Orbán Viktor elindult Tusnádfürdőre

  • narancs.hu
  • 2022. július 21.

Belpol

Oda, ahol évek óta mindig bejelent valami nagyon fontosat.

Orbán Viktor szűkszavú posztban tudatta a világgal, hogy elindult Tusnádfürdőre.

A miniszterelnök a Facebook-oldalán mindössze annyit írt a megosztott képe mellé, hogy "Irány Tusnád!"

A minden évben Tusnádfürdőn megrendezett, becsületes nevén Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, becenevén csak Tusványos, fontos helyszín a magyar miniszterelnök életében. Tusványosi beszédeiben rendszerint nagyon fontos dolgokat jelent be.

2014-ben például ott beszélt először az illiberális demokráciáról, amiről azt mondta, hogy itt az ideje, hogy elfelejtsük a rendszerváltást, és a 2008-as gazdasági válságot tekintsük nulla kilométerkőnek, az pedig a nyugati demokráciák végét jelenti, nem mást. Akkor azt írtuk: "Magyarul Orbán végre kimondta Tusnádfürdőn, amit mindenki tud, csak az emberek egy jelentős csoportja eddig nem merte bevallani még önmagának sem, azt tudniillik, hogy a legfontosabb célja megszabadulni a nyűgös demokráciától. Természetesen ebbéli célja elérését rettenetes ellenségek akadályozzák, egyfelől maga a Nyugat, másfelől a Nyugat csecsén lógó, a pénzéből (vö. Norvég Alap) piszkos aknamunkát kifejtő civilek, vagyis álcivilek, alkalmasint diverzánsok."

Vagy ott van a 2018-as beszéde, amikor Orbán bírálta az EU-t, a menekültekkel riogatott, a keresztény értékrendről papolt. És ott jelentette ki azt is, hogy nagy terveket sző, 2030-ig tervez, addig pedig nem csak Magyarországot virágoztatja fel, hanem a Kárpát-medence egészét, sőt újrapozicionálja az ország és a térség Európán belüli helyzetét.

Orbán akkor egyfajta útmutatásként a jövőre nézve, öt tézist osztott meg a nagyérdeművel, miszerint:

  • mindenkinek joga van megvédeni a keresztény kultúrát és elutasítani a multikulturalizmust,
  • meg kell védeni a családot,m
  • indenkinek joga van megvédeni a kulcságazatokat,
  • ahogy joga van megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlókat,
  • és minden országnak joga van ragaszkodni az egy nemzet, egy szavazat elvéhez.

2019-ben pedig Orbán a saját politikai szisztémáját elemezve második rendszerváltásról beszélt Tusnádfürdőn, azt mondta, hogy 2006 és 2010 között erre készültek, majd a kétharmados győzelem után lépésről lépésre építették ki az új rendszert, miközben fenn kellett tartaniuk a tömegtámogatást.

Azt is elmagyarázta, hogy szerinte mi a NER értelme. Szerinte ő merte kimondani először, hogy a liberális internacionálé útjáról le lehet térni.

Idén sem maradunk Orbán-beszéd nélkül, a miniszterelnök szombaton fogja megosztani gondolatait a nagyérdeművel.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.