Orbán Viktor menekülései

  • narancs.hu
  • 2014. november 7.

Belpol

false

 

Fotó: MTI

„Orbán Viktor múlt pénteken a rádióban jelentette be, hogy »a távközlési adó kiterjesztése ebben a formában nem vezethető be«. Előtte napokig nem nyilatkozott, a párhuzamosan futó kitil­tási botrányról sem volt (azóta sincs) érdemi mondanivalója; olyannyira nincs, hogy az október 23-i nemzeti ünnepen nem is tartózkodott Magyarországon. (...) Orbán látványos iszkolása korántsem példa nélküli. Ő csakis a neki egyértelmű előnyökkel járó konfliktushelyzetekbe áll bele nyíltan: például amikor annak tudatában néz szembe az Európai Parlament őt és
a rendszerét kritizáló képviselőivel, hogy a meccsből saját hívei előtt vitathatatlan győztesként jön ki. S hogy egy régi esettel is példálózzunk: a katasztrofális 1994-es választási vereség után a belső erőviszonyok ismeretében nyugodt szívvel ajánlhatta föl lemondását a kongresszusnak, mert tudta: ha újra jelölteti magát, simán nyer (úgy is lett).”

Bundula István cikke a friss Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.