Titkos paksi szerződések: eljárást indít az ombudsman

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. december 1.

Belpol

Lapunk szerzője az Energiaklubbal közösen januárban titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett az Adatvédelmi Hivatalnál. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta az ügyben eljáró TASZ ügyvédjét, hogy megkezdte annak vizsgálatát, jogosan titkosította-e a kormány 30 évre az új paksi erőmű felépítésére vonatkozó adatokat.

A magyar kormány 2014. december elején jelentette be, hogy aláírták azt a három megvalósítási szerződést, melyek Paks 2 építésére vonatkoznak. Az aláíró felek magyar részről az MVM Paks 2 Atomerőmű Fejlesztő Zrt., orosz részről pedig a Roszatom egyik leányvállalata (Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt) voltak. Ez a három szerződés tartalmazza a paksi beruházás összes fontos részletét, a megállapodások az új blokkok tervezésének-gyártásának-építésének, az üzemeltetési és karbantartási támogatásnak, illetve az üzemanyag-ellátásnak és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.

Nem csak ők vetítenek

Nem csak ők vetítenek

Fotó: MTI

A szerződések megismerésére adatigénylést adtunk be a Miniszterelnökségre, ahol megtagadták azok kiadását, mondván, a megállapodásokat Lázár János titkosnak minősítette. Miután márciusban külön törvényt született a paksi szerződések titkosítására, Jóri András korábbi adatvédelmi biztos azt nyilatkozta, egész egyszerűen visszaélés a joggal, hogy külön törvényben szabályoztak olyasmit, amire van általános törvény is (a 2013-as új infotörvény).

Az ügyben ezért szerzőnk (aki akkor még nem volt lapunk munkatársa) az Energiaklubbal közösen és a TASZ segítségével titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az eljárás kezdeményezése ugyanis az egyetlen jogorvoslati lehetőség ilyen esetben. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta a TASZ ügyvédjét, hogy vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a paksi szerződések titkossá minősítése jogos volt-e, azaz sérti-e a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlását. Az Adatvédelmi Hatóság az ügy bonyolultsága miatt türelmünket kérte, és az eljárás megindításáról tájékoztatta a Miniszterelnökséget is.

A szerződésekbe nyáron Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője félévnyi levelezés után tekinthetett bele. Jávor csak lepecsételt papírokra jegyzetelhetett, majd a saját jegyzeteit is le kellett adnia, hogy azokat átnézhesse a Miniszterelnökség. A PM képviselőinek feljegyzéseiből végül egyetlen mondatot engedett nyilvánosságra hozni a Miniszterelnökség. A paksi beruházás miatt az Európai Bizottság is eljárást indított Magyarország ellen, ennek részleteiről is kérdeztük Jávor Benedeket, akivel interjúnkat a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.