Pegasus-ügy: A Gyurcsány-kormány két nemzetbiztonsági vezetője is a kémprogram célszemélyei között volt

  • narancs.hu
  • 2021. november 12.

Belpol

Laborc Sándor és Glemba Zoltán.

Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, valamint közeli munkatársát, Glemba Zoltán volt NBH-s műveleti főosztályvezetőt is célba vették a Pegasus kémszoftverrel – derítette ki a Direkt36.

A cikk szerint az ő telefonszámaik is szerepelnek az izraeli eszközzel célpontnak kiválasztott számokat tartalmazó listán, amely 50 ezer, Magyarországról több mint 300 számot tartalmaz.

Hozzáteszik, nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy Laborcot és Glembát miért vették célba a Pegasusszal. Amikor ugyanis - 2019 nyarán - a két politikust célba vették a programmal, állításuk szerint már egy évtizede nyugállományban, a szakmájuktól visszavonultan éltek. A két egykori titkosszolga a Direkt36-nak azt nyilatkozta, szerintük azért válhattak célponttá, mert a jelenleg hatalmon lévő politikai erők azt feltételezik, hogy számukra káros információk vannak a birtokukban.

A cikk szerint Laborc és Glemba bár 2009-ben, illetve 2010-ben mindketten otthagyták a titkosszolgálatot, fideszes vezetők és a kormánypárti médiumok azóta is visszatérően támadják őket. Erről beszélt Laborc és Glemba is a portálnak.

Előbbi kijelentette, nincs meglepve: „2010 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan ellenőrizték a tevékenységemet. Miután 31 éven keresztül tanultam és gyakoroltam ezt a szakmát, a figyelést, a technikai ellenőrzést is észre lehet venni. De miután ennyi időn át keresztül-kasul ellenőriztek, kíváncsi vagyok, hogy 2019-ben, 9 év után mit tudtak még kitalálni a megfigyelésem törvényes indoklására. Nem tartok kapcsolatot külföldiekkel, nincs eltitkolt vagyonom, minden tudnak rólam, még azt is, milyen műtrágyával gondozom a rózsáimat."

Laborc szerint egyetlen rendszeresebb közéleti aktivitása, az volt az utóbbi időszakban, hogy Glembával együtt segített megalapítani a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületét, miután a második Orbán-kormány megszüntette a szolgálati nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj intézményét. Laborc a célponttá válásának időszakából is egyetlen érdekesebb eseményt tudott említeni, amikor az ügyvédjével arról egyeztetett, hogyan lehetne európai fórumon megtámadni a szolgálati nyugdíj eltörlését.

Glemba Zoltán a lapnak úgy nyilatkozott, hogy szintén nincs meglepve, és úgy gondolja, a Laborchoz fűződő egykori munkakapcsolata miatt válhatott érdekessé.

A cikk szerzői emlékeztetne, hogy a célpontok telefonszámait tartalmazó adatbázisban való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telefonszámhoz tartozó készüléket sikeresen fel is törték a kémszoftverrel. Számos külföldi és magyar célpont esetében ugyanakkor a készülékeik technikai elemzése utólag kimutatta a Pegasus nyomait. "Laborc és Glemba készülékének átvizsgálását is felajánlottuk, a két volt titkosszolga azonban adatbiztonsági okokra hivatkozva ezzel nem kívánt élni" - teszik hozzá.

A Telex cikke felhívja a figyelmet arra is, hogy Laborc és Glemba nevének felmerülése még két dolog miatt különösen érdekes:

  • egyrészt  az Orbán-kormány és a médiája régóta éppen őket vádolja azzal, hogy 2010 előtt politikai indíttatásból megfigyeltek akkor még ellenzéki fideszes vezetőket. A vádak egy része az úgynevezett Portik-ügyhöz kapcsolódik.
  • A másik olyan ügy, amelyben Laborc és Glemba vezetésével az NBH nyomozott, és amiért a Fidesz ismét csak politikai megfigyeléssel vádolta őket: az őszödi beszéd kiszivárogtatása és az azt követő zavargások NBH-s kivizsgálása. Az ügyben hivatali visszaéléssel is megvádolt Laborcot végül a bíróság 2013-ban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.