Pankotai Lilinek nyilvánvalóvá vált, hogy nincs maradása pécsi iskolájában

  • narancs.hu
  • 2023. február 3.

Belpol

A diáklány jelenleg Budapesten tanul. Egy reggeli műsorban beszélt a nagy port kavart beszédét követő fejleményekről. 

„Mártírt nem szerettek volna belőlem csinálni azzal, hogy kirúgnak” – mesélte Pankotai Lili az RTL Klub Reggeli című műsorában

Pankotai Lilit a tavaly október 23-i tanártüntetés után ismerte meg az ország, több tízezer ember előtt mondott szókimondó beszédet. Akkori iskolája (a pécsi Nagy Lajos Gimnázium) elhatárolódott tőle, így végzősként iskolát kellett váltania

„Egy hét leforgása alatt annyi minden változott” – emlékezett vissza Pankotai a Reggeliben. A második megbeszélés után nyilvánvalóvá vált számára, hogy nincs maradása korábbi iskolájában. Elmondása szerint nem rúgták ki, de nyomást gyakoroltak rá, hogy magától hagyja el az intézményt.

Hozzátette, mivel nem sértette meg az iskola egyetlen szabályát sem, hiszen beszédét nem ott, hanem nyilvánosan mondta el, nem is tudták volna mivel indokolni, ha eltanácsolják. „Egy ember kivételével senki nem lett volna hajlandó” – ő legalábbis ezt az információt kapta. 

Ezt egy akkora gyomrosként élte meg, hogy azután, amiken ezen túl is keresztül kellett mennie, inkább a váltás mellett döntött. Így költözött Pécsről Budapestre és lett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja. 

Ugyanakkor az atrocitások ellenére sem változtatna semmit a nagy port kavart beszédén, hiszen a gondolatai és érzései nem fognak megváltozni csak azért, mert ellehetetleníthetik. Szerinte tanáraival ellentétben az osztálytársait annyira nem lepte meg a beszéde, és elmondása szerint sajnálták, hogy el kellett hagynia az iskolát, mégsem álltak ki mellette.

Azt látta rajtuk, hogy félnek, a tanárok és diákok is csak négyszemközt merték elmondani neki a véleményüket. Korábban a pécsi intézményben semmilyen sztrájk, demonstráció nem volt, ehhez jött hozzá, hogy társai látták, mint kell keresztülmennie a véleménye miatt. „Nem akartak elvinni az osztálykirándulásra” – hozta fel példaként. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.