Orbán Viktor idén is kifejtette világméretű gondolatait Tusványoson, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
Romániázással nyitott a miniszterelnök
Beszéde elején Orbán utalt arra, hogy román ellentüntetők várták az érkezését: „Román hadakon átvágva érkeztünk meg ide, szeretnénk őket fogadóbizottságnak látni, amire jó okunk van, mert a kereszténységért folytatott küzdelmünkben szükségünk lesz a román ortodoxiára is” – mondta a miniszterelnök. Ezután üdvözölte a székely zászlóval érkezőket, és ismertette a román külügy levelét, ami állítólag arról szól, miről nem szabad beszélni: „ami román érzékenységet sérthet” – köztük a kollektív kisebbségi jogokról. „Jó, csak megállapítom, hogy ezek léteznek, és megilletik az itt élő magyarokat.” Ezután tett egy gesztust a revizionistáknak, amikor azt mondta a mai Románia területeiről:
„mi soha nem állítottuk, hogy ezek román közigazgatási egységek lennének.”
Végül arról is beszélt, hogy Romániának új miniszterelnöke van, "ez új esély, hátha kijön ebből valami, ami mindkettőnknek jó. Amióta miniszterelnök vagyok, ő a huszadik román kollégám, hátha huszadszorra sikerül”. Az ország schengeni tagságát támogatják, és azt ajánlják nekik, hogy ne szabják meg, miről lehet beszélni.
„Kína van”
Orbán ezután a „világ erőegyensúlyáról” kezdett beszélni, ami szerinte elmozdult, ennek a következményeit nyögjük most.
A miniszterelnök ezután rögtönzött történelemórát tartott: „A második világháború után nyolcvan évig a világban erőegyensúly létezett. Ez az időszak számunkra, nekünk magyaroknak két részből állt, volt az első negyvenöt év, amikor az angolszászok odaadtak bennünket a szovjet kommunistáknak, zárójel, akkor még nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint manapság, és volt a második, eddig 33 év, amikor szabadon katonai megszállás, Szovjetunió és kommunisták nélkül élhettünk.”
Orbán szerint a világ egyensúlyát Kína mozdította el:
„Már Napóleon is azt mondta, idézem, hagyjátok Kínát aludni, amikor felébred, megrázza a világot.”
A politikai döntések három síkon születnek: van a taktikai idő, a stratégiai idő és a történelmi idő. Merkel például rosszul sorolta be a migráció ügyét, az USA pedig „Kína kiszabadítását” ítélte meg rosszul. „Rossz besorolás, nem várt következmények.”
„Az Egyesült Államok, az lett, Kína meg van” – fogalmazott. Valójában egy ötezer éves, 1,4 milliárd fős civilizáció visszatéréséről beszélünk, ami minden ipari területen a legerősebb.
Orbán szerint az USA világvezető pozícióját több kihívás érte már, mindet sikeresen visszaverte – a Szovjetuniót és az Európai Uniót is. „Megnézhetjük, hol van ma az euró” – mondta, hozzátéve, hogy termelésben az USA erősödött az EU kárára, Ázsia és Kína pedig „a világegyetem központja” lett – utóbbinak közép- és hosszútávú terve is van a dominanciára.
A miniszterelnök úgy véli, a nagyhatalmaknak el kell fogadniuk, hogy „két Nap van az égen”. De ebből mi az, ami ránk tartozik? – tette fel a kérdést, és legott válaszolt is rá. Nekünk, magyaroknak is meg kell szoknunk az új világrendet.
„Az Európai Unió jól látja magát, ez egy gazdag és gyenge unió” – mondta, kiemelve, hogy a Föld hétmilliárd lakosából mindössze 400 millióan élnek itt; közben éhezőkről, migránsokról és mutánsokról beszélt az EU kapcsán, amit kiöregedett bokszbajnoknak nevezett: „Mutogatja az öveit, de már nem akar bemenni a bokszringbe.”
Birodalom legyünk, vagy szuverenisták?
Orbán szerint a jövőben birodalom vagy nemzetek, föderalisták és szuverenisták között kell választanunk. „Ha az angolok még benn lennének az Európai Unióban, olyan kifejezéseket, hogy jogállamisági mechanizmus, kondicionalitás, meg gazdasági kormányzás, meg sem kellene tanulnunk, ezek nem is léteznének. Ezeket csak azért tudták bevezetni az Európai Unióban, mert a britek kiszálltak, és mi, V4-esek nem tudtuk megakadályozni. Sőt, a V4 ellen támadást intéztek a föderalisták, az eredményt mindannyian látjuk, a csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki... van persze esélyünk” – mondta Orbán, és szavait taps fogadta. –
„Kormányváltást akartak [a föderalisták] Magyarországon, pénzelték is, a politikai korrupció minden eszközét bevetve, az ellenzéket.”
„Azt az utat kell szem előtt tartani, amin 2010-ben elindultunk”
Orbán ezzel el is érkezett a hazai viszonyok tárgyalásához, és arról beszélt, hogy szellemi alapjainkat az új magyar alkotmány összegzi: „Ez az a dokumentum, ami a legnyilvánvalóbban különböztet meg minket az európai országoktól” – mondta, szerinte a magyar alkotmány középpontjában a „mi” áll. Majd filozofálni kezdett: „Nem lehet egyedül megszerezni a békét, a családot, a barátságot, a törvényt és a közösségi szellemet, sőt, tisztelt táborlakók, még a szabadságot sem, mert az az ember, aki egyedül van, nem szabad, hanem magányos.”
A magyar alkotmány dicsérete után Orbán rátért az LMBTQ-propagandára, amit „gyerekvédelmi alapon” lehet visszaverni, Európáról pedig elmondta:
„Azzal, hogy elutasítottuk a kereszténységet, valójában hedonista pogányokká váltunk.”
„A magyar gazdaság összteljesítménye megtizenháromszorozódott”
A miniszterelnök a kultúrharcos célok után rátért a gazdasági kérdésekre. „Tizenhárom éve építjük az új gazdasági rendszerünket” – mondta, és hozzátette: az a cél, hogy 2030-ra 160 ezer milliárd forint legyen a magyar GDP, és az energiaimport-függőséget csökkentsük, ezért épül Paks 2 és több erőmű is, amikre 11,5 ezer milliárd forintot fordít a kormány. Kiemelte az egyetemfejlesztést is, amiről ismeretlen forrásból származó adatokra támaszkodva azt mondta, 2010-ben egyetlen egyetem sem volt a világ élvonalában, most tizenegy.
„Lassanként lesz ütőképes hadseregünk, harcosaink, azon kevés NATO-tagállamok közé tartozunk, aki az éves össztermékének legalább 2 százalékát erre tudja fordítani” – mondta a honvédelemről. Szerinte az éves GDP-nk legalább 2 százalékát a nemzeti hadiiparra fordítjuk, ezzel vezetők vagyunk az unióban.
Néhány bökkenő
Orbán három bökkenőt, „meteort” nevezett meg, ami hátráltat minket: az első a Covid volt, a második a z orosz-ukrán háború, a harmadik pedig a gazdasági válság, a cél, hogy „a letérített pályáról vissza tudjunk kapaszkodni abba a kerékvágásba, ami elvezet minket 2030-ig”. Orbán úgy látja, a gazdasági fejlődés ismét jelentős: „Az európai átlagot meghaladó fejlődési pályán vagyunk.” Szóba hozta az inflációt, amit az év végére le fognak törni:
„Ha a Jóisten megsegít minket, sikerül elhárítanunk a bérek csökkenését.”
Orbán arra számít, hogy a következő tusványosi táborban már a 2040-ig tartó tervekről is beszélhet. Végül úgy búcsúzott: „A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok.”
Az előadás után néhány közönségkérdés is elhangzott, erről ebben a cikkben számoltunk be.
