"Lehet, hogy Péterfalvi részéről vége van a Pegasus-ügynek, de az ellenzék részéről nem"

Belpol

Nem lepődött meg Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, hogy Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos mindent rendben talált a Pegasus-ügyben. Az ellenzéki politikus az izraeli szoftvergyártó válaszára is vár.

„Talán mindenki emlékszik arra, hogy az elmúlt nyáron a Pegasus-üggyel kapcsolatban elsőként azt nyilatkozta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője, hogy nyaralni van, majd csak ezt követően ér rá a vizsgálatra. A mostani bejelentése és az, hogy az ügyben minden rendben talált, nem lepett meg, erre számítottam. Ugyanis 2015-ben egy hasonló NAIH-vizsgálat már volt egy titkosszolgálati ügyben, és annak is az lett a végeredménye, hogy nincs itt semmi látni való, lehet továbbmenni.” Ezt Stummer János, a Jobbik országgyűlési képviselője, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke nyilatkozta a Narancs.hu-nak. Az ellenzéki politikus mindezt azok után mondta, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Péterfalvi Attila arról beszélt, Magyarországon jogszerűen használták a Pegasus-szoftvert.

Stummer János lapunknak elmondta: tüzetesen átolvassa a NAIH-nak az ügyben született 51 oldalas jelentését. Mint fogalmazott,

„lehet, hogy a 2050-ig szóló titkosítással együtt ezzel a maga részéről lezárta Pegasus-ügyet Péterfalvi, de az ellenzék nem”.

Megjegyezte azt is: „Nem véletlen, hogy az összellenzéki pártok a nemzetbiztonsági programjuk megalkotásakor külön hangsúlyozták: a jelenlegi szabályozást abban az értelemben is át kell tekinteni, ami a titkos megfigyelések külső engedélyeztetésére vonatkozik.”

Felvetésünkre kétkedéssel fogadta azt a NAIH-magyarázatot, miszerint minden esetben – ez akár több mint 300 is lehetett – a megfigyelések indokaként a nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak, miközben több újságíró és jogász is a célkeresztben volt. Kérdés, ők vajon milyen terrorcselekménnyel, vagy egyéb, nemzetbiztonságot veszélyeztető üggyel hozhatók összefüggésbe.

Az Országgyűlés plenáris ülése

 
Stummer János
Fotó: MTI/Kovács Attila
 

 

„Összességében riasztóak a jelek. Arról nem beszélve, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként már levelet írtam a kémszoftvert gyártó izraeli cégnek, az NSO-nak. Ebben azt is firtattam, mi a helyzet a magyar szerződéssel és ismereteik szerint a magyar kormány minden idevonatkozó szabályt betartott-e. Erre most is a választ várom” – fejtette ki Stummer János. Szerinte joggal merül fel, hogy a Pegasus gyártója, az NSO által felállított kritériumokat nem sértették-e meg, hiszen nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva lehet használni a kémszoftvert. A nemzetbiztonsági kockázat indoklásának pedig valós tényeken kell alapulni.

A tavaly nyáron kirobbant botrány után ebben az elemző cikkünkben foglalkoztunk a Pegasus-üggyel:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.