Ütötték-verték a rendőrök az előállítottak rokonait

  • Mészáros Bálint
  • 2012. november 23.

Belpol

Rendőrök földre tepertek és megvertek Hatvanban negyven főt, kábítószerezésért előállított fiatalok rokonait. A rendőrség szerint a tömeg támadt rájuk, a jelenlévők szerint viszont épp fordítva történt. Az egyik szemtanú által készített videofelvételt a rendőrség elkobozta, holott ez jogszerűtlen.

Intézkedő rendőrökre támadtak csütörtökön Hatvanban, miután egy körülbelül 40 fős társaság randalírozott a Hatvani Rendőrkapitányság épülete előtt – erről számolt be az MTI a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján. A rendőrség honlapja szerint tegnap délelőtt 12 embert állítottak elő kábítószerrel visszaélés bűncselekmény gyanújával, majd az elállítottak rokonai – kb. negyven fő – összegyűlt a Hatvani Rendőrkapitányság épülete előtt. A családtagok „kiabálásukkal és agresszív viselkedésükkel jogsértő cselekményt valósítottak meg, közülük többen ellenszegültek a rendőri intézkedésnek, és az intézkedő rendőrökre támadtak”, ezért a rendőrök a rokonok közül is előállítottak öt embert, és eljárást indítottak ellenük. A szélsőjobboldali sajtó nemsokára „kinyomozta”, hogy a negyvenfős tömeg tagjai cigányok voltak. Sneider Tamás jobbikos országgyűlési képviselő a helyszínre sietett, hogy elmondhassa: az efféle „bűnözői csoportok” elleni fellépés miatt most már tényleg halaszthatatlan a csendőrség felállítása.

Csakhogy úgy tűnik, az eset éppen fordítva történt: a rendőrök támadtak ártatlan civilekre.

A Roma Sajtóközpont beszámolója szerint a kábítószer-terjesztés és -fogyasztás miatt bevitt fiatalokról akartak érdeklődni családtagjaik a rendőrségen. Az odagyűltek akkor kezdtek el zúgolódni, amikor az egyik fiút kiengedték, és rajta bántalmazás nyomai látszódtak. Ekkor a rendőrök meggondolták magukat, a fiút visszarángatták, majd lerohanták a családtagokat: válogatás nélkül vertek asszonyokat, öregeket, mindenkit. A megrémült tömeg az egyik közeli lakótelepi házba menekült, ahova a rendőrök követték őket, végül néhány családtagot előállítottak. Egy 14 éves fiút is magukkal vittek, akit az édesapja később keresett a rendőrségen, majd miután választ nem kapott, elindult a kocsija felé – ahol nyolcéves gyereke is vele volt –, amikor a rendőrök őt is lerohanták és előállították. A helyiek kérésére utóbb a helyszínre érkezett a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet képviselője és Horváth Aladár, illetve a Roma Nemzetiségi Önkormányzat tagjai.

Az egyik jelenlévő a magyarnarancs.hu-nak az mondta, hogy a rendőrség előtti tömeg egyáltalán nem volt agresszív, semmilyen rendbontás nem történt: az egyébként jól szituált családok egymással vitáztak azon, hogyan történhetett meg, hogy a gyerekeik úgymond „kábítószeresek” lettek. (Úgy tudjuk, az eredeti akció oka marihuána volt, az elfogott tucatnyi gyanúsított közül tízen csak fogyasztók voltak, tehát nem az évtized bűncselekményéről és rendőrségi fogásáról van szó.) A rendőröket szerintük már csak azért sem támadhatták volna meg, mert köztük és a rendőrök között volt egy kerítés. „Tragédia, ami itt történt, a kommandósok a földre tepertek minket, a gyerekeket és az öregasszonyokat verték, miközben beleröhögtek az arcunkba. Úgy csináltak, mintha terroristák lennénk” – mesélte el a magyarnarancs.hu-nak az egyik érintett. „Mi is azt akarjuk, hogy büntessék meg a dílereket, de az ártatlanokat már ne bántsák!” – tette hozzá.

Valószínűleg könnyen el lehetne dönteni, hogy a rendőröknek vagy a civileknek van-e igaza, ugyanis készült egy mobiltelefonos videofelvétel. De, mint az érintett apjától megtudtuk, a telefont elvették a lányától, miközben fültövön vágták, illetve a biciklijét is összetörték. A rendőrök indoka erre az volt: rendőrökről tilos felvételt készíteni. Horváth Aladár lapunknak elmondta, hogy ő a rendőrségen rákérdezett a bizonyító erejű felvételre, amire azt válaszolták, majd kivizsgálják. Az egyik rendőr még hozzátette: ha egyáltalán náluk van a telefon. Horváth Aladár kérdésére, hogy ezzel netán arra céloz-e, hogy az apa hazudott a történtekről, az volt a válasz: „én ilyet nem mondtam”.

A helyiek egyáltalán nem értik, miért volt szükség a rendőri brutalitásra; az egyetlen tipp az volt, hogy nemrég lett a megyének új rendőrfőkapitánya, talán jó ötletnek tűnt erőt mutatni. Abban sem bíznak, hogy a felelősöket valóban megbüntetik. Ezért felmerült, hogy esetleg demonstrációt kellene tartani, de mint egyikük hozzátette: „mi van, ha ott is megvernek minket?”

Sánta Szabolcs Miklós, a TASZ Romaprogramjának ügyvédje a magyarnarancs.hu-nak elmondta, hogy a hivatalos személy elleni erőszakkal, illetve csoportos garázdasággal gyanúsított romákat valószínűleg ő fogja képviselni, bár ez – a rendőrséggel fennálló, de remélhetőleg hamar lezáruló eljárásjogi vita miatt – egyelőre csak az egyik gyanúsított esetében mondható biztosra. Mindenesetre amennyiben az érintettek feljelentést akarnak tenni a rendőrök ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, akkor abban is a segítségükre lesz. Kérdésünkre Sánta Szabolcs Miklós azt is elmondta: a TASZ álláspontja szerint a rendőrök közszereplők, így róluk készíthető videofelvétel. A bírói gyakorlat szerint pedig amennyiben bűncselekmény elkészítéséről készül felvétel, akkor az a büntetőeljárásban akkor is felhasználható, ha a felvétel tiltott módon, azaz az alany hozzájárulása nélkül készült.

(Nyitóképünk nem a helyszínen készült.)

Cikkünk megjelenésének másnapján a rendőrség közleményt adott ki

Ebben fenntartják az események korábbi olvasatát, ám kiegészítették a történetet: "A rendőrség az ügyben érintetteket higgadtságra kéri, egyben megütközéssel fogadja mindazok fellépését, akik megakadályozták, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat együttműködjön a rendőrséggel a helyzet normalizálása érdekében." A közlemény korábbi pontján ugyanis tudatták, hogy "A történteken megbotránkozó helyi kisebbségi önkormányzat képviselői felajánlották segítségüket a garázda személyek azonosításában, ígéretet tettek arra, hogy egy meghatározott időpontig valamennyi résztvevő önként megjelenik a rendőrségen (egy polgárjogi mozgalom időközben helyszínre érkező vezetőjét a rendőrség részletesen tájékoztatta a kialakult helyzetről). A meghatározott idő eltelte után az alapítvány felkérésére eljáró ügyvéd közölte a rendőrséggel, hogy egyetlen személy sem fog önként megjelenni a rendőrségen. A rendőrség ezért a csoportos garázdaság időközben azonosított személyei közül hat főt tartózkodási helyeiken elfogott és előállított."

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.