Csalások gyanúja a bihari román iskolák uniós pályázatainál

A fele sem igaz

Belpol

Vissza kell fizetni egy 50 milliós uniós pályázat nagyobb részét egy hazai román két tannyelvű oktatási intézménynek, valamint a konzorciumi tagoknak, mert a diákoknak szánt programok többsége nem valósult meg.

Kínos ügyről tárgyalt április 9-én rendkívüli, zárt ülésén a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ). A Bihar Román Nemzetiségi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda még 2017-ben nyújtott be egy pályázatot az uniós forrásokat kezelő Irányító Hatóságnak. A két hátrányos helyzetű hajdú-bihari (Körösszakál, Bedő) és egy Békés megyei (Körösnagyharsány) kistelepülésen működő intézmény arra vállalkozott, hogy az Együtt könnyebb nevű projektjükkel olyan családbarát, gyakorlatias programok sorát valósítja meg, amelyek célja, hogy fiatalok ne hagyják el e kistelepüléseket. Két-három éves programsorozattal ezt elérni eleve irreális vállalkozás – de most nem erre, hanem magára az ügy­re koncentrálunk.

A látvány a lényeg

A fő kedvezményezett oktatási intézmény és a konzorciumi partnerként bekapcsolódó civil szervezetek – a résztvevők személyi állományában volt átfedés – minderre 50 millió forintot nyertek el. Pályázati anyagukban vállalták, hogy a „programjuk jó dokumentálása megvalósul, a feljegyzések, a mentori naplók, tematikák és jelenléti ívek, beszámolók napra kész vezetése biztosított lesz”. Utóbb azonban az illetékes minisztérium – az Emmi –, majd később a Miniszterelnökség uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős ellenőrzési egységei, legvégül a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságának munkatársai szabálytalansági eljárásukban annyi hiányosságot és ellentmondást észleltek, hogy fölmerült: a programok jó része csak papíron valósult meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.