Kereszténydemokrata szabadegyetem Piliscsabán

Perselypárt

Belpol

Hamarosan újra beindul az oktatás a piliscsabai Makovecz-campuson. A hatalmas ingatlant egy olyan vagyonkezelő alapítványnak adta át az állam, amelynek környékén hemzsegnek a kormánypárti szereplők, köztük KDNP-s politikusok. A cél a „nemzeti identitástudat és összetartozás megerősítése”, természetesen közpénz milliárdokból.

Miután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a piliscsabai campusáról fokozatosan Budapestre költözött, az értékes, Makovecz Imre tervezte ingatlanegyüttes és telek tulajdonjoga végül egy olyan alapítványhoz került, amelynek több tagja is Rétvári Bence (KDNP) belügyi államtitkár és Pest megyei országgyűlési képviselő környékén mozog. Rétvári környezetében a Makovecz Campus Alapítványon (MCA) kívül is találni más alapítványokat, amelyek csinos ingatlanvagyont halmoztak fel a térségben, illetve más kormánypártokhoz közeli „civil” szerveződésekkel együtt jelentős bevételekhez jutnak a Gödön üzemelő, akkumulátorok gyártásával foglalkozó Samsung SDI adóbefizetéseit visszaosztó Pest megyei önkormányzaton keresztül (lásd: Zsebben a Dunakanyar, Magyar Narancs, 2022. május 25.).

Az MCA információink szerint azt tervezi, hogy Piliscsabán „kereszténydemokrata szabadegyetemet” hoz létre.

A PPKE Bölcsészettudományi Kara 1994 óta működött a Budapesttől nagyjából 30 kilométerre lévő piliscsabai campuson. A 2000-es évek elején négyezer hallgató fordult meg ott naponta, közülük sokan helyi kollégiumokban laktak, és volt könyvtár, posta, étterem, nyelviskola is. A Budapest környéki egyetemi város gondolatát és gyakorlatát egyre inkább feladva 2020 márciusában Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatot nyújtott be a Pázmány fővárosba költöztetésére, amelyet a kormánypárti kétharmad gyorsan meg is szavazott. Ezzel egy időben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megkapott egy sor VIII. kerületi ingatlant, a piliscsabai komplexum pedig az államhoz került (lásd: Megyeget az egyetem, Magyar Narancs, 2020. december 12.). A kormány 2021 júniusában létrehozta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt, a Makovecz Campus Alapítványt, amely később meg is kapta a piliscsabai ingatlanvagyont. Az akkori tervek arról szóltak, hogy a PPKE korábbi piliscsabai campusán létesítendő „nemzeti tudáspark” feladata a magyar humán és élettudományok fejlesztése, tehetséggondozási programok működtetése, a pedagógus-, egészségügyi és szociális ágazatokban lévő, kötelező továbbképzések szervezése, valamint az ún. Collegium Professorum Hungarorum és a Piliscsabai Collegium létrehozása; s mindezt az a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyeli majd, akié az MCA alapítói joga. Megkerestük a Miniszterelnökséget erről szóló kérdésekkel, de nem kaptunk választ.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.