Titkos paksi szerződések: eljárást indít az ombudsman

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. december 1.

Belpol

Lapunk szerzője az Energiaklubbal közösen januárban titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett az Adatvédelmi Hivatalnál. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta az ügyben eljáró TASZ ügyvédjét, hogy megkezdte annak vizsgálatát, jogosan titkosította-e a kormány 30 évre az új paksi erőmű felépítésére vonatkozó adatokat.

A magyar kormány 2014. december elején jelentette be, hogy aláírták azt a három megvalósítási szerződést, melyek Paks 2 építésére vonatkoznak. Az aláíró felek magyar részről az MVM Paks 2 Atomerőmű Fejlesztő Zrt., orosz részről pedig a Roszatom egyik leányvállalata (Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt) voltak. Ez a három szerződés tartalmazza a paksi beruházás összes fontos részletét, a megállapodások az új blokkok tervezésének-gyártásának-építésének, az üzemeltetési és karbantartási támogatásnak, illetve az üzemanyag-ellátásnak és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.

Nem csak ők vetítenek

Nem csak ők vetítenek

Fotó: MTI

A szerződések megismerésére adatigénylést adtunk be a Miniszterelnökségre, ahol megtagadták azok kiadását, mondván, a megállapodásokat Lázár János titkosnak minősítette. Miután márciusban külön törvényt született a paksi szerződések titkosítására, Jóri András korábbi adatvédelmi biztos azt nyilatkozta, egész egyszerűen visszaélés a joggal, hogy külön törvényben szabályoztak olyasmit, amire van általános törvény is (a 2013-as új infotörvény).

Az ügyben ezért szerzőnk (aki akkor még nem volt lapunk munkatársa) az Energiaklubbal közösen és a TASZ segítségével titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az eljárás kezdeményezése ugyanis az egyetlen jogorvoslati lehetőség ilyen esetben. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta a TASZ ügyvédjét, hogy vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a paksi szerződések titkossá minősítése jogos volt-e, azaz sérti-e a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlását. Az Adatvédelmi Hatóság az ügy bonyolultsága miatt türelmünket kérte, és az eljárás megindításáról tájékoztatta a Miniszterelnökséget is.

A szerződésekbe nyáron Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője félévnyi levelezés után tekinthetett bele. Jávor csak lepecsételt papírokra jegyzetelhetett, majd a saját jegyzeteit is le kellett adnia, hogy azokat átnézhesse a Miniszterelnökség. A PM képviselőinek feljegyzéseiből végül egyetlen mondatot engedett nyilvánosságra hozni a Miniszterelnökség. A paksi beruházás miatt az Európai Bizottság is eljárást indított Magyarország ellen, ennek részleteiről is kérdeztük Jávor Benedeket, akivel interjúnkat a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.