Az Országos Kórházi Főigazgatóság és ami mögötte van: „Jenei Zoltán nem egy született Mészáros Lőrinc”

Belpol

Az Országos Kórházi Főigazgatóság létrejöttével megszűnik az ÁEEK, és bár a főigazgatói posztot egy Pintér Sándor által is nagyra becsült ember tölti be, a tényleges irányítást nem adja ki a kezéből a belügyminiszter.

„Veszélyhelyzetben az Országos Kórházi Főigazgatóságot (Okfő) az Operatív Törzs vezetőjeként kijelölt rendészetért felelős miniszter irányítja” – áll a szerdai Magyar Közlönyben megjelent friss kormányrendeletben, amelyből az is kiderül, hogy a veszélyhelyzet jövő év február 8-ig tart. A kormány az Okfő létrehozását november 17-én jelentette be, november 18-án pedig már a főigazgatója is meglett: Orbán Viktor Jenei Zoltánt nevezte ki a szerv élére, és egy nappal később az öt helyettesét is bejelentették. Az Okfő feladatai közé tartozik többek között „az egészségügyi ellátórendszer működésének figyelemmel kísérése, a felülvizsgálatát érintő stratégiai kormányzati döntések megalapozása, melynek keretében közreműködik az egységes és átlátható új nemzeti egészségügyi irányítási rendszer kialakításában”.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban annak jártunk utána, mi lehet az oka egy újabb intézmény létrehozásának és ki is Jenei Zoltán. Bár a szerdai kormányrendelet sok mindent tisztáz, a hét elején forrásaink még tanácstalanul álltak a kérdés előtt. Az azonban már akkor is látszott, hogy az Okfő megalakulásának két oka lehet. Az egyik az egészségügy további centralizálása és militarizálása; a másik fontos pedig elem a jogviszonyról szóló törvény azon passzusa lehet, amelyen a leginkább felháborodtak az orvosok és szakdolgozók: a kirendelés. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az Okfő létrehozásával a kirendelés könnyebbé válik, hiszen január 1-jétől minden állami egészségügyi intézmény minden dolgozójának egyazon munkáltatója lesz, aki jóval egyszerűbben tudja mozgatni a munkaerőt. „Pintér végtelenül pragmatikus ember, aki jelenleg azon dolgozik, hogy minden akadályt elhárítson annak érdekében, hogy az egészségügy jól működjön. Ő tárgyalt az orvosi kamarával is: elfogadta, hogy szükség van a béremelésre ahhoz, hogy jobb legyen a rendszer, és most a következő problémára koncentrál” – fogalmazott egy forrásunk.

Az is megtörtént, amelyről forrásaink a hét elején beszéltek: a szerdai rendelet kimondja, hogy az eddig nagyjából 90 egészségügyi intézmény fenntartójaként működő Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) december 31-éveel megszűnik, minden feladatát az Okfő veszi át.

Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató

Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató

Fotó: MTI

 

A friss Narancsban az új országos kórház-főigazgató eddigi pályáját is felvázoljuk, kezdve a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon eltöltött idővel a rendészeti szakállamtitkárságán át a Pécsi Tudományegyetemen eltöltött öt évéig és menesztéséig, amelyet egy Jeneit jól ismerő forrásunk úgy kommentált: „mindenki sajnálta, hogy el kellett jönnie, Palkovics is, Jenei is”, kilépéséről pedig csak annyit mondott, „Jenei nem egy született Mészáros Lőrinc. Vannak dolgok, amiben nem enged”. Jenei főigazgatói kinevezéséről pedig azt mondták forrásaink, hogy bizonyára szerepet játszik benne az is, hogy szakmai munkájáról Pintér Sándornak is igen jó a véleménye.

Jenei Zoltán portréját és az Okfő létrejötte körüli eseményeket a friss Narancsban vázoljuk fel. A lapra itt tudnak előfizetni.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.