Palkovics László: "Ha bárki az SZFE vezetéséből tudott valamit, de eltitkolta, az a minimum, hogy lemond"

  • narancs.hu
  • 2019. december 4.

Belpol

Gothár Pétert ma hallgatja meg az egyetem etikai tanácsa.

"Ha a Színművészeti Egyetemen is az történt, amit a sajtóban olvastam – bár az ártatlanság vélelme mindenkit megillet –, ha bárki az egyetem vezetéséből tudott valamit, de eltitkolta, akkor az a minimum, hogy lemond" – mondta az atv.hu kérdésére Palkovics László Gothár Péter szexuális zaklatási ügye kapcsán. A miniszter hozzátette, az ITM is delegál szakértőt az etikai vizsgálathoz, amelyet egyébként ma tartanak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE).

A SZFE etikai bizottsága ma hallgatja meg Gothárt, aki az egyetem etikai tanácsának az ajánlását tiszteletben tartva már felfüggesztette oktatói tevékenységét. Emellett az egyetem pszichológusa egyesével meghallgatja azokat a hallgatókat, akiket Gothár Péter tanít, vagy az előző időszakban tanított, a beszélgetés eredményéről pedig anonim írásos összefoglalót készítenek – írja a lap, amely szerint a vizsgálatra az egyetem független pszichoterapeutát is felkért. A vizsgálaton külső megfigyelők is részt vesznek az Emmitől és a Magyar Művészeti Akadémiától.

Palkovics a lapnak azt is elmondta: "Az, hogy egy színház igazgatója, Máté Gábor már egy éve tud arról, hogy a színház egyik rendezője zaklatja az ottani kollégákat, és nem tesz semmit az ügyben, az nem helyes, nem elfogadható." A miniszter szerint ez Máté Gábor vezetői felelőssége és a probléma alapvetően a színházban keletkezett.

Arra pedig, hogy a SZFE vezetőségének le kell-e mondani, Palkovics azt mondta, az attól függ, mi történt. "De akkor annak további következményei is vannak, ha valóban zaklatás történt az egyetemen, és annak vezetése valóban nem tett semmit, hogy ez ne folytatódjon."

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.