A Budapesti Operettszínház tagjai és az SZFE diákjai is énekelték a Himnuszt a március tizenötödikei állami díszünnepségen a fővárosi Múzeumkertben.
Orbán Viktor miniszterelnök azzal kezdte beszédét a Telex helyszíni beszámolója szerint, hogy felsorolta az 1848-as forradalom fő eseményeit, és azt mondta, az nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó folyamat volt. Úgy tartja, tévedés, amit a nyugati világ hirdet, miszerint az emberi élet legfontosabb kérdése, milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, mert szerinte inkább az számít, milyen gyerekeket hagyunk a világra.
A kormányfő úgy fogalmazott, „mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez sem fogható, magasrendű formája, a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk”, továbbá „nálunk a szabadság nem öröm vagy szenvedés, a magyar nem tartja magát szabadnak csak mert nem éhes, vagy mert nem gyötri lelki nyavalya. Bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt teszi, amihez kedve van”, és „nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk felett háziúr”. Bezzeg a nyugati világban emberek milliói élnek úgy, mint aki a semmiből jön és a semmibe tart, „ezért nincsenek, és meggyőződésük szerint nem is kell tekintettel lenni senkire és semmire. Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak, országhatárokat rajzolnak át, és sáska módjára legelnek le minket.”
Orbán Viktor kitért arra, hogy a nyugati világban az emberek azt képzelik, ők döntik el, hogy fiúk vagy lányok lesznek, a haza pedig csak működési terület, a magyarok ezzel szemben nem így gondolják. Az európai, és benne a magyar baloldal követ tör, múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robotban, miközben „mi katedrálist építünk”. Szerinte ma Európa népei Brüsszeltől féltik a szabadságukat, úgy, ahogyan Petőfiék idejében, a brüsszeliek „be akarnak minket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket” – ő azonban ezt nem fogja hagyni: „mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt, mi vagyunk azok, akibe beletörik a bicska, a fejsze”.
Más hatalmak már rájöhettek, hogy mindenki azzal jár jól, ha békén hagy minket, és a kiegyezés idején látszott, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk másoknak, és békés, virágzó korszakot teremtünk. Brüsszel azonban nem látja be ezt, ezért tehát „ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, mint hogy el kell foglalnunk Brüsszelt”, nem szabad megállnunk Scwechatnál, mint 1848-ban, és „mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban.”
Orbán Viktor abban bízik, ebben a munkában nem lesz egyedül, mert „a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, a olaszok ébredeznek, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is.” Meg lehet nyitni a nyugati nemzetek nagy korszakát, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását, „kivéve azokat, akik kiírták magukat a történelemből, akik megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket, hátba támadták a hazájukat, akik aknamunkát végeznek Brüsszelben”.
A miniszterelnöki beszéd közben a Nemzeti Múzeum közelében egy ház ablakában kifüggesztettek egy molinót, amellyel a kormányfőnek üzentek, Szabó Bálint pedig a takarodót fújta egy trombitán.
A Tanítanék és a Szikra Mozgalom aktivistái alufóliaszerű, fényvisszaverő anyaggal bebont kartonokat vittek be a rendezvényre. A Valton Security egyik vezetője nem akarta így átengedni őket az ellenőrző poszton, de végül bejutottak. Az aktivisták feltartották a tömeg közepén a tükröket, amelyeket a körülöttük állók magyar zászlókkal próbáltak eltakarni. Akadt, aki megpróbálta kiütni az egyik aktivista kezéből a tükröt, mások szemrehányással illették a tiltakozókat, Gyurcsány Ferencet, Haynaut, Sorost emlegették.
A Momentum egy kisteherautóra felrakott plakátot vitt Budapest belvárosába, amelyen azt a kérdést tette fel, a miniszterelnöknek címezve, hogy ki a valódi felelős a pedofilbotrányban.
A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben 2024. március 15-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
