Palkovics minisztériumából szivároghatott ki Freund Tamás Orbánnak írt levele

Belpol

Az MTA új elnöke szerint a miniszterelnök végig sem olvasta a nagy visszhangot kiváltó irományt.

Az MTA közgyűlése Freund Tamás agykutatót, eddigi alelnököt választotta akadémiai elnöknek Pléh Csaba pszichológus ellenében. Freund egy olyan Akadémiát vesz át, amelyről a kormány leválasztotta az ország legnagyobb kutatóintézet-hálózatát – erről és a kormánykritikus társadalomtudósokról is kérdeztük a csütörtöki nyomtatott Magyar Narancsban. Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Amikor eddigi megszólalásaiban gyengén teljesítő kutatókról beszélt, jellemzően a kormányt kritizáló társadalomtudósokat emelte ki. Miért?

Freund Tamás: A miniszterelnöknek 2018 decemberében írt, később nyilvánosságra került levelem magánlevél volt, annak célját, stratégiáját csak az értheti, aki írta. A Palkovics-féle átalakításról mondtam, hogy a legjobbakat üldözi el, a gyengék pedig itt fognak maradni a nyakunkon. Arra hoztam a társadalomtudományok példáját, hogy a gyengék hogyan élhetnek túl; a természettudományokban nincsenek ideológiai különbségek a tudományos folyóiratok között, társadalomtudományokban viszont ismert, hogy egyes folyóiratok baloldali-liberális, mások keresztény-konzervatív eszmekör számára publikálnak. Egy társadalomtudós – ha nekimegy annak, ami Magyarországon történik – a gyengébb publikációjának, vagy inkább publicisztikájának is találhat egy olyan folyóiratot, amely ellenséges például az éppen uralkodó gazdaságpolitika iránt. (...)

MN: Arról van sejtése, hogyan szivároghatott ki a levél pont az MTA elnökjelölti kampányban?

FT: A miniszterelnök valószínűleg nem olvasta végig, különben nem küldte volna tovább Palkovics miniszter úrnak. A levél onnan, az Innovációs és Technológiai Minisztériumból szivárgott ki, hiszen rajta volt egy érkeztető pecsét. Hogy ki hozta nyilvánosságra, nem tudom. Palkovicsról nem tételezem fel, mert a kormány már akkor békére törekedett az Akadémiával, és tudták, hogy én ennek a pártján vagyok. (...)

Palkovics győzhette meg a kormányt arról, hogy ha nagyobb gazdasági haszon termelésére akarják rábírni a kutatóhálózatot, akkor mindenképp ki kell szervezni. Ő szeretett volna diszponálni a hálózat felett, legalább addig, amíg a differenciált költségvetéssel nem jön létre új leosztás.

MN: Ez sikerült is, nem? A miniszternek van 6 delegáltja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányító testületében, és Maróth Miklós is inkább volt a kormány jelöltje, mint az Akadémiáé.

FT: Ha volt is befolyásolási szándék, a gyakorlatban nem így működik az ELKH, az IT tagjaként mondhatom, eddig megvédtünk mindenkit, méghozzá teljes konszenzussal hozott döntésekkel.

MN: Voltak támadások?

FT: Nem közvetlen támadások az intézetek ellen, inkább olyan ügyrendi javaslatok, amelyek lehetővé tették volna, hogy bizonyos kérdésekben az elnök vagy egyszerű többség döntsön. Bár a törvény nem így rendelkezik, magunk között arról egyeztünk meg, hogy intézetek, kutatócsoportok megszüntetésére csak kétharmados döntéssel kerülhet sor. Vannak próbálkozások, de az IT munkájában nem játszik szerepet a politika.

MN: Palkovics Lászlóval beszélt a megválasztása óta?

FT: Több minisztertől és a miniszterelnöktől is kaptam gratuláló levelet, tőle még nem.

A Magyar Narancs július 16-i lapszámában olvasható interjúból az is kiderül, mi alapján osztják majd el az MTA-tól elszakított kutatóintézetek között a kormány által jövőre ígért plusz 22 milliárd forintot, és hogy mely esetekben minősítene kormányközeli kutatóintézeteket az MTA. Ha előfizetne a Narancsra, itt megteheti.


Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.