Orbán Viktor személyesen rendelte el a civilek vegzálását

  • TASZ
  • 2016. október 6.

Belpol

Ezt a Társaság a Szabadságjogokért szervezet derítette ki a vonatkozó dokumentumok kiperlése után.

Joggal hihette eddig azt a közvélemény, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) két évvel ezelőtti támadását a Norvég Civil Támogatási alapból támogatott civil szervezetekkel szemben Lázár János, az ügyben legtöbbet nyilatkozó politikus kezdeményezte. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azonban két év pereskedés után elérte, hogy a Miniszterelnökség elárulja, hogy ki volt a “soron kívüli kormányzati ellenőrzés” valódi kezdeményezője. A dokumentumokból kiderül, hogy maga a miniszterelnök adta ki ezt az utasítást.

A TASZ még 2014 szeptemberében perelte be a KEHI-t, hogy kiderüljön, ki adta az utasítást a civil szervezetek elleni vizsgálatok megindítására. 2015 februárjában a bíróság első fokon úgy döntött, hogy a jogvédő szervezetnek igaza van, és a KEHI-nek ki kell adnia az utasítást tartalmazó levelet. Azonban a dokumentum nyilvánosságra kerülésére még további másfél évet kellett várniuk. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy az intézkedést maga Orbán Viktor rendelte el a civil szervezetek ellen.

2014. április 8-án élesedett az az eseménysorozat, amelyben több mint félszáz törvényesen működő hazai civil szervezetet hurcolt meg a kormányzat. Két év alatt összesen 62 civil szervezetet vont be vizsgálatába a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Négy alapítvány adószámát próbálta meg felfüggeszteni 15 hónapon át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendőrség körülbelül 16 hónapon át nyomozott, 7 szervezetet vizsgált kiemelten egy éven keresztül a NAV, és 7 szervezetet ellenőrzött az ügyészség. Az eljárások nyomán egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és legalább egy esetben bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt.

A TASZ 2014 júniusában politikai támadásnak nevezte a KEHI eljárását, és megtagadta az együttműködést a hivatallal. “Mindennel elszámolunk a nyilvánosságnak, de nem a kormányzatnak, akinek ebben a körben nincs ellenőrizni valója” - állt a szervezet korábbi közleményében.

„Az, hogy kiderült, maga a miniszterelnök hozta meg a döntést a civil szervezetek vegzálásáról, csak megerősíti azt, hogy politikai támadást intéztek a civilek ellen. A támadások azonban még mindig nem értek véget. A közel két éven át tartó eredménytelen hatósági vizsgálatok után, napjainkban továbbra is hallani javaslatokat a civilek nemzetbiztonsági vizsgálatának szükségességéről. Ezért éreztük kötelességünknek, hogy nyilvánosságra hozzuk a két évvel ezelőtti vizsgálat kezdeményezőjének kilétét. A nyilvánosságnak joga van tisztán látni ebben a helyzetben”- nyilatkozta Szabó Máte, a TASZ szakmai igazgatója.

Az ügyben a TASZ képviseletét dr. Hüttl Tivadar, a TASZ Jogsegélyszolgálat vezetője látta el.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.