Az Országos Kórházi Főigazgatóság és ami mögötte van: „Jenei Zoltán nem egy született Mészáros Lőrinc”

Belpol

Az Országos Kórházi Főigazgatóság létrejöttével megszűnik az ÁEEK, és bár a főigazgatói posztot egy Pintér Sándor által is nagyra becsült ember tölti be, a tényleges irányítást nem adja ki a kezéből a belügyminiszter.

„Veszélyhelyzetben az Országos Kórházi Főigazgatóságot (Okfő) az Operatív Törzs vezetőjeként kijelölt rendészetért felelős miniszter irányítja” – áll a szerdai Magyar Közlönyben megjelent friss kormányrendeletben, amelyből az is kiderül, hogy a veszélyhelyzet jövő év február 8-ig tart. A kormány az Okfő létrehozását november 17-én jelentette be, november 18-án pedig már a főigazgatója is meglett: Orbán Viktor Jenei Zoltánt nevezte ki a szerv élére, és egy nappal később az öt helyettesét is bejelentették. Az Okfő feladatai közé tartozik többek között „az egészségügyi ellátórendszer működésének figyelemmel kísérése, a felülvizsgálatát érintő stratégiai kormányzati döntések megalapozása, melynek keretében közreműködik az egységes és átlátható új nemzeti egészségügyi irányítási rendszer kialakításában”.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban annak jártunk utána, mi lehet az oka egy újabb intézmény létrehozásának és ki is Jenei Zoltán. Bár a szerdai kormányrendelet sok mindent tisztáz, a hét elején forrásaink még tanácstalanul álltak a kérdés előtt. Az azonban már akkor is látszott, hogy az Okfő megalakulásának két oka lehet. Az egyik az egészségügy további centralizálása és militarizálása; a másik fontos pedig elem a jogviszonyról szóló törvény azon passzusa lehet, amelyen a leginkább felháborodtak az orvosok és szakdolgozók: a kirendelés. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az Okfő létrehozásával a kirendelés könnyebbé válik, hiszen január 1-jétől minden állami egészségügyi intézmény minden dolgozójának egyazon munkáltatója lesz, aki jóval egyszerűbben tudja mozgatni a munkaerőt. „Pintér végtelenül pragmatikus ember, aki jelenleg azon dolgozik, hogy minden akadályt elhárítson annak érdekében, hogy az egészségügy jól működjön. Ő tárgyalt az orvosi kamarával is: elfogadta, hogy szükség van a béremelésre ahhoz, hogy jobb legyen a rendszer, és most a következő problémára koncentrál” – fogalmazott egy forrásunk.

Az is megtörtént, amelyről forrásaink a hét elején beszéltek: a szerdai rendelet kimondja, hogy az eddig nagyjából 90 egészségügyi intézmény fenntartójaként működő Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) december 31-éveel megszűnik, minden feladatát az Okfő veszi át.

Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató

Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató

Fotó: MTI

 

A friss Narancsban az új országos kórház-főigazgató eddigi pályáját is felvázoljuk, kezdve a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon eltöltött idővel a rendészeti szakállamtitkárságán át a Pécsi Tudományegyetemen eltöltött öt évéig és menesztéséig, amelyet egy Jeneit jól ismerő forrásunk úgy kommentált: „mindenki sajnálta, hogy el kellett jönnie, Palkovics is, Jenei is”, kilépéséről pedig csak annyit mondott, „Jenei nem egy született Mészáros Lőrinc. Vannak dolgok, amiben nem enged”. Jenei főigazgatói kinevezéséről pedig azt mondták forrásaink, hogy bizonyára szerepet játszik benne az is, hogy szakmai munkájáról Pintér Sándornak is igen jó a véleménye.

Jenei Zoltán portréját és az Okfő létrejötte körüli eseményeket a friss Narancsban vázoljuk fel. A lapra itt tudnak előfizetni.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.