki tanácsadóval, Orbán Ráhellel és Tiborcz Istvánnal, miközben a miniszterelnök veje ugyanott és majdnem ugyanakkor Ghaith Pharaon ügyvédjével és annak jordániai partnerével diskurált.

Ezeken a megbeszéléseken minden bizonnyal szóba került az a hírhedtté vált adásvétel, amikor Polat egyik cége és egy Tiborczhoz köthető cég eladta a József nádor téri volt Postabank-székházat Pharaon egyik cégének. Pharaon azóta meghalt, de Polatot és Tiborczot most újra egymás mellé sodorhatja a vakszerencse.

A török meló – Adnan Polat és az Orbán család üzletei

Bemutatjuk a török multimilliárdost, aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól.

A török Forbes augusztusi számában ugyanis Polat eldicsekszik két nagyszabású magyarországi tervével, és mindkettő olyasmi, ami a Tiborcz körüli cégek szakterületének mondható. „Három éven belül 300 millió eurónyi befektetést tervez két ingatlanprojektben. Ezek közül az egyik egy lakóingatlan-projekt Budapest központjában, a Duna partján. A másik pedig az isztambuli Piyalepasához mérhető nagyszabású munka” – olvasható a cikkben. (A Piyalepasa projekt keretében Polaték egy egész isztambuli városrészt rehabilitálnak, és amolyan elit lakó- és irodanegyedet építenek belőle.)

De „a magyarországi munka valódi része az energia területén lesz” – írja a török Forbes, Polat pedig mond egy meredeket:

öt éven belül 700 millió dollárt tervez beruházni Magyarországon a napenergiába, és 1000 MW-os kapacitást akar elérni.

Vagyis Polat mostani árfolyamon mintegy 183 milliárd forintért építene naperőműveket, amelyek majdnem négyszer akkora teljesítményre lennének képesek, mint tavaly az ország teljes naperőmű-állománya. Nemrég Polat alapított egy magyar céget, amely a neve alapján napenergiával foglalkozik, de akárhányat alapít, iparági szereplők szerint 1000 MW kapacitást nem lehet 700 millió euróból kiépíteni – ez a fele vagy kétharmada a piaci árnak. Vagyis adódik a következtetés, hogy Polat több tízmilliárdos állami és uniós támogatással számol.

További részletek a napelembizniszről, Tiborcz szerepéről és Polat politikai akcióiról a csütörtöki Narancsban. A nagy leadkép Németh Dániel felvétele, rajta balról jobbra Adnan Polat, a fia, Kerim, Rahói Zsuzsanna és Orbán Ráhel.

 


Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.