Orbán: Nyugaton elfogadták, hogy "az ő világuk nem képes biológiailag fenntartani saját magát"

Belpol

A miniszterelnök péntek reggel negyedik hullámról, kötelező kvótákról, népesedési válságról, rezsiharcról és az európai vezetők gyengeségéről értekezett a rádióban. 

A negyedik hullám lassan bekeríti Magyarországot – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli szokásos interjúját a Kossuth Rádióban. Orbán az oltási hajlandósággal kapcsolatban a romániai riasztó helyzetre figyelmeztetett, de azt mondta, Romániában az átoltottsági arány 29 százalék, Magyarországon 59 százalék, és a beoltottak közül megbetegedők aránya 1 százalék alatt van. Mindenkit arra buzdított, hogy oltassa be magát, mert a delta variáns veszélyesebb és agresszívabb. Azt is mondta, hogy

a héten meg fogja kapni a harmadik oltás, és az szerinte felér egy életbiztosítással. 

A maszkviselésről most azt mondta, biztosan ér valamit, és mindig jó, ha van az ember zsebében egy maszk, ő is fel szokta tenni, ha úgy érzi, sokan vannak körülötte, de

"ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd bennünket. Nem véd meg bennünket, csak az oltás" 

– jelentette ki, majd hozzátette, amúgy van elég vakcina, lélegeztetőgép, és minden, mert a nyáron felkészültek erre. 

A készülő magyar oltóanyaggyárról, amely elvileg Szputnyikot fog gyártani, Orbán azt mondta, Szijjártó feladata, hogy mire a gyár elkészül, addigra a gyár teljes kapacitását nemzetközi megrendelésekkel fedje le. Azt is mondta, szeretné, ha a gyár magyar vakcinát gyártana, mert a magyarok is próbálnak fejleszteni vakcinát, mint fogalmazott, "nem is állnak rosszul vele, egy bizonyos szintig már eljutottak", és az legalább olyan jó lesz, mint másoké, lehet, hogy jobb is. De ettől függetlenül más technológiát is szereznek a gyárhoz.  

Ismét szóbakerültek a kötelező menekültelosztási kvóták, erről Orbán kifejtette, hogy 

Brüsszelben feladták azt a reményt, hogy a saját nemzetük férfiai és asszonyai ezen a népesedési válságon úrrá tudnak lenni, és azt gondolják, hogy ha nem születik elég német gyerek, akkor jó lesz egy afrikai is.

Szerinte ez egy olyan gondolkodás, ami a magyar embert mellbe vágja, de a nyugatiak feladták, és azt gondolják, hogy "az ő világuk nem képes biológiailag sem fenntartani saját magát". Orbán szerint a magyarok még harcolnak, és ő azt tapasztalja, hogy a fiatalok akarnak gyereket, csak végül nem vállalnak annyit, amennyit szeretnének, ezért szerinte ha elhárulnak azok az akadályok, amelyek miatt nem vállalnak eleget, akkor majd fognak.  

Ezután azt is fejtegette, hogy a brüsszeli észjárásban van valami, ami a mi fejünkből hiányzik, mert nekik nem elég, hogy ők szabadok, hanem azt akarják, hogy mindenki ismerje el, hogy az ő döntésük a jó döntés, és vegye át az ő életmódjukat, ezért akarják Magyarországra erőltetni a kötelező kvótákat. Arról beszélt, hogy a németek, különösen a bajorok a barátaink, de mindig nagy kérdés, hogy mit akar Németország: egy európai Németországot, vagy egy német Európát, ahol ők mondják meg, hogy mi legyen. Orbán szerint a migráció kérdésében ez egy "német Európa", ahol azt akarják, hogy mindenki ismerje el, amit csinálnak, és vegyék is át. De ez a magyar életösztönökkel ellentétes,mert ha a magyarokra akarnak erőltetni valamit, akkor inkább ellenállnak, most 12 ország írt levelet a kötelező kvóta ellen.

"Ellensúlyt akarunk képezni a német Európa koncepciójával szemben"

– jelentette ki. 

Ezután azt is kifejtette, hogy "ha jött a baj délről", akkor a nyugatiak sosem segítettek, hanem azt gondolták, hogy Magyarország legyen egy ütközőzóna, ezért "dobtak minket oda a Szovjetuniónak, és ezért nem segítettek a törökök ellen, majd a visszavett területeket szétosztották a saját arisztokratáik között". Konklúzióként arra jutott, hogy Közép-Európa nem számíthat nyugatra, hanem magát kell megszerveznie. 

Azt is sérelmezte, hogy bár ma mindenki kerítést épít és örül annak, hogy Magyarország kerítést épített, soha egy vezető sem ismerte el, hogy hibázott volna, és hogy "nekünk volt igazunk". "A nagyvonalúság nem része az európai politikának" – közölte. 

A rezsitémáról és a világszinten magas energiaárakról azt mondta, a 2000-es években a baloldali kormányok idején a rezsiárak az égben voltak, mert a nagy multiszolgáltatók áremelést kértek a kormánytól, de 2010 után "nagy harc" volt a szolgáltatókkal és az őket védelmező brüsszeli bürokratákkal, és végül rögzítették a rezsi árát. Példákat hozott, hogy Bécsben és Berlinben jelenleg hányszorosa a gáz vagy az áram ára a magyarénak, majd arról beszélt, hogy ha piaci áron adnák a gázt és az áramot, akkor havonta 30, évente 380-400 ezerrel többet kellene fizetnie a háztartásoknak. 

Azt is mondta, már lehetett tudni korábban, hogy nőni fognak az energiaárak, de Brüsszelben nem készültek fel erre, és most még tovább emelnék az árakat a klímavédelem miatt, és meg is akarják adóztatni azokat, akiknek saját autója és lakása van, míg a kormány szerint a szennyezőket kellene inkább adóztatni, és nem az embereket, ezért is összefogtak a V4-ekkel. 

Ezután arról beszélt, hogy nyugaton már nem elég erősek a vezetők: azt fejtegette, hogy egy olyan kultúra alakult ki a nyugati országokban, hogy a megválasztott politikustól nem azt várják el, hogy irányt mutasson, hanem hogy az intézményeket (parlament, bizottság, különböző testületek) vezesse. Abból indulnak ki, hogy az erős vezetőből baj is lehet, és ezért a gyenge vezető jobb. Szerinte ebben van is igazság, még ha nem is túl szimpatikus gondolat, és Nyugat-Európában volt is belőle baj korábban, de amikor a dolgok rosszul mennek, vagy egy új jelenség üti fel a fejét, mint például migrációs nyomás, akkor kell egy döntés, egy parlamenti, egy kormányzati vagy egy miniszterelnöki döntés.

"Virágcsokrokkal, plüssmacikkal, fogadóbizottságokkal nem lehet megvédeni a migránsok ellen a határt, mert rátámadnak a rendőrökre és a katonákra"

– mondta, hozzátéve, hogy kell valaki, aki döntést hoz.

"A mostani világ, amit élünk, ez a lágy, puhány, uniszex megközelítést a politikai világban sajnos használhatatlanná tette. Járványok és migrációk korát éljük. A vezetőknek felhatalmazás kell, a parlamenteknek meg kell vitatnia a kérdéseket, az embereknek kell megválasztania a vezetőiket, de utána ha baj van, dönteni kell" – fejtegette, mondván amikor meg kell védeni a határt a migránsoktól, a családokat a rezsi emelkedésétől, meg a vírustól, akkor azokat nem elég megérteni és elmagyarázni, hanem meg kell állítani. 

Azt is mondta, javaslatokat is visznek a legközelebbi uniós csúcsra a rezsiügyben, a spekulációt iktatnák ki a rendszerből, és rá akarják venni a bizottságot, hogy ne emelje meg a gépjárműadót és a házadót, mert úgy nem lehet a klímaváltozás ellen védekezni, hogy azt mondják az embereknek, hogy fűtsenek kevesebbet és autózzanak kevesebbet. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.