Titkos paksi szerződések: eljárást indít az ombudsman

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. december 1.

Belpol

Lapunk szerzője az Energiaklubbal közösen januárban titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett az Adatvédelmi Hivatalnál. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta az ügyben eljáró TASZ ügyvédjét, hogy megkezdte annak vizsgálatát, jogosan titkosította-e a kormány 30 évre az új paksi erőmű felépítésére vonatkozó adatokat.

A magyar kormány 2014. december elején jelentette be, hogy aláírták azt a három megvalósítási szerződést, melyek Paks 2 építésére vonatkoznak. Az aláíró felek magyar részről az MVM Paks 2 Atomerőmű Fejlesztő Zrt., orosz részről pedig a Roszatom egyik leányvállalata (Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt) voltak. Ez a három szerződés tartalmazza a paksi beruházás összes fontos részletét, a megállapodások az új blokkok tervezésének-gyártásának-építésének, az üzemeltetési és karbantartási támogatásnak, illetve az üzemanyag-ellátásnak és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.

Nem csak ők vetítenek

Nem csak ők vetítenek

Fotó: MTI

A szerződések megismerésére adatigénylést adtunk be a Miniszterelnökségre, ahol megtagadták azok kiadását, mondván, a megállapodásokat Lázár János titkosnak minősítette. Miután márciusban külön törvényt született a paksi szerződések titkosítására, Jóri András korábbi adatvédelmi biztos azt nyilatkozta, egész egyszerűen visszaélés a joggal, hogy külön törvényben szabályoztak olyasmit, amire van általános törvény is (a 2013-as új infotörvény).

Az ügyben ezért szerzőnk (aki akkor még nem volt lapunk munkatársa) az Energiaklubbal közösen és a TASZ segítségével titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az eljárás kezdeményezése ugyanis az egyetlen jogorvoslati lehetőség ilyen esetben. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta a TASZ ügyvédjét, hogy vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a paksi szerződések titkossá minősítése jogos volt-e, azaz sérti-e a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlását. Az Adatvédelmi Hatóság az ügy bonyolultsága miatt türelmünket kérte, és az eljárás megindításáról tájékoztatta a Miniszterelnökséget is.

A szerződésekbe nyáron Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője félévnyi levelezés után tekinthetett bele. Jávor csak lepecsételt papírokra jegyzetelhetett, majd a saját jegyzeteit is le kellett adnia, hogy azokat átnézhesse a Miniszterelnökség. A PM képviselőinek feljegyzéseiből végül egyetlen mondatot engedett nyilvánosságra hozni a Miniszterelnökség. A paksi beruházás miatt az Európai Bizottság is eljárást indított Magyarország ellen, ennek részleteiről is kérdeztük Jávor Benedeket, akivel interjúnkat a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.