Orbán Viktor: „A magyar nem szerencsejátékos fajta. Nem hazardírozik a hazájával”

  • narancs.hu
  • 2018. október 23.

Belpol

Kampánybeszédet mondott a miniszterelnök. ’56 elárulásáról vagy a szuverenitásról éppúgy szólt, mint Sorosról, Brüsszelről, na meg az aktuális célról, a 2019-es EP-választásról.

Matematikapéldával kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor. Azzal a furcsasággal, miszerint két negatív szám szorzata pozitív. A miniszterelnök párhuzamot vont a magyarok forradalmaival, amelyeket bár elveszítettünk, az eredmény szerinte mégis pozitív.

„A magyar nem szerencsejátékos fajta. Nem hazardírozik a hazájával” – hangsúlyozta a miniszterelnök. „Ha kell, remény nélkül is tud harcolni.”

„Tisztelet a bátraknak”

Az ’56-os szabadságharcosok észszerű döntést hoztak. Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége várt rájuk, a másikon a vissza nem térő utolsó lehetőség. Megpróbálták, ahogy csak mi, magyarok tudjuk. Egységben, tiszta szívvel, a rossz vitákat sutba dobva. Bátran, mint Nándorfehérvárnál, és tiszta szívvel, mint 1848 márciusában – emlékeztetett Orbán.

false

 

Fotó: MTI

 

Nem volt olyan rég: bedeszkázott égbolt, rossz alkuk, alakoskodás, lapos félrenézések, bezárt szívek és bizalmatlanság – mondta beszédében Orbán Viktor a pártállami időket felidézve. „A diktatúrák rideg hétköznapjai visszanyesik a szabadságot. Ettől mentettek meg bennünket az ’56-osok. Nem az emberi gyengeséget, a meghasonlást, hanem a bátorságot, hősiességet kaptuk útravalónak. Ezért tudtunk a kommunista elnyomás alatt is büszkék lenni a hazánkra.”

Majd a miniszterelnök felidézte a magyar történelem vérzivataros századait, hogy a sok negatívum hogyan adott ki végül nagy pluszt.

„Európa nemzetek hazája, nem olvasztótégely”

A pesti srácoknak ott a helyük az örök magyar hősiesség panteonjában – mondta Orbán Viktor, és rátért az 1989-es rendszerváltásra. Leszögezte: mi akkor is európaiak voltunk, amikor Jaltában eladtak minket, vagy ’56-ban cserbenhagytak bennünket. Ezzel pedig rá is tért az erőpróbára, amely Európára vár.

„Ki gondolta volna, hogy Európát nem kívülről fenyegetik, hanem saját magát sodorja a bukás szélére? – búslakodott a kormányfő. De persze nem sokáig: – Az európai emberek nemzetek fiaiként jönnek a világra” – jelentette ki, majd kisebb kitérők után megállapította: Európa nemzetek hazája, nem olvasztótégely.

false

 

Fotó: MTI

Nyilván meglepődtünk volna, ha Orbán Viktor kihagyja a „migránsokat” beszédéből. De nem. Mert Orbán olyan képet vizionált, mely szerint katonai korú fiatalok szorítják vissza az európaiakat. A magyar kormányfő az EU-s „bevándorláspártiakat” és a multikulturalizmus szidalmazta.

De Orbán persze elért Soros Györgyig is: „A brüsszeli élcsapat a migrációt esélynek tartja”, hogy egy egységes birodalom váltsa fel a nemzetállamok Európáját – és persze Soros kottájából játszanak.

Orbán Viktor harcot hirdetett 2019-re. Nem hagyta szó nélkül a jövő májusi EP-választást sem. „Álljunk sorompóba” – adta ki a jelszót Orbán, aki szerint „nem fogunk lemondani a hazánkról semmiféle birodalom vagy globális kormányzás érdekében”.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.