Papcsák és a zuglói közpénzek – 2.

Továbbra is tejel

  • Vári György
  • 2011.10.20 00:00

Belpol

A Papcsák Ferenc iránti legfelsőbb bizalom töretlennek tűnik, noha mind kerületi, mind országos szinten akadnak bajok polgármesteri ténykedésével. Miközben újabb feladataként mint a devizában eladósodottsággal foglalkozó országgyűlési bizottság vezetője számoltat el, Zuglóban továbbra sem tétlenkedik.

Várnai László helyi LMP-képviselő blogján olvashatni, hogy a súlyos és növekvő hiánnyal küzdő, a közoktatáson és közegészségügyön minél többet spórolni kívánó kerületben az utóbbi időben 150-ről 180 millióra nőttek a szociális bérlakások bérlőinek hátralékaiból származó kinnlevőségek, Várnai szerint részben azért, mert megszüntették a bérhátralékosok részletfizetési lehetőségét, akik így egyáltalán nem tudnak fizetni. Állítólag további hárommillió forintnyi kerületi pénz ment el perköltségre, mivel Papcsákék a döntéseiket bíráló médiumok és magánszemélyek ellen indított – amúgy sorra elveszített – pereikben alkalomadtán az önkormányzat állja a cechet. De Zugló állta – sajtóhírek szerint – a Székelyföldi Közméltóságok és az Országgyűlés focicsapata közötti meccs költségeit is.

Várnai néhány hete benyújtott egy előterjesztést, javasolva, hogy saját juttatásaikon, a főként közülük verbuvált felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíján is spóroljanak a képviselők, de felette mérsékelt sikert aratott vele: indítványát napirendre sem vették, viszont még ezen az ülésen kizárták a humán bizottságból; az ügyrendiből csak azért nem, mert a kerülethez többnyire nem kötődő papcsákista képviselők és a kissé feszélyezett helyi erők szétszavaztak.

A közvagyon felhasználásában további aggályokat vet fel (és a rovásírásos táblák kihelyezése, valamint a Pákozdi tér Wass Albert térre keresztelése mellett ez is magyarázhatja a Jobbik szokatlanul csendes helybéli ellenzékiségét), hogy a szeptember 10-11-i hétvégén nem állt a lakosság rendelkezésére a Mogyoródi úti sportpálya, mivel ott rendezték a Nemzeti Egység Fesztivált. A "nemzeti" rockszíntértől is markánsan jobbra álló úgynevezett NS (nemzetiszocialista) irányzat több zenekara is föllépett (közülük egyesek dalszövegeikben Szálasi Ferencet és a Harmadik Birodalmat dicsőítik). Az eseményt a vitatott jogi státuszú Magyar Nemzeti Gárda biztosította. Az önkormányzat bő két hete nem válaszol kérdéseinkre, és nem bocsátotta lapunk rendelkezésére a szervezőkkel kötött bérleti szerződést sem. Arra sem kaptunk feleletet, van-e egyáltalán szerződés, vagy ingyen engedték át a nemzetiszocialista együtteseknek a létesítményt.

Itató Nyereg

Mindez azonban apróság az Itató Nyereg nevű, nemrég nyílt városligeti étterem a hvg.hu és a vagy.hu által részben már megénekelt ügyéhez képest. A döntően fővárosi tulajdonú Városligetben Zugló mindössze ezt a 822 m2-es telket és a rajta álló 94 m2-es műemlék épületet birtokolja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) tavaly arra kötelezte a Vagyonkezelőt, hogy végezze el a szükséges karbantartási munkálatokat. A bérlőt kiköltöztették, és a zuglói tulajdonosi bizottság úgy döntött, megpályáztatja az ingatlant. Eredetileg úgy volt, hogy a pályázati kiírás visszakerül a bizottság elé, ám annak tagjai legközelebb csak az eredményhirdetés után találkozhattak az üggyel. Mazsu Gergely, a Vagyonkezelő vezérigazgatója azt válaszolta a reklamációra, hogy a szóban forgó ülés jegyzőkönyve - melyen különben ő is részt vett - nem jutott el hozzá. Amikor azt firtatták, hogy miért egy olyan helyrajzi számra hivatkozva tették közzé a pályázatot, amely az egymillió négyzetméteres Városligetet egészében magába foglalja, arra hivatkozott, hogy "a Városliget nincs albetétesítve, így az ingatlan másképpen nem írható körül". A szerződéskötéskor aztán sikerült megtalálni a megoldást: a helyrajzi szám mellé utcanevet és házszámot biggyesztettek. De mivel ez csak késve jött össze, a meghirdetett pályázat potenciális résztvevőinek túl sok információjuk nem lehetett arról, mit kínál nekik a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. - az "alkalmassági szempontok" persze megoldották azok problémáját is, akik ezek után tovább érdeklődtek volna. Feltétel, hogy a pályázó "az ingatlan 500 méteres körzetén belül működő melegkonyhával" rendelkezzen, "vagy igazolja, hogy az előbbi paraméternek megfelelő melegkonyhát 2011. július 15-ig - az ingatlanon kívül - kialakít vagy bérel". Ez az előírás meglehetősen leszűkíti a pályázók körét, ahogyan az is, hogy rendelkezni kell minimum ötéves "műemlék épületben működő vendéglátó-ipari egység üzemeltetési gyakorlattal". Arra, hogy mindezekre mi szükség van, szintén nem kaptunk még választ. Így különösen nehéz elhessegetni a gyanút, hogy a pályázatot személyre/cégre szabottan írták ki. A Monsoon Rain Kft. mindenesetre - ha, mint a hvg.hu írja, formailag nem is, de az azt tulajdonló cég és tulajdonosai révén lényegében - meg tudott felelni egyedüli pályázóként a feltételeknek, így 18 évre mindössze havi 100 ezer forintért bérbe vehette az ingatlant, vállalva, hogy a KÖH előírta karbantartási munkálatokat saját költségére elvégzi. Ezek várható összegét Mazsu az egyik ülésen 120 millióra becsülte, míg a következőn a Zuglóiak Érdek-képviseleti Egyesületének delegáltja, Báthory Gergely 130 millióra; hogy milyen szakértői vélemény alapján, arról egyelőre szintén nem kaptunk tájékoztatást. Azt azonban tudjuk, hogy a 18 évre szóló szerződések egészen kivételesek a Városligetben: egy forrásunk évente újítja meg szerződését a fővárossal. A Monsoon Rain Kft. szerződése azt is előírja, hogy az induló bérleti díjat az önkormányzat csak minden év január 1-jétől emelheti az inflációval megegyező mértékben. Forrásunk bérleti díja a főszezon öt hónapja alatt a sokszorosa annak, amit a Monsoon Rain fizet, de a maradék időben is lényegesen meghaladja. A meglepően alacsony bérleti díjat nyilván a felújítás költségeinek kellene kompenzálnia. Hallottunk ugyanakkor olyan bérlőről, aki számlákkal igazolhatóan hasonló nagyságrendű összeget ölt a környéken lévő ingatlanba - noha lényegesen többért bérelte -, és ettől függetlenül pár év után simán kitették.

A szerencsés Monsoonban tulajdonrészt szerzett a versenytárgyalás utáni napokban a debreceni székhelyű Hanga Stúdió Kft., amelynek egyetlen tulajdonosa és ügyvezetője Zsupos Attila. Zsupos legalábbis ismeri a pályázatot kiíró, a licittárgyalást lebonyolító Vagyonkezelő vezérigazgatója, Mazsu Gergely édesapját, Mazsu János debreceni önkormányzati képviselőt, aki jelenleg tagja, egy időben pedig elnöke volt a Debreceni Közgyűlés által alapított őrváros - Debrecen szerepe Magyarország XX. századi kultúrájában közalapítványnak. A Stúdió Hanga dolgozott nekik. Horváth László, a másik tulajdonos fideszes kötődéseit és ügyeit a hvg.hu tárgyalta. Az ügyet kirobbantó Várnai László szerint "a szerződés felér egy Hagyó-féle BKV-s szerződéssel, a kerületnek jelentős kárt okoz", ezért semmissé tételét és a felelősség kivizsgálását kezdeményezi.

Papcsák, WC-papír és a valóság

Papcsák Ferenc október 12-én a köztévé Ma reggel című műsorában reagált legutóbbi zuglói tárgyú cikkünkre (lásd: Vissza egy tízest, 2011. október 6.), mondván, hogy az abban foglalt állítások "nem fedik a valóságot". (Cikkünk arról számolt be, hogy a kerület oktatási intézményeinek átutalt pénzből az önkormányzat átlag 10 százaléknyi összeget lényegében visszaszedett.) Cáfolatként arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a zuglói oktatási intézmények számára nem jelent gondot a WC-papír, zsírkréta vásárlása, noha szülők és pedagógusok egyöntetű tájékoztatása szerint a gyerekek "tisztasági csomagjáról" többnyire a szülőknek kell gondoskodniuk (ez egyébként nem csak Zuglóban van így), és a zsírkrétát is jobbára otthonról kell hozni. A polgármester arról is beszélt, hogy ők nemcsak elvesznek, de adnak is az oviknak és iskoláknak: mint mondta, "mind az 54 intézményt felújítottuk, kifestettük és rendbetettük", ami az utóbbi 20 évben megítélése szerint példa nélküli a XIV. kerületben. E kijelentés legalábbis pontatlan: a felújítások messze nincsenek még befejezve, az október 20-i testületi ülésen tárgyalandó tájékoztatóban az olvasható, hogy a "Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatása szerint a megkezdett felújítások műszaki megvalósulási foka 40-50%" (előterjesztő: Papcsák Ferenc). A sok példa közül álljon itt csak egy, a Bóbita "vodáé, ahol a pénz egy részének visszatartása miatt nem tudták felújítani a decemberben ünnepélyesen átadott épület tetejét, nem cserélték ki az ablakokat, továbbá az udvaron és a szigeteléssel is volna még mit csinálni. A hiányzó munkálatok eredményeként az épület egyik oldala beázik.

Papcsák a műsorban elmondta, amit mi is jeleztünk a cikkben, hogy jelenleg is zajlik a közoktatás átvilágítása, de ő már most tudja, hogy "sokkal nagyobb a tartalék egyébként, mint amit el tudunk képzelni, és csak azért, mert írtunk egy levelet, hét százalékot tudtak átlagosan megspórolni". A "csak" egy levél - vagyis az erős fenntartói nyomásgyakorlás az intézményvezetőkre - úgy eredményezett 7 százalékot (Papcsák szerint), hogy a költségvetési rendelet egyébként 10-et írt elő. Ebből azonban Papcsák nem a rendelet betarthatatlanságára következtetett, hanem arra, hogy még "további tartalékok" is lehetnek.

Az intézményvezetőkkel személyesen egyeztető Ferdinandy István alpolgármester azon törekvése tehát, hogy meggyőzze Papcsákot e politika tarthatatlanságáról, láthatóan kudarcot vallott. Ahhoz, hogy megértsük Papcsák kijelentésének cinizmusát, nem árt felidézni, hogy a jelzett 7 százaléknyi "megtakarításhoz" a már eddig is kevés pénzért dolgozó emberek fizetésen kívüli juttatásait kellett csaknem teljesen elvenni, valamint szakmai munkát és önálló pénzszerzést segítő orgánumokat lemondani.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.