Temetői problémák

Parcellából pár cella

Belpol

Indoklás nélkül adott több tíz- és százezer forintos kedvezményeket a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) a Fővárosi Közgyűlés meghatározta díjaiból. A Fiumei úti temetőben történt sírmatricázás miatt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság számára nemkívánatos személy lett a BTI vezérigazgatója.

Sorozatosan adott engedményt közszolgáltatási díjaiból az elmúlt másfél évben a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. - derül ki a Magyar Narancs birtokába került összesítésből. A BTI a honlapján e díjakról azt közli, hogy azok egyes tételeit a Fővárosi Közgyűlés rendeletben állapítja meg, amelyektől eltérni nem lehet. A BTI azonban, úgy tűnik, nem ennyire szigorú: legalább tizenhét esetben engedte el a közszolgáltatási díj bizonyos százalékát.

Belső nyilvántartása alapján nemcsak a hatósági, hanem a szabad áras díjtételeiből is adott engedményeket, az esetek 99 százalékában indoklás nélkül. Az engedélyek többnyire a szolgáltatási főosztályvezetőhöz és a szolgáltatási igazgatóhoz köthetők; egy esetben a vezérigazgató, Horváth József a szolgáltatási főigazgatóval együtt engedélyezte a Farkasréti temetőben a Makovecz Imre tervezte ravatalozóterem használatát 72 ezer 784 forint kedvezményt adva. Ennél nagyobb, 113 ezer forintos engedményt kapott a Fiumei úti temetőben a sírbolt-újraváltási díjból az egyik ügyfél. A számla szerint ezt a kedvezményt a szintén fővárosi tulajdonú Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója érdemelte ki. A számla megjegyzés rovatában az olvasható, hogy az új árat a BTI szolgáltatási igazgatója kalkulálta a fővárosi VIP számára. (Az érintett megkeresésünkre nem reagált.)

Más fővárosi cég vezető beosztású tagja is részesült a diszkontált temetésből. A BTI-ből származó dokumentumok alapján készített összesítés szerint a Budapesti Városüzemeltetési Központ Holding (BVK) Zrt. - ez alá tartozik a BTI Zrt. is - HR-igazgatója, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. főváros által delegált igazgatósági elnöke a budafoki ravatalozóterem bérlésekor kapott 39 ezer forint kedvezményt.

A BTI legtöbbször a ravatalozótermek használatáért számolt kevesebbet. Rákospalotán például a ravatalozóterem igénybevétele mellett a szakszemélyzet, az ügyintézés és a hűtőbe helyezés díját is kedvezményesen adták. A 17 diszkontálási tételnél az engedmények elérték a 900 ezer forintot - miközben a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendelete erre nem ad lehetőséget. Értelemszerűen a BTI-n belül sincs szabályozás engedmények adására.

Matricabotrány

Horváth Józsefet, a BTI vezérigazgatóját Tarlós István szeptember 24-én felfüggesztette állásából, miután a főpolgármester értesült a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben történt matricázásról. (A városházától nem kaptunk választ arra, hogy Horváth a felfüggesztése ellenére miért járhat be a munkahelyére, és adhat utasításokat, amint erről több BTI-s dolgozó is beszámolt a Narancsnak.) A főpolgármester közbotrányt okozó skandalumnak minősítette, hogy az ország és a főváros nagyjainak sírjaira a sírhelyek lejártára figyelmeztető matricákat ragasztottak. (Nagyjából akkor, amikor cikkünk a nyomtatott lapban megjelent november 15-én, Tarlós István visszahelyezte Horváthot a temetkezési vállalat élére - a szerk.) A temetőben olyan hirdetményeket is kifüggesztettek, melyek arra figyelmeztettek, hogy a nem fizető sírhelyeket az igazgatóság kiüríti és újraértékesíti. A matricázás egykori főpolgármester, városvezető, művészek és katolikus egyházi vezetők síremlékeit érintette, a Narancs információi szerint hozzávetőleg 900 cetlit helyeztek ki. A BTI még arra sem vette a fáradságot, hogy átnézze a saját nyilvántartását, amiből kiderült volna a sírhelyek védettsége.

A főpolgármester vizsgálatot rendelt el, amelyet György István (Fidesz) főpolgármester-helyettesre szignált, aki a BVK felügyeletét is ellátja. György vizsgálata rendben levőnek talált mindent - közölte megkeresésünkre a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya. "A BTI Zrt. működésének áttekintése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a BTI Zrt. a tevékenysége során a társaság érdekeit szem előtt tartva, a jogszabályok szerint járt el. Természetszerűen vonatkozik ez Horváth József vezérigazgatóra is, aki a sorozatos támadások ellenére a BTI Zrt. vezérigazgatói teendőit megítélésem szerint jól látja el, arra alkalmas, ezért jelenleg semmilyen okot nem látok vezérigazgatói jogviszonya megszüntetésére" - állapította meg a főpolgármester-helyettes. A történteket tisztázó magyarázat azonban ellentmondásos: "Annak érdekében, hogy a jövőben ilyen és ehhez hasonló negatív visszhangot kiváltó esemény ne fordulhasson elő, haladéktalanul kezdeményeztem a rendelet módosítását, amely módosítás a fővárosi díszsírhelyek védettségét és finanszírozási kérdéseit pontosan körülhatárolja. Kezdeményeztem továbbá a BTI Zrt. új vagyonkezelési/üzemeltetési szerződésének előkészítését, és elindítottam a védett sírhelyek finanszírozási kérdéseinek rendezését is" - tudatta a főpolgármester-helyettes a Naranccsal. De ha minden rendben van jogilag, miért kell módosítani a rendeletet? Továbbá miért kell előkészíteni új vagyonkezelési szerződést, miközben a BVK közszolgáltatási programján dolgozó szakértő 2012. augusztus 1-jén hatályban levőnek találta a vagyonkezelői szerződést?

Ki a tulaj?

E szerződés megítélése egyébként döntő fontosságú: a szakértői feljegyzés megállapítja, hogy "a BTI a magyar állam tulajdonában álló Fiumei úti sírkert üzemeltetését a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a BTI között 2002. április 25-én hatályba lépett, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi bizottságának április 25-i határozatával jóváhagyott vagyonkezelési szerződés alapján látja el". Hosszas előkészítést követően 2002-ben valóban aláírásra készen állt a kormánnyal kötendő vagyonkezelői szerződés; ez a BVK szakértője szerint érvényes, a főpolgármester szerint viszont nem tekinthető annak. A Narancsot arról tájékoztatta a városháza, hogy "a főpolgármester arra is kíváncsi, mi az oka annak, hogy a BTI Zrt. Fiumei úti sírkertre vonatkozó vagyonkezelési szerződése a probléma észlelése után több mint másfél évvel még mindig nincs megkötve".

A lapunk birtokába került szerződés érvényessége valóban kérdéses. Bár rajta van a BTI és a KVI vezetőjének aláírása is, nincs rajta dátum, és nem került rá a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető Rockenbauer Zoltán (Fidesz) jóváhagyó aláírása. BTI-s forrásaink megerősítették: a társaság az elmúlt tíz évben e hiányosságok miatt nem vette figyelembe a szerződést, de az állam sem mutatta semmi jelét, hogy végrehajtsa az abban foglaltakat. Többek között a köztemetés célú parcellák kialakításához ezért nem készült állapotfelmérés és kertészeti rendezési terv a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a KVI és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság bevonásával.

Így továbbra is megválaszolatlan: egy érvénytelen, soha végre nem hajtott szerződés alapján miképpen találhatja jogszerűnek akár a BVK, akár a BTI, akár a főpolgármester-helyettes, hogy telematricázzák a Nemzeti Sírkertet. Úgy tudjuk, éppen a rendezetlen viszonyok miatt sem fordult elő korábban soha, hogy díszsírhelyekre (amiket a főváros adományozott arra érdemesnek ítélt polgároknak) figyelmeztető cetlik kerültek volna. A BTI sohasem tekintette magát a terület valódi gazdájának, ám csendben állja az államhoz tartozó sírhelyek fenntartási költségét. Bevételei főképpen abból keletkeznek, hogy a 90-es évektől hozzálátott a betemetett parcellák köztemetési célú felhasználásához. (További bevételt jelentettek a Magyar Tudományos Akadémia és a Honvédelmi Minisztérium által megvásárolt sírhelyek.) A BTI korábbi vezetése azonban valamennyi érintett sír esetében kikutatta a benne nyugvók és azok hozzátartozóinak az adatait, hogy véletlenül se történjen kegyeletsértés. A fővárosi temetők közül egyébként itt a legdrágább a sírhely: 25 éves időtartamra 400 ezer forint a megváltása.

Előadni tilos

Tíz év után először fordul elő, hogy a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezetőjét nem kérte fel előadásra a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NKB) a minden évben megtartott kegyeleti konferenciára, amely a temetkezési szakma fóruma. Az NKB a 2012. október 10-i ülésén egyhangúlag döntött erről a BTI vezérigazgatójának felfüggesztése miatt - tudtuk meg Radnainé Fogarasi Katalintól, a bizottság főtitkárától. Horváth helyett Szarvas Ferenc, a BVK nemrégiben kinevezett vezérigazgatója tart előadást a XI. kegyeleti konferencián. A november 16-i esemény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a nyitó előadást Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár tartja. Az NKB döntése után a BTI tudatta a szervezőkkel, hogy ezúttal egy fővárosi temetővezető sem vesz részt a konferencián. A BTI-s temetővezetők arra hivatkozva maradnak távol, hogy a halottak napja miatt túl sok tennivalójuk maradt, jóllehet rendszeresen november második felében tartják az összejövetelt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Takarítók kérték

Kilenc takarítójától vált meg a BTI, amikor idén nyáron a temetők őrzését ellátó T. O. M. Controll 2001. Vagyonvédelmi (TC) Kft.-t megbízva kiszervezte e tevékenységet. A BTI takarítási feladatainak többségét eddig is külsős cég végezte, a TC megbízásával az egész alvállalkozókhoz került. Horváth József vezérigazgató a felügyelőbizottság május végi ülésén elismerte: bár több millió forinttal drágábban dolgozik majd a cég, színvonaljavulást kapnak cserébe. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben foglaltak ellenére a TC júniustól nem vette át a takarítókat, hanem alvállalkozója, az E+F Műanyagipari Kft. kezdte foglalkoztatni őket. A cégadatok szerint a társaság egy újpalotai panellakásban székel, ügyvezető tulajdonosa Drahomir Mykola ukrán állampolgár Beregszászon, alkalmazottainak száma 1 fő. Az üzemi tanács és a szakszervezet fellépésére a takarítók végül augusztusban bekerültek a TC állományába.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Három a nyomozás

Horváth József előző munkahelyén, a szentendrei városüzemeltetési cégnél 50 millió forintot meghaladó értékű hűtlen kezelés bűncselekmény gyanújával nyomoznak - közölte megkeresésünkre a Pest Megyei Ügyészség a nyár elején. Mint most megtudtuk, a cégnél húsz feletti nagyságrendben van a bűncselekmény gyanúját felvető esetek száma, azonban a nyomozás során eddig beszerzett bizonyítékok még nem voltak elegendőek a konkrét, személyre szóló gyanú megállapításához. Ezt a nyomozást nem vonták össze a BTI gazdálkodásával kapcsolatban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával idén áprilisban indított ügyészségi nyomozással. Augusztusban az ügyészség a számvitel rendje megsértésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást a BTI-nél.

Figyelmébe ajánljuk