"Orbán újra el akarja lopni ezt az ünnepet, mint tette 1989-ben a koporsók mellett"

  • Götz Eszter
  • 2019. február 7.

Belpol

Kádár Nagy Imre holttestét, Orbán a szobrát gyalázta meg. Részlet a Rajk Lászlóval készült interjúnkból. A teljes cikket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

A 70. születésnapjára időzített kiállításra készülő építésszel, egykori szamizdatossal és valahai szabaddemokrata politikussal nyomtatott kiadásunkban közlünk nagyinterjút; most az izgalmas részletekben bővelkedő beszélgetésből az egyik jelentős munkájára vonatkozó kérdéseket emeltük ki.

MN: Éppen 30 éve, 1989-ben a Hősök terén Bachman Gáborral együtt csinálták Nagy Imre újratemetésének azóta ikonikussá vált díszletét. Idén júniusra, az évfordulóra nagyszabású állami megemlékezés készül.

RL: Nyilvánvaló, hogy újabb történelemhamisítási szándék tanúi vagyunk, Orbán Viktor újra el akarja lopni ezt az ünnepet, mint tette 1989-ben a koporsók mellett. Amellett, hogy szomorú és szégyenteljes, engem az zavar benne a legjobban, hogy teljesen irracionálisnak érzem. Semmi következetességet nem látok benne, az óvodai kiscsoportosok csak azért is logikáját juttatja az eszembe, de nemcsak infantilis, hanem végtelenül gonosz és irgalmatlan. Ebbe bele lehet halni. Néhányszor tanúja voltam már annak, hogy valaki rossz ideológiát támogatott, később átgondolta, és nagyon nehezen jutott el odáig, hogy magának is bevallja: tévedett. Még nehezebb ugyanezt nyíltan felvállalni, pláne kijavítani. Kiskölyökként megtapasztaltam ezt a börtönből kiszabadult anyám mellett. Jöttek hozzá régi ismerősök, hogy megírták azt a cikket, de nem gondolták volna, hogy. És kimondták: nektek volt igazatok.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

MN: Pedig ezek a példák éppen azt mutatják, hogy megtörténhet a szembenézés.

RL: Igen, bár remélem, nem kell annyit várni… Ha belegondolok, most kerülnek az egyetemekre azok a fiatalok, akik már a Fidesz-érában szocializálódtak.

MN: Vajon egy mai húszéves mennyit tud a rendszerváltásról?

RL: Emiatt aggasztó a Nagy Imre körül is tapasztalható történelemhamisítás. Megkockáztatom, a Fidesz át akarja kulcsolni a rendszerváltást 1989. március 15-re. Levenni az újratemetésről a hangsúlyt, és áttenni a márciusi nagy, százezer fős tüntetésre. Nem véletlen, hogy a Parlament szimbolikus teréről és környékéről – az agrárminisztérium épületének falába helyezett kis bronz golyónyomokon kívül – mindent eltüntettek, ami 56-tal kapcsolatos volt. Most elvitték onnan Nagy Imre szobrát is. Kádár a holttestét, Orbán a szobrát gyalázta meg.

Az interjú teljes terjedelmében az e heti nyomtatott Magyar Narancsban olvasható el. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.