Az igazságszolgáltatás szervezeti és szakmai függetlensége, valamint a bírók és bírósági dolgozók helyzete iránti aggályokat tükrözik azok a bírák és az igazságszolgáltatásban dolgozók által írt levelek, amelyek felkerültek a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) és a Res Iudicata Egyesület honlapjára – írja a Telex.
Az ügy előzménye, hogy a bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács (OBT) november 20-án elfogadta az Igazságügyi Minisztérium (IM) nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. A megállapodás a Tuzson Bence által vezetett Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács között jött létre.
A felháborodást csak fokozta az a hvg.hu-hoz kiszivárgott belső beszélgetés, amiben Szabó Péter OBT-elnök elmondta: nem volt lehetőségük beleszólni a kormánnyal létrejött megállapodásba, és ha nem engednek a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés. A bírói függetlenséggel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni.
A kormánnyal kötött megállapodás után aztán lemondott elnöki posztjáról Szabó Péter.
A MABIE azt írja, hogy
számos bíró, bírósági titkár és fogalmazó juttatta el hozzájuk intézett levelében a véleményét.
A nagy érdeklődésre tekintettel a MABIE elhatározta, hogy teret enged annak, hogy a bírósági dolgozók véleménye a széles nyilvánosság számára is megismerhető legyen.
A levelekben közös vonás, hogy a bírósági dolgozók és bírák nemcsak az igazságszolgáltatás szakmai és szervezeti függetlenségét féltik, hanem a hosszú távú stabilitást és tisztességes működést is.
A tiltakozók között vannak vezető bírók, bírósági titkárok, valamint különböző törvényszékek és ítélőtáblák dolgozói, akik egységesen az igazságügy reformjainak alaposabb megvitatását, valamint a bírák és igazságszolgáltatási dolgozók érdekeinek védelmét kérik.
„A bírákat megillető javadalmazás biztosítása az állam alapvető kötelezettsége és nem jószándékának jele. A bírók csak a jogszabályoknak vannak alárendelve, függetlenségüket az állam sem veszélyeztetheti. Azzal sem, hogy javadalmazásukat bármilyen cselekedetükhöz köti, és azzal sem, hogy illetményük reálértékének megtartását évről évre nem garantálja automatikusan”
– írta levelében Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája.
„A hatalmi ágak szétválasztása alapérték. A törvényhozásnak, végrehajtó hatalomnak, és igazságszolgáltatásnak a jogállamban el kell válnia egymástól, az Alaptörvény megfogalmazása szerint az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapul” – hívta fel a figyelmet Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája.
A Dunaújvárosi Járásbíróságon bíróként dolgozó Bucsi Ágnes levelében arról ír, hogy a bírói függetlenséget veszélyezteti az igazságügyi bérek reformjának politikai feltételekhez kötése, egyúttal tiltakozásra buzdítja kollégáit is.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egyik bírája, Matusik Tamás is levélben tiltakozik a bírósági reformmal összekötött béremelés ellen, amely szerinte súlyosan sérti a bírói függetlenséget.
„Azt gondolom volt fogalmazóként, titkárként és jelenleg bíróként szolgálatot teljesítőként, hogy ezen helyzetben, amikor a bírói függetlenségre történő hivatkozás egyesek szerint ”kényeskedés„, kiemelten fontos hallatni a hangunkat”
– írta Tóth Zsuzsanna bíró, aki szerint a megállapodás megszületésének körülményei, annak szervezetet érintő változásokkal kapcsolatos rendelkezései önmagukban is aggodalomra adnak okot, azok direkt összekapcsolása az illetményemeléssel pedig elfogadhatatlan.
„Számomra nem világos, hogy az OBT és az OBH miért lépett vissza korábbi, a bírói kar többségi támogatását biztosan élvező javaslatától egy olyan ”Megállapodás„ érdekében, amely a bírói jövedelmek korábbi reálértékének helyreállítására is alkalmatlan” – írja levelében Ágoston Zoltán bíró, aki következetesen idézőjelbe teszi a megállapodást.
A lap összeszedte, hogy a levélírók mely intézményekből kerültek ki, eszerint a tiltakozási hullám nem csak Budapestet, de gyakorlatilag a teljes országot lefedi,
