A rossz GDP adatok miatt nem kezdte előbb a kormány ősszel a korlátozásokat

  • narancs.hu
  • 2021. január 22.

Belpol

Addig vártak, amíg az emberek jobban féltek a betegségtől, mint a munkahelyelvesztéstől.

A magyarországi őszi járványkezelés teljesen különbözött a tavaszitól. Hogy ezt mi okozhatta, arról a Direct36 egy hosszú riportban számol be. A történtekben a cikk szerzői szerint ugyanis nagy szerepet játszott a Fidesz berkein belül zajló  esélylatolgatás a 2022-es parlamenti választásról és a vártnál rosszabb GDP-adatok.

Ahogy írják, a nyáron maguk a kormánytagok is lazábban vették a dolgokat, az egyik augusztusi partijukon került sor a szóban forgó beszélgetésre. "Az akkoriban kezdődő második hullám miatt ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági nehézségek el fognak húzódni. Ha pedig ezt a saját bőrén kezdi el érezni egyre több választó, akkor az kormányváltó hangulatba is átcsaphat. Ezért született meg az a kormányzati stratégia, hogy a gazdaság a járvány újabb berobbanása ellenére sem állhat le" - írják. 

A kormány mindaddig ki is tartott emellett, ugyanis "a főnök kiakadt a GDP-adatokra” - idézik a Fidesz berkein belül zajló kommunikációt. Ez így is maradt, amíg  a járvány pusztítását egyre jobban megérző vidéki körzetek fideszes képviselői zúgolódni nem kezdtek,  teszik hozzá.

"November elején már a belső méréseik is azt mutatták, hogy az emberek jobban félnek a betegségtől, mint a munkahelyük elvesztésétől, ezért a kormány kénytelen volt újra szigorítani"

- írják.

A cikk szerint Orbán Viktor személyesen nézte át melyik állami finanszírozású projekteket kell gyorsítani, amelyek felgyorsításával fel lehetne pörgetni a gazdaságot; mindezt még azzal a politikai szemponttal, miszerint a kormány különösen azokat a beruházásokat sürgetné, amelyek a Fidesz számára nyerhető körzetekben valósulnak meg.

A cikk szerzőinek nyilatkozó források szerint pedig az őszi járványkezelés szabályaiban is elsősorban gazdasági és politikai szempontok érvényesültek, a járványügyi szakértők szeptember közepéra egyre hangosabb figyelmeztetéseit is mellőzték. A fordulatot a vidéki fideszesek tudták valamenyest előmozdítani, akik komolyabban megéreék a járvány egyre veszélyesebb ütemét. A korlátozásokra így a kormányban október közepétől már voltak tervek, mégis csak novemberben, szinte egyik napról a másokra vezették be azokat. Így hiába volt több idő a felkészülésre, a fideszes megszólalók szerint is jobban sikerült a tvaszi, váratlan helyzet kommunikációja, mint az ősszel.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.