Az Országos Kórházi Főigazgatóság és ami mögötte van: „Jenei Zoltán nem egy született Mészáros Lőrinc”

Belpol

Az Országos Kórházi Főigazgatóság létrejöttével megszűnik az ÁEEK, és bár a főigazgatói posztot egy Pintér Sándor által is nagyra becsült ember tölti be, a tényleges irányítást nem adja ki a kezéből a belügyminiszter.

„Veszélyhelyzetben az Országos Kórházi Főigazgatóságot (Okfő) az Operatív Törzs vezetőjeként kijelölt rendészetért felelős miniszter irányítja” – áll a szerdai Magyar Közlönyben megjelent friss kormányrendeletben, amelyből az is kiderül, hogy a veszélyhelyzet jövő év február 8-ig tart. A kormány az Okfő létrehozását november 17-én jelentette be, november 18-án pedig már a főigazgatója is meglett: Orbán Viktor Jenei Zoltánt nevezte ki a szerv élére, és egy nappal később az öt helyettesét is bejelentették. Az Okfő feladatai közé tartozik többek között „az egészségügyi ellátórendszer működésének figyelemmel kísérése, a felülvizsgálatát érintő stratégiai kormányzati döntések megalapozása, melynek keretében közreműködik az egységes és átlátható új nemzeti egészségügyi irányítási rendszer kialakításában”.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban annak jártunk utána, mi lehet az oka egy újabb intézmény létrehozásának és ki is Jenei Zoltán. Bár a szerdai kormányrendelet sok mindent tisztáz, a hét elején forrásaink még tanácstalanul álltak a kérdés előtt. Az azonban már akkor is látszott, hogy az Okfő megalakulásának két oka lehet. Az egyik az egészségügy további centralizálása és militarizálása; a másik fontos pedig elem a jogviszonyról szóló törvény azon passzusa lehet, amelyen a leginkább felháborodtak az orvosok és szakdolgozók: a kirendelés. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az Okfő létrehozásával a kirendelés könnyebbé válik, hiszen január 1-jétől minden állami egészségügyi intézmény minden dolgozójának egyazon munkáltatója lesz, aki jóval egyszerűbben tudja mozgatni a munkaerőt. „Pintér végtelenül pragmatikus ember, aki jelenleg azon dolgozik, hogy minden akadályt elhárítson annak érdekében, hogy az egészségügy jól működjön. Ő tárgyalt az orvosi kamarával is: elfogadta, hogy szükség van a béremelésre ahhoz, hogy jobb legyen a rendszer, és most a következő problémára koncentrál” – fogalmazott egy forrásunk.

Az is megtörtént, amelyről forrásaink a hét elején beszéltek: a szerdai rendelet kimondja, hogy az eddig nagyjából 90 egészségügyi intézmény fenntartójaként működő Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) december 31-éveel megszűnik, minden feladatát az Okfő veszi át.

Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató

Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató

Fotó: MTI

 

A friss Narancsban az új országos kórház-főigazgató eddigi pályáját is felvázoljuk, kezdve a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon eltöltött idővel a rendészeti szakállamtitkárságán át a Pécsi Tudományegyetemen eltöltött öt évéig és menesztéséig, amelyet egy Jeneit jól ismerő forrásunk úgy kommentált: „mindenki sajnálta, hogy el kellett jönnie, Palkovics is, Jenei is”, kilépéséről pedig csak annyit mondott, „Jenei nem egy született Mészáros Lőrinc. Vannak dolgok, amiben nem enged”. Jenei főigazgatói kinevezéséről pedig azt mondták forrásaink, hogy bizonyára szerepet játszik benne az is, hogy szakmai munkájáról Pintér Sándornak is igen jó a véleménye.

Jenei Zoltán portréját és az Okfő létrejötte körüli eseményeket a friss Narancsban vázoljuk fel. A lapra itt tudnak előfizetni.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.