"Lehet, hogy Péterfalvi részéről vége van a Pegasus-ügynek, de az ellenzék részéről nem"

Belpol

Nem lepődött meg Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, hogy Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos mindent rendben talált a Pegasus-ügyben. Az ellenzéki politikus az izraeli szoftvergyártó válaszára is vár.

„Talán mindenki emlékszik arra, hogy az elmúlt nyáron a Pegasus-üggyel kapcsolatban elsőként azt nyilatkozta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője, hogy nyaralni van, majd csak ezt követően ér rá a vizsgálatra. A mostani bejelentése és az, hogy az ügyben minden rendben talált, nem lepett meg, erre számítottam. Ugyanis 2015-ben egy hasonló NAIH-vizsgálat már volt egy titkosszolgálati ügyben, és annak is az lett a végeredménye, hogy nincs itt semmi látni való, lehet továbbmenni.” Ezt Stummer János, a Jobbik országgyűlési képviselője, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke nyilatkozta a Narancs.hu-nak. Az ellenzéki politikus mindezt azok után mondta, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Péterfalvi Attila arról beszélt, Magyarországon jogszerűen használták a Pegasus-szoftvert.

Stummer János lapunknak elmondta: tüzetesen átolvassa a NAIH-nak az ügyben született 51 oldalas jelentését. Mint fogalmazott,

„lehet, hogy a 2050-ig szóló titkosítással együtt ezzel a maga részéről lezárta Pegasus-ügyet Péterfalvi, de az ellenzék nem”.

Megjegyezte azt is: „Nem véletlen, hogy az összellenzéki pártok a nemzetbiztonsági programjuk megalkotásakor külön hangsúlyozták: a jelenlegi szabályozást abban az értelemben is át kell tekinteni, ami a titkos megfigyelések külső engedélyeztetésére vonatkozik.”

Felvetésünkre kétkedéssel fogadta azt a NAIH-magyarázatot, miszerint minden esetben – ez akár több mint 300 is lehetett – a megfigyelések indokaként a nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak, miközben több újságíró és jogász is a célkeresztben volt. Kérdés, ők vajon milyen terrorcselekménnyel, vagy egyéb, nemzetbiztonságot veszélyeztető üggyel hozhatók összefüggésbe.

Az Országgyűlés plenáris ülése

 
Stummer János
Fotó: MTI/Kovács Attila
 

 

„Összességében riasztóak a jelek. Arról nem beszélve, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként már levelet írtam a kémszoftvert gyártó izraeli cégnek, az NSO-nak. Ebben azt is firtattam, mi a helyzet a magyar szerződéssel és ismereteik szerint a magyar kormány minden idevonatkozó szabályt betartott-e. Erre most is a választ várom” – fejtette ki Stummer János. Szerinte joggal merül fel, hogy a Pegasus gyártója, az NSO által felállított kritériumokat nem sértették-e meg, hiszen nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva lehet használni a kémszoftvert. A nemzetbiztonsági kockázat indoklásának pedig valós tényeken kell alapulni.

A tavaly nyáron kirobbant botrány után ebben az elemző cikkünkben foglalkoztunk a Pegasus-üggyel:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.