Ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendége péntek reggel a Kossuth Rádiónak, ahol elsőként a vakcinabbeszerzésről esett szó. Orbán elmondta, csütörtökön videókonferencián értekezett uniós vezetőkkel a témáról, de mint fogalmazott, miközben a magyar kultúra alapját az adja, hogy "a szíve közepébe megyünk a problémának", Brüsszelben nem ez van, sokkal inkább a francia udvar kultúrájára emlékeztet a stílus, sokat kell arról beszélni, hogy az EU jó és szép, majd ezután lehet csak érinteni a problémákat. Ezzel magyarázta, hogy az egyeztetésen nem fejtette ki ugyanazt, amit itthoni megszólalásaiban, miszerint lassú a vakcinabeszerzés, de közben Nagy-Britanniában, Izraelben, Kínában már sokkal több embert oltottak be.
Orbán elmondása szerint az egyeztetésen a lengyel miniszterelnök beszélt a V4-ek nevében, aki azt vetette fel, hogy a brit gyártású AstraZeneca vakcinára miért nem adnak ki uniós engedélyt, amikor a britek már beoltottak vele Orbán szavai szerint több millió embert. "Mindig van válasz, azt megtudtuk, hogy miért megy ez lassan. Nem vagyok udvariatlan, nem gondoltam, hogy fel kell borítani az asztalt, de az embereknek nem válaszra van szüksége, hanem vakcinára. Szép dolog az európai egység, de nem lehet, hogy azért haljanak meg a magyar emberek, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú" - mondta Orbán, bár az egyeztetésen kapott választ nem ismertette. Hozzátette, a magyar hatóság viszont kiadta az engedélyt az AstraZeneca és az orosz vakcinára.
Azzal kapcsolatban, hogy a Pfizer viszont keveset szállít, Orbán arról beszélt, hogy a verseny majd kikényszeríti a megfelelő magatartást, vagyis minél több vakcinát engedélyeznek, annál gyorsabban fognak szállítani. Felvetette azt is, hogy miközben milliószám állnak a vakcinák a raktárban, Brüsszel nem adja ki rájuk az engedélyt, miközben ez olcsóbb is lenne, mint a már engedélyezett, bár úgy fogalmazott, hogy innen nem tudhatjuk, hogy mi ennek az összefüggése.
Hozzátette, ezúttal "nem akar huzakodni a brüsszeliekkel", mert az egy politikai huzakodás, most pedig életekről van szó, de a veszély elmúltával majd vissza lehet térni arra a kérdésre, hogy jó ötlet volt-e a központi beszerzés.
"Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret"
- tette hozzá a vakcinákkal kapcsolatban.
Azt is mondta, az orosz vakcina ügyében ma Moszkvában tárgyal Szijjártó Péter külügyminiszter, Orbán pedig abban bízik, hogy jól fog tárgyalni és minél többet szerez. Mint mondta, a "kínaiakkal előrehaladott a tárgyalás", de csak akkor adnak vakcinát, ha van vészhelyzeti engedélyezés. Szerbiában ezzel a vakcinával oltanak, ott már megkapta a kínai vakcina ezt az engedélyt, ezért Orbán szavai szerint elég csak átugrani Szerbiába tájékoztatásért.
Az AstraZeneca beszerzéséről azt mondta: erre "kiadtuk az engedélyt, vannak ajánlatok, folynak a tárgyalások".
A miniszterelnök ismét elmondta, hogy nem tudják a korlátozásokat addig feloldani, amíg nincs tömeges oltás. Ismertette a friss adatokat is, eszerint 1311 új fertőzöttet azonosítottak és elhunyt 98 beteg.
Ismertette azt is, hogy eddig 138 983 főt oltottak be, a fertőzésen átesettekkel együtt pedig összesen körülbelül 400 ezer ember van Magyarországon, aki az oltás vagy az átesettség miatt védett, de ez alacsony szám. Orbán azt mondta, ha lesz 1-1,5 millió ember, az már más képet fog mutatni, de a határ, amikor már lehet azon gondolkodni, hogy fel lehet oldani a korlátozásokat, akkor jön el, ha az egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói és dolgozói, 65 év feletti krónikus betegek, védekezés egyéb szereplői után minden 65 év felettit beoltottak, vagy legalábbis lesz nekik elég vakcina, amelynek beadatása továbbra is önkéntes.
"Ha ide eljutunk, hogy őket beoltottuk, vagy legalábbis lesz nekik vakcina, akkor kezdődik egy új időszámítás, és akkor lehet beszélni arról, hogy megszabaduljunk a korlátozásoktól"
- mondta.
Orbán a felsorolás során említette meg azt is, hogy a kormánytagok a védekezésben résztvevők között fogják megkapni az oltást.
A nyitásról azt mondta, az erről szóló jegyzetek egyelőre a legtitkosabb fiókokban vannak, de a jövő héten hoznak döntést az érettségizőkről, hogy előre lehet-e hozni őket az oltásban, vissza lehet-e engedni kizárólag az érettségire készülőket az iskolába, vagy a tanáraikat előbb beoltani, de erről még korai beszélni.
Közölte ugyanakkor, hogy bár a vakcina jelenti a megoldást, nem mindegy, hogy akkor milyen állapotban lesz az ország, jön-e a harmadik hullám, ezért addig is maradnak a korlátozások.
Hozzátette azt is, hogy ha lejár a rendkívüli jogrend határideje, akkor a kormánynak joga van két hétre elrendelni, ezt valószínűleg meg is fogják tenni, utána pedig már kezdődik a tavaszi ülésszak, és ismét bevihetik a parlament elé.
A gazdasággal kapcsolatban Orbán jó hírnek nevezte, hogy Kovács Árpád, a költségvetési tanács elnöke szerint visszapattanás fog következni, szerinte azonban ez a minimum, a miniszterelnök reményei ennél szárnyalóbbak, több és gyorsabb növekedésre számít.
Orbán kifejtette azt is, hogy a járvány legfontosabbb tanulsága, hogy "nem engedheti meg magának egy komoly ország, hogy egy ilyen járvány idején kilincselni kelljen vakcináért", ahogy méltatlan helyzet volt az is, hogy a lélegeztetőgépekért "portyázókat kellett kiküldeni". Ezért a lélegeztetőgépeknél beindították a magyarországi gyártást, de hasonló a helyzet a vakcnával is,
"a kormány elrendelte egy olyan vakcinagyár felépítését, amely elég nagy lesz ahhoz, hogy bármilyen esetben, ha a tudósaink, orvosaink, professzoraink képesek kifejleszteni a vakcinát, akkor abból nagyon sokat fogunk tudni gyártani majd".
A gyár Debrecenben lesz, már a tervezése is megkezdődött.
A válsággal kapcsolatban Orbán azt fejtegette, hogy a gazdaság kulcsa a munka, és bár ingadozás mindig van, de összességében az adatai szerint többen dolgoztak decemberben, mint a járvány előtti utolsó decemberben. Azt magyarázta, hogy 2008-09-es válság legnagyobb leckéje szerinte az volt, hogy válság idején adót kell csökkenteni, mert bár az akkor Gyurcsány- és Bajnai-kormányok megszorításokat hajtottak végre, ez nem vált be. Most ehelyett adócsökkentés és béremelés zajlik, mert a kormány szerint a munkahelyeket és a családokat kell menteni. "Szerintem a 2008-09-es válságkezelés nem működött, egy tragédia volt Magyarország számára, de a mostani válságkezelés új távlatokat nyit" - foglalta össze Orbán.
A beszélgetésben szó esett az esetlegese oltási igazolványról is, Orbán azt mondta, uniós vezetőkkel is volt szó az igazolványról, hogy akik átestek a betegségen vagy megkapták az oltást, azok könnyebben mozoghassanak. Azt mondta, szerinte ha lesz Magyarországon körülbelül 1 millió ilyen ember, akkor már érdemi vita lehet arról, hogy értelmes dolog-e, hogy ők sem mehetnek ki este 8 után az utcára, most azonban még kicsi a szám. Elmondása szerint azonban már kezd megjelenni a horizonton a vita arról, hogy legyen-e egy kártya, amelyhez akár a határátlépésnél, akár belföldön kapcsolódnak valamilyen könnyítések.
"Az uniós vezetők álláspontja az volt tegnap, hogy valamilyen egységes adatbázist próbáljunk létrehozni, az adatbázis alapján valamilyen regisztrációt valósítsunk meg, ez alapján majd valamilyen igazolványt adjunk ki, ami majd valamire esetleg jogosíthat"
- fogalmazott.
Beszélt a háziorvosok és fogorvosok béremeléséről is, azt mondta, a kórházban dolgozó orvosok bérét a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján megemelték, így ez "lassan az orvosok munkáját elismerő bér lesz", mostantól pedig a többi orvos bérét is ehhez próbálják igazítani. Mint mondta, mintegy 4-500 háziorvos hiányzik, ezért azt ösztönzik, hogy álljanak össze úgynevezett praxisközösségekbe, és fedjék le azt a területet is, ahol nincs háziorvos, és aki erre hajlandó, az a kórházi orvosok bérének 80 százalékát megkapja, aki nem, az a mostani bér és a kórházi orvosok bére közti különbség 30 százalékát kapja meg. Fogorvosoknál ugyanez lesz.
Nagy Katalin műsorvezető utolsó "kérdésével" különös fejtegetésbe bonyolódott a magyar kultúra napjáról, arról, hogy a Himnusz műfaja imádság, és hogy ezért nem tagadható, hogy a magyar keresztény kultúra.
"Nem látom annak az értelmét, hogy komoly vita folyjon Magyarországon arról, hogy a magyar kultúra keresztény-e vagy sem, mert amiben élünk, az egy keresztény kultúrából nőtt ki"
- jelentette ki válaszul a kormányfő, aki szerint nem az istenhit a kérdés, majd Antall Józsefet idézte, aki egyszer úgy fogalmazott, hogy Magyarországon még az ateista is keresztény. Orbán kijelentette, nem tartja politikai vitának, hogy Magyarország keresztény kultúrájú-e, mert ez nem kérdés, nem érdemes vitatkozni arról, hogy a keresztény kultúrkörhöz tartozunk-e Európában.
Végül magához képest szokatlanul nyelvészeti kérdésekkel kezdett foglalkozni. Azt mondta, fontosnak tartja, hogy "hajlékony maradjon a magyar nyelv", mert sok újítás érkezik, és ha nem tudja a magyar nyelv jól leírni, értelmezni és kifejezni ezeket, akkor maradi, megcsontosodott nyelvvé válik, ezért fontos, hogy hajlékony maradjon és megújítsuk.
"Ebben szerintem most nem állunk túl jól, hiányzik az összefogott munka, majd a következő ciklusban talán erre több időnk lesz"
- ígérte.
