"Lehet, hogy Péterfalvi részéről vége van a Pegasus-ügynek, de az ellenzék részéről nem"

Belpol

Nem lepődött meg Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, hogy Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos mindent rendben talált a Pegasus-ügyben. Az ellenzéki politikus az izraeli szoftvergyártó válaszára is vár.

„Talán mindenki emlékszik arra, hogy az elmúlt nyáron a Pegasus-üggyel kapcsolatban elsőként azt nyilatkozta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője, hogy nyaralni van, majd csak ezt követően ér rá a vizsgálatra. A mostani bejelentése és az, hogy az ügyben minden rendben talált, nem lepett meg, erre számítottam. Ugyanis 2015-ben egy hasonló NAIH-vizsgálat már volt egy titkosszolgálati ügyben, és annak is az lett a végeredménye, hogy nincs itt semmi látni való, lehet továbbmenni.” Ezt Stummer János, a Jobbik országgyűlési képviselője, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke nyilatkozta a Narancs.hu-nak. Az ellenzéki politikus mindezt azok után mondta, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Péterfalvi Attila arról beszélt, Magyarországon jogszerűen használták a Pegasus-szoftvert.

Stummer János lapunknak elmondta: tüzetesen átolvassa a NAIH-nak az ügyben született 51 oldalas jelentését. Mint fogalmazott,

„lehet, hogy a 2050-ig szóló titkosítással együtt ezzel a maga részéről lezárta Pegasus-ügyet Péterfalvi, de az ellenzék nem”.

Megjegyezte azt is: „Nem véletlen, hogy az összellenzéki pártok a nemzetbiztonsági programjuk megalkotásakor külön hangsúlyozták: a jelenlegi szabályozást abban az értelemben is át kell tekinteni, ami a titkos megfigyelések külső engedélyeztetésére vonatkozik.”

Felvetésünkre kétkedéssel fogadta azt a NAIH-magyarázatot, miszerint minden esetben – ez akár több mint 300 is lehetett – a megfigyelések indokaként a nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak, miközben több újságíró és jogász is a célkeresztben volt. Kérdés, ők vajon milyen terrorcselekménnyel, vagy egyéb, nemzetbiztonságot veszélyeztető üggyel hozhatók összefüggésbe.

Az Országgyűlés plenáris ülése

 
Stummer János
Fotó: MTI/Kovács Attila
 

 

„Összességében riasztóak a jelek. Arról nem beszélve, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként már levelet írtam a kémszoftvert gyártó izraeli cégnek, az NSO-nak. Ebben azt is firtattam, mi a helyzet a magyar szerződéssel és ismereteik szerint a magyar kormány minden idevonatkozó szabályt betartott-e. Erre most is a választ várom” – fejtette ki Stummer János. Szerinte joggal merül fel, hogy a Pegasus gyártója, az NSO által felállított kritériumokat nem sértették-e meg, hiszen nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva lehet használni a kémszoftvert. A nemzetbiztonsági kockázat indoklásának pedig valós tényeken kell alapulni.

A tavaly nyáron kirobbant botrány után ebben az elemző cikkünkben foglalkoztunk a Pegasus-üggyel:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”