Tanévkezdés a közoktatásban

Permanens forradalom

Belpol

A pedagógusok immár évek óta azzal kezdik a szeptembert, hogy megpróbálják kitalálni, az új jogszabályi változások hogyan hatnak majd mindennapi munkájukra. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

„Az iskolai autonómia gyakorlatilag megszűnt, az igazgatók jogkörei teljesen leszűkültek” – indokolta a Vasárnapi Híreknek a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumot 15 éve vezető Somogyi László, miért távozik külföldre mandátumának kitöltése előtt. Somogyi nem tudott azonosulni az iskolaigazgatóktól elvárt végrehajtói szereppel, azt pedig külön kifogásolta, ahogyan az oktatási kormányzat nyugdíjas kollégáival bánt. Nem egyedül ő lép le nagy zajjal a magyar oktatási rendszerből; Szegő Edit ceglédi némettanár is a tanévkezdés előtt közölte diákjaival és a nyilvánossággal, hogy otthagyja iskoláját. Döntésének okaként a Nemzeti Pedagógus Kar kötelező etikai kódexét jelölte meg (a kódexről bővebben olvashat keretes írásunkban). Új – egyelőre megbízott – igazgatóval vág neki a 2015/2016-os tanévnek a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Hámori Veronika ugyan végigdolgozta igazgatói ciklusát, de a Magyar Nemzetnek adott interjújában így is élesen bírálta az oktatásirányítás új szisztémáját: szerinte az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nem képes kellő gyorsasággal reagálni a felmerülő személyi és tárgyi igényekre, és gyakran csúszik a pedagógusok különféle juttatásaival.

Nemcsak a tanárok, a szülők is menekülnek a központosított oktatási rendszerből. Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, drasztikusan növekszik az érdeklődés az alternatív oktatási formák iránt. Az idei tanévet több mint 5000 diák kezdi Waldorf-iskolában, ez a szám 2011-ben még csak 4181 volt. Három új intézmény is nyílt szeptemberben: Székesfehérváron, Pakson és Dunaújvárosban. Továbbá – az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tanulmánya szerint – 2010 és 2013 között 5,6 százalékkal nőtt az egyház által fenntartott intézmények aránya, mivel számos önkormányzat a Klik helyett inkább valamelyik felekezetre bízta az iskoláját.

Utoléri magát az állam

 

Az oktatási kormányzat kommunikációja kettős: nyugodt tanévkezdésről, a 2011-es köznevelési törvényből automatikusan következő, kiszámítható változásokról beszélnek, de a jogszabályt már eddig is többször módosították, és a kilenc évfolyamos általános iskola lebegtetése újabb reformhevületet jelez. Újfent nem hallgatnak az ország legnevesebb iskoláját másfél évtizedig irányító Hámori Veronikára, aki egy korábbi interjújában azt mondta, ha a kezébe kerülne az oktatásirányítás, első intézkedésként bejelentené, hogy legalább egy évig nem változtat semmin.

A kormány és a kormánypártok propagandája a tankönyvellátás sikereit harsogja a leghangosabban: a könyvek nemcsak időben érkeznek meg az iskolákba, de a tanulók 63 százaléka kedvezményesen vagy egyenesen ingyenesen veheti át azokat. Az elmúlt két tanévhez képest idén valóban elenyészően kevés kiszállítási hibáról lehetett hallani, úgy tűnik, az állami tankönyvellátás mostanra közelítette meg annak a piaci rendszernek a hatékonyságát, amelyet 2013-ban a kormány törvénnyel vert szét. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kelló) már nem névre szóló tankönyvcsomagokként, hanem ömlesztve szállítja a könyveket az iskolákba, ami növelte a rendszer megbízhatóságát, ugyanakkor megkérdőjelezi az államosítás létjogosultságát. Az iskolai tankönyvfelelősök idén gyerekenként 100 helyett már 300 forintot kapnak feladataik ellátásért – ez még mindig elmarad az egykori piaci tankönyvterjesztők jutalékaitól. „Ráadásul a Kelló a korábban szokásos 12–14 százaléktól elté­rően továbbra is 20 százalékos árrést számít fel a kiadóknak, tehát az államosítás egyértelműen drágította a tankönyvellátást” – mondja a Narancsnak Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke. Persze a piaci tankönyvkiadókról egyre kevesebbet lehet legombolni, Hegedüs István miniszteri biztos nyilatkozata szerint az idei tanévre 80-90 százalékban állami tankönyveket rendeltek az iskolák (a tankönyvkiadás államosításáról lásd: Útszéli módszerek, Magyar Narancs, 2015. április 30.).

A Hoffmann-érából áthúzódó változtatás, a mindennapos testnevelés kötelezettsége immár valamennyi évfolyamra kiterjed, ami elegendő tornaterem híján vélhetően újabb kreatív megoldásokra sarkallja az intézményeket. A helyhiányt indirekt módon a köznevelési államtitkárság is elismeri, az iskoláknak kiküldött tanévkezdési segédletük szerint a 2014–2020-as EU-s finanszírozási ciklusban lehet majd pályázni „a mindennapos testnevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez illeszkedő funkcionális feladatellátási helyek kialakítására”. A Nemzeti Alaptanterv és az új kerettantervek a harmadik, hetedik és tizenegyedik évfolyamokon is elindulnak: ez a tananyag megnövekedett mennyisége miatt azt eredményezi, hogy egy átlagos középiskolásnak napi 7 tanórája lesz – mondta tanévnyitó sajtótájékoztatóján Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Folytatódik a pedagógusok bérfejlesztése is, a korábban beígért 34 százalékos fizetésemelés újabb 10 százalékát kapják kézhez a tanárok szeptembertől, az érdekképviseleti vezető szerint ez átlagosan 6–10 ezer forintos többletjövedelmet jelent. Ennek hatását valószínűleg azok is megérzik majd, akiknek a bére a 2013-as „fizetésemeléskor” – a túlórák és bizonyos pótlékok visszavágása miatt – stagnált vagy csökkent, és a szakszervezet végre az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő, pedagógusvégzettségű személyzetet is beimádkozta az életpályamodellbe. Az intézkedések megítélésekor nem árt észben tartani, hogy az OECD legfrissebb országjelentése szerint 2005 és 2012 között reálértéken az általános iskolai tanárok fizetése 30 százalékkal, a középiskolai tanároké 35 százalékkal csökkent.

A tanév egyik slágertémája vélhetően az életpályamodellhez kapcsolódó tanfelügyeleti rendszer elindulása lesz. Szintén a tanévkezdő tájékoztatóból derül ki, hogy az Oktatási Hivatal a nyáron elkészítette az éves országos tanfelügyeleti tervet, melybe „11 800 fő pedagógus,
1800 fő vezető és 10 intézmény tanfelügyeleti eljárása került be”. A tanfelügyelet módszere „az egységes szempontok szerinti megfigyelés, a mindennapi nevelő-oktató munkát megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata, interjú felvétele, valamint az intézményi önértékelés eredményeinek elemzése”, a vizsgálat pontos időpontjáról november 30-ig kapnak értesítést az érintettek.

Nem szűnik a lendület

 

Az idei tanév legfontosabb változtatása kétségkívül a szakközépiskolák és szakiskolák Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá rendelése. Július 1-jével közel 300 iskola került az NGM háttérintézményeként működő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz, és egy éven belül újabb 50 intézmény csatlakozik. A szakképző helyeket máris 44 centrumba rendezték területi vagy szakmai besorolás alapján. Az új iskolaszerkezet értelme elvben az intézmények jobb együttműködésének elősegítése lenne, azonban Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság szakképzési kollégiumának elnöke arra hívja fel a figyelmünket, hogy mivel az átszervezés nem vette figyelembe a korábban kialakult térségi központokat, még a létező közös tanműhelyek használatában is zavarokat okozhat. További probléma, hogy a szakképzési törvény vonatkozó végrehajtási rendeletéről, valamint a centrumok szervezeti és működési szabályzatáról jelenleg is egyeztetnek, így egyáltalán nem világos a hatáskörök megoszlása a hivatal, a centrumok és a tagintézmények között. Ebben a helyzetben szakszervezetek és szakmai szervezetek szerint hasonló káosz alakulhat ki, mint az önkormányzati iskolák 2013-as államosításakor.
A köznevelési törvényt még idén tavasszal is módosították annak érdekében, hogy egyértelműbbek legyenek a fenntartó Klik és a működtető önkormányzatok feladatai. Tanévkezdéskor ezt a meccset kellene lejátszani gyakorlatilag minden felkészülési idő és írott útmutatás hiányában a szakképző iskolákban.

Fokozza a bizonytalanságot, hogy az átvett intézmények igazgatói és igazgatóhelyettesei egyéves ideiglenes megbízást kaptak. Jövőre új pályázati kiírás jön, függetlenül attól, hány éve ülnek székükben a jelenlegi vezetők. Nem tisztázott annak a 80 intézménynek a sorsa sem, amely egyszerre indít szakiskolai/szakközépiskolai és gimnáziumi osztályokat. Az eredeti elképzelések szerint a gimnáziumi képzést felmenő rendszerben kivezette volna ezekből az iskolákból az NGM, de a törvény végleges szövege lehetőséget ad a gimnáziumi osztályok fenntartására, így egyedi döntések várhatók. Ha néhány gimnázium megszüntetése nem is fogja a kormány által elvárt – évi 20 ezer fős – növekedést okozni a szak­iskolai jelentkezők körében, a vidéki gimná­ziumba törekvők életét azért megnehezítheti. Az aggodalmaskodókat azzal nyugtatja az NGM, ügyelnek majd, hogy minden járásban maradjon gimnázium. A szakszervezetek eközben attól tartanak, hogy a gimnáziumi osztályok elsorvasztása pedagógusok elbocsátásával járhat.

2016 szeptemberére újabb szakképzési változtatásokat irányzott elő a kormány. A tervek szerint a szakiskolák a jövőben kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat képeznének, a jelenlegi szakiskolákat szakközépiskolának hívják majd, a mostani szakközepekből pedig szakgimnáziumok lesznek. Az átnevezési őrület tartalmi változással is párosul, a majdani szakközépiskolák hároméves szakmunkásképzés után két év alatt érettségire is felkészítenék a diákokat, a szakgimnáziumokban pedig szakmai érettségi után egy évig lehetne technikusnak tanulni. Szenes György szerint mindkét változtatás a szülők és a diákok becsapását jelenti. Életszerűtlen ugyanis, hogy három­évnyi tanoncképzés után a közismereti tudással alig rendelkező fiatalok eljutnának az érettségiig, és azt sem könnyű elképzelni, hogy összesen 1000-1200 szakmai tanóra után a szakgimnázium piacképes szakmát is adjon az érettségi mellé. A Pedagógiai Társaság kollégiumvezetője úgy látja, az iskolák gazdasági, személyzeti és szakmai önállóságának visszaadása nélkül elképzelhetetlen a szakképzés minőségi megújítása.

Nagy kérdés a pénz is, mivel tanévkezdésre az a képtelen helyzet állt elő, hogy sem a szakképzési centrumok, sem a tagintézmények nem rendelkeznek elfogadott költségvetéssel, nem lehet tudni, hogy az átadott iskolák fenntartására a Klik mekkora forrástömeget biztosít. Hanesz József Klik-elnöknek egyéb problémája is akad: a Magyar Államkincstár adatai szerint a központ májusra 11 milliárdos tartozást halmozott fel, ebből 4,6 milliárd volt a kifizetetlen közüzemi számla; például az E.ON július végén több Somogy megyei iskolában egyszerűen lekapcsolta a gázt. A miniszté­rium közölte: gyorsan kiegyenlítik a számlát, és gondolkodnak a Klik működésének további racionalizálásán is, valószínűleg a még kipróbálatlan szakképzési centrumok mintájára „iskolaközpontokat” hoznának létre. A Klik egyébként jelenleg annyira rosszul muzsikál, hogy több önkormányzat, amely korábban átadta az államnak az iskolák működtetői feladatait, most inkább visszaveszi azokat; Siklós például az előzetes számítások szerint évi 35-40 millió forintot spórolhat ezzel.

Az intézményrendszeri átalakítás mellett az államtitkárság gyakran emlegeti, hogy „párbeszédet indítana” a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetéséről. Ez jól mutatja a korábbi „reformok” átgondolatlanságát, hiszen – ha rendesen csinálják – a kilenc évfolyamos általános képzés bevezetése a kerettantervek és a milliárdokból fejlesztett állami tankönyvek gyors újraírását tenné szükségessé. Mind­azon­által üdvözlendő, hogy a kormány talán felismerte: az alapkompetenciák megfelelő oktatása nélkül a szakiskolások leginkább a korai iskolaelhagyók táborát növelik. A diákok iskolai teljesítményének romlása is elérhette a kormány ingerküszöbét, a – különösen matematikából – lesújtó PISA-teszteredményeket az OECD már idézett országjelentése és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó állam jelentése is kiemeli. Orbán Viktor e két dokumentum alapján értékeli kormánya elmúlt 5 éves teljesítményét, és dönt az esetleges személycserékről is. A sajtó természetesen inogni látja Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár székét, a jól értesültek szerint egy újra önálló oktatási minisztérium gondolata is felvetődött a kormánykörökben. Balog Zoltán miniszter ugyanakkor sietett lehűteni a kedélyeket a miniszterelnök szeptember 15-i döntése előtt: mint mondta, egy államtitkárát sem tervezi leváltani, és a minisztérium átalakítása sincs napirenden.

Viselkedjetek!

 

A Nemzeti Pedagógus Kar augusztus elején tette közzé etikai kódexének tervezetét, a dokumentumot október 4-ig véleményezhetik az érintettek. A nyilvánosság a tanárok ruházatára („munkahelyünkön olyan módon viselkedünk, beszélünk és öltözködünk, hogy az erősítse munkahelyünk és a köznevelés intézményrendszerének megbecsültségét”) és iskolán kívüli viselkedésére („a pedagógus gondosan kerüli a szenvedélybetegségek kialakulását, ennek ­veszélye esetén azonnal megfelelő segítséget kér”) vonatkozó passzusokat már részletesen tárgyalta. Valós veszélyt azonban inkább az a kikötés jelenthet, mely szerint a pedagógus „sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbítja saját intézménye és hivatása jó hírét”. A kódex ellenzői szerint ezzel a kar visszatarthatja a pedagógusokat az oktatási rendszer problémáinak kiteregetésétől. Persze, a törvényi felhatalmazáshoz képest a kódex tervezete enyhébb szankciókat tartalmaz, egy „mezei” pedagógus etikai eljárása mindössze figyelmeztetéssel zárulhat, aggódnia leginkább a kar tisztviselőinek kell, ők ugyanis elveszíthetik pozíciójukat és az ezzel járó juttatásokat is. A kódexre hivatkozva tehát jelen állás szerint senkit sem fognak elbocsátani, Horváth Péter, a kar elnöke azt nyilatkozta, erre nem is volt szándék a testületben. Igaz, a törvény elméletileg megengedi, hogy a kar küldöttgyűlése bármikor bevezesse ezt a büntetést is.

A szakszervezetek egységesen elutasítják az etikai kódexet, a Pedagógusok Szakszer­vezete még Alkotmánybírósághoz is fordult miatta. Galló Istvánné sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a köznevelési törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény kellő részletességgel szabályozza a pedagógusok viselkedését. Megemlítette, hogy a közösségi médiában a közelmúltban szélsőséges tartalmakat posztoló – többek között Hitlert Európa menekültügyi főbiztosának javasoló – tanárnő ellen a Klik etikai kódex hiányában is eljárást indított.

Neked ajánljuk