Titkos paksi szerződések: eljárást indít az ombudsman

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. december 1.

Belpol

Lapunk szerzője az Energiaklubbal közösen januárban titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett az Adatvédelmi Hivatalnál. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta az ügyben eljáró TASZ ügyvédjét, hogy megkezdte annak vizsgálatát, jogosan titkosította-e a kormány 30 évre az új paksi erőmű felépítésére vonatkozó adatokat.

A magyar kormány 2014. december elején jelentette be, hogy aláírták azt a három megvalósítási szerződést, melyek Paks 2 építésére vonatkoznak. Az aláíró felek magyar részről az MVM Paks 2 Atomerőmű Fejlesztő Zrt., orosz részről pedig a Roszatom egyik leányvállalata (Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt) voltak. Ez a három szerződés tartalmazza a paksi beruházás összes fontos részletét, a megállapodások az új blokkok tervezésének-gyártásának-építésének, az üzemeltetési és karbantartási támogatásnak, illetve az üzemanyag-ellátásnak és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.

Nem csak ők vetítenek

Nem csak ők vetítenek

Fotó: MTI

A szerződések megismerésére adatigénylést adtunk be a Miniszterelnökségre, ahol megtagadták azok kiadását, mondván, a megállapodásokat Lázár János titkosnak minősítette. Miután márciusban külön törvényt született a paksi szerződések titkosítására, Jóri András korábbi adatvédelmi biztos azt nyilatkozta, egész egyszerűen visszaélés a joggal, hogy külön törvényben szabályoztak olyasmit, amire van általános törvény is (a 2013-as új infotörvény).

Az ügyben ezért szerzőnk (aki akkor még nem volt lapunk munkatársa) az Energiaklubbal közösen és a TASZ segítségével titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az eljárás kezdeményezése ugyanis az egyetlen jogorvoslati lehetőség ilyen esetben. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta a TASZ ügyvédjét, hogy vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a paksi szerződések titkossá minősítése jogos volt-e, azaz sérti-e a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlását. Az Adatvédelmi Hatóság az ügy bonyolultsága miatt türelmünket kérte, és az eljárás megindításáról tájékoztatta a Miniszterelnökséget is.

A szerződésekbe nyáron Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője félévnyi levelezés után tekinthetett bele. Jávor csak lepecsételt papírokra jegyzetelhetett, majd a saját jegyzeteit is le kellett adnia, hogy azokat átnézhesse a Miniszterelnökség. A PM képviselőinek feljegyzéseiből végül egyetlen mondatot engedett nyilvánosságra hozni a Miniszterelnökség. A paksi beruházás miatt az Európai Bizottság is eljárást indított Magyarország ellen, ennek részleteiről is kérdeztük Jávor Benedeket, akivel interjúnkat a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?