Titkos paksi szerződések: eljárást indít az ombudsman

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. december 1.

Belpol

Lapunk szerzője az Energiaklubbal közösen januárban titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett az Adatvédelmi Hivatalnál. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta az ügyben eljáró TASZ ügyvédjét, hogy megkezdte annak vizsgálatát, jogosan titkosította-e a kormány 30 évre az új paksi erőmű felépítésére vonatkozó adatokat.

A magyar kormány 2014. december elején jelentette be, hogy aláírták azt a három megvalósítási szerződést, melyek Paks 2 építésére vonatkoznak. Az aláíró felek magyar részről az MVM Paks 2 Atomerőmű Fejlesztő Zrt., orosz részről pedig a Roszatom egyik leányvállalata (Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt) voltak. Ez a három szerződés tartalmazza a paksi beruházás összes fontos részletét, a megállapodások az új blokkok tervezésének-gyártásának-építésének, az üzemeltetési és karbantartási támogatásnak, illetve az üzemanyag-ellátásnak és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.

Nem csak ők vetítenek

Nem csak ők vetítenek

Fotó: MTI

A szerződések megismerésére adatigénylést adtunk be a Miniszterelnökségre, ahol megtagadták azok kiadását, mondván, a megállapodásokat Lázár János titkosnak minősítette. Miután márciusban külön törvényt született a paksi szerződések titkosítására, Jóri András korábbi adatvédelmi biztos azt nyilatkozta, egész egyszerűen visszaélés a joggal, hogy külön törvényben szabályoztak olyasmit, amire van általános törvény is (a 2013-as új infotörvény).

Az ügyben ezért szerzőnk (aki akkor még nem volt lapunk munkatársa) az Energiaklubbal közösen és a TASZ segítségével titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az eljárás kezdeményezése ugyanis az egyetlen jogorvoslati lehetőség ilyen esetben. Péterfalvi Attila kedden arról tájékoztatta a TASZ ügyvédjét, hogy vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a paksi szerződések titkossá minősítése jogos volt-e, azaz sérti-e a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlását. Az Adatvédelmi Hatóság az ügy bonyolultsága miatt türelmünket kérte, és az eljárás megindításáról tájékoztatta a Miniszterelnökséget is.

A szerződésekbe nyáron Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője félévnyi levelezés után tekinthetett bele. Jávor csak lepecsételt papírokra jegyzetelhetett, majd a saját jegyzeteit is le kellett adnia, hogy azokat átnézhesse a Miniszterelnökség. A PM képviselőinek feljegyzéseiből végül egyetlen mondatot engedett nyilvánosságra hozni a Miniszterelnökség. A paksi beruházás miatt az Európai Bizottság is eljárást indított Magyarország ellen, ennek részleteiről is kérdeztük Jávor Benedeket, akivel interjúnkat a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.