"Lehet, hogy Péterfalvi részéről vége van a Pegasus-ügynek, de az ellenzék részéről nem"

Belpol

Nem lepődött meg Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, hogy Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos mindent rendben talált a Pegasus-ügyben. Az ellenzéki politikus az izraeli szoftvergyártó válaszára is vár.

„Talán mindenki emlékszik arra, hogy az elmúlt nyáron a Pegasus-üggyel kapcsolatban elsőként azt nyilatkozta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője, hogy nyaralni van, majd csak ezt követően ér rá a vizsgálatra. A mostani bejelentése és az, hogy az ügyben minden rendben talált, nem lepett meg, erre számítottam. Ugyanis 2015-ben egy hasonló NAIH-vizsgálat már volt egy titkosszolgálati ügyben, és annak is az lett a végeredménye, hogy nincs itt semmi látni való, lehet továbbmenni.” Ezt Stummer János, a Jobbik országgyűlési képviselője, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke nyilatkozta a Narancs.hu-nak. Az ellenzéki politikus mindezt azok után mondta, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Péterfalvi Attila arról beszélt, Magyarországon jogszerűen használták a Pegasus-szoftvert.

Stummer János lapunknak elmondta: tüzetesen átolvassa a NAIH-nak az ügyben született 51 oldalas jelentését. Mint fogalmazott,

„lehet, hogy a 2050-ig szóló titkosítással együtt ezzel a maga részéről lezárta Pegasus-ügyet Péterfalvi, de az ellenzék nem”.

Megjegyezte azt is: „Nem véletlen, hogy az összellenzéki pártok a nemzetbiztonsági programjuk megalkotásakor külön hangsúlyozták: a jelenlegi szabályozást abban az értelemben is át kell tekinteni, ami a titkos megfigyelések külső engedélyeztetésére vonatkozik.”

Felvetésünkre kétkedéssel fogadta azt a NAIH-magyarázatot, miszerint minden esetben – ez akár több mint 300 is lehetett – a megfigyelések indokaként a nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak, miközben több újságíró és jogász is a célkeresztben volt. Kérdés, ők vajon milyen terrorcselekménnyel, vagy egyéb, nemzetbiztonságot veszélyeztető üggyel hozhatók összefüggésbe.

Az Országgyűlés plenáris ülése

 
Stummer János
Fotó: MTI/Kovács Attila
 

 

„Összességében riasztóak a jelek. Arról nem beszélve, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként már levelet írtam a kémszoftvert gyártó izraeli cégnek, az NSO-nak. Ebben azt is firtattam, mi a helyzet a magyar szerződéssel és ismereteik szerint a magyar kormány minden idevonatkozó szabályt betartott-e. Erre most is a választ várom” – fejtette ki Stummer János. Szerinte joggal merül fel, hogy a Pegasus gyártója, az NSO által felállított kritériumokat nem sértették-e meg, hiszen nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva lehet használni a kémszoftvert. A nemzetbiztonsági kockázat indoklásának pedig valós tényeken kell alapulni.

A tavaly nyáron kirobbant botrány után ebben az elemző cikkünkben foglalkoztunk a Pegasus-üggyel:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.