A várt legrosszabbnál is rosszabb eredménnyel zárult január 8-án a Tilos Rádiónak az ORTT és a Rádió © elleni pere. A Fővárosi Bíróság nemcsak a Tilos érdemi kifogásait nem ismerte el, de azt is kimondta, hogy az ORTT pályázatelbírálással kapcsolatos döntéseit semmilyen jogszabály alapján nem lehet jogi úton megtámadni. Nem ez az első eset, hogy bíróság legitimálja az ORTT sérthetetlenségét.Hiába kapta a Tilos a legtöbb pontot a pályázók közül első körben, hiába egyértelmű, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagjai a konszenzusos döntés érdekében utólag szabták át a pontokat (lásd: Az igazság hiábavalósága, Magyar Narancs, 2001. december 20.), a médiatestülettel szemben nincs a rádiónak keresnivalója. A bíróság nem ismerte el, hogy irreális lépés volt a tíz éve működő Tilos műsorszolgáltatási tapasztalatának lepontozása, és nem vette figyelembe a rádió többi érvét sem. Az ítélet szóbeli indoklásának nagy része azonban azon az elven alapult, hogy megfelelő jogszabály híján az ORTT döntései támadhatatlanok. Ám ha volna is ilyen, akkor sem lenne mód arra, hogy a bírósági ítélet végrehajtására kötelezzék a testületet.
A Rádió © perbe hívása ezek után végképp feleslegesnek tűnik. Igaz, e lépésre épp a bírónő kötelezte a Tilost az első tárgyalások egyikén, hiszen pernyerés esetén az ítélet a roma rádiót is érintette volna. A múlt héten viszont már maga a bírónő nevezte indokolatlannak a © tetemrehívását, a tilososok szerint elmarasztaló jelleggel. Amúgy mind a Tilos, mind a © sajnálkozott, hogy a magyar médiaviszonyok egy ringbe kényszerítették őket, mondván, nekik semmi bajuk egymással. A Rádió © jogi képviselője dicsérte a bírónő felkészültségét, Czabán György, a Tilos Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagja ellenben kifejezetten rossz hangulatúnak ítélte a tárgyalásokat.
ORTT-fétis
Hatéves fennállása alatt az ORTT ellen egyedül a Klub Rádiónak sikerült pert nyernie. A Tilos-ORTT mizéria egyes elemei emlékeztetnek 1999 egyik nagy botrányára, az Írisz-perre, amely ugyancsak nem a médiatestület elmarasztalásával végződött. A mostani tárgyalásokon szóba is került az akkoriak értelmezése. Az Írisz TV azért támadta meg az ORTT-t, mert a testület ´97-ben a földi sugárzású, országos televíziókra kiírt pályáztatásnál elfogadta az RTL Klub hiányos anyagát, amit a televízió csak a határidő lejárta után egészített ki. Első fokon a bíróság ebben az esetben is kimondta, hogy az ORTT nem követett el törvénysértést, a fellebbezés után azonban az a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé került az ügy. Az LB megállapította: az ORTT nem szabályszerűen járt el, amikor elfogadta az RTL Klub formailag hibás pályázatát. Igaz, az ORTT hibáját az LB az ítélet indoklásában és nem a rendelkező részében rögzítette, ami aztán számos ún. értelmezésre adott okot.
Az LB 1999 decemberében (egy más ügyben) hozott jogegységi határozata viszont kimondta: privatizációs ügyekben a bíróságoknak érdemben kell kezelniük a tendervesztesek beadványait, ha azok az eljárás jogszerűségét kifogásolják, mi több, ha ezek megalapozottaknak bizonyulnak, kötelezniük kell a győztest és a tender kiíróját a megkötött szerződés felbontására (lásd: A politika teszi a dolgát, Magyar Narancs, 1999. december 16.). Hogy e megállapításokat az Írisz-perre már nem lehetett vonatkoztatni, annak az volt az oka, hogy az RTL Klub és a TV 2 tulajdonosai felvásárolták a felperest.
Az ORTT kettős státusa
A médiatörvény nem nyújt semmiféle fogódzót az ORTT-nek a pályázatok kiírásában, illetve elbírálásában. És ami még rosszabb, a bíróságoknak sem. Megnehezíti az ORTT-t sarokba szorítani akarók életét a médiatörvény - magyarázta Rozgonyi Krisztina ügyvéd, a Rádió © jogi képviselője -, mert gyakorlatilag kizárja más jogszabályok - például a pályáztatással kapcsolatos ügyekben a versenytörvény - érvényesítését. Az ORTT kettős státusából adódik, hogy mondjuk egy pályázat elbírálásakor közigazgatási szervként működik, szerződéses félként azonban a polgári törvénykönyv passzusai vonatkoznak rá. "Hiába mondta ki tehát 1999-ben a Legfelsőbb Bíróság, hogy a testület szabályt sértett, valójában nem tudta, mi alapján döntött" - fogalmazott az ügyvédnő.
Hasonló a helyzet most is, leszámítva, hogy a Tilos az ítélet írásos indoklása híján egyelőre nem fellebbezett a Legfelsőbb Bíróságon. A Tilos számára a közigazgatási út maradt, hiszen a polgári perest már végigjárta - első fokon eredménytelenül. Rozgonyi Krisztina szerint az ORTT államigazgatási szervként hozott döntése egy közigazgatási eljárásban már objektíve mérlegelhető, sőt még az ítélet végrehajtására (újrapontozásra vagy új pályázat kiírására) is kötelezhető. Arra a kérdésre, hogy akkor miért nem ezzel próbálkoztak az ORTT eddigi perbe hívói, az ügyvédnő azt válaszolta: nem sokan merik beperelni a testületet, melynek mindenhatóságát maga a médiatörvény garantálja. Amit pedig a médiatörvény garantál, az valójában a politika mindenhatósága a média felett.
Ami még hátravan
A Tilos három dolgot tehet, írta a Tilos levelezőlistáján Weyer Balázs kuratóriumi tag: első lépésként valószínűleg fellebbeznek a Legfelsőbb Bíróságon. Az LB ítélete ugyan a fentiek ismeretében feltehetőleg nem változik majd érdemben, de az indoklásból esetleg elmaradhat az a szakasz, amely kimondja az ORTT teljes védettségét. Így, ha nem is történik semmi, ami éreztetné hatását, legalább érvényesülne az igazság - mondta Czabán. Megtámadhatja a közigazgatási bíróságon is a döntést a rádió, hátha bizonyítható ily módon az ORTT szabálysértése (noha a Tilosnak nem célja a Rádió © kitúrása a 88,8-as frekvenciáról). A harmadik a legkézenfekvőbb: új pályázatot beadni az alpereshez a most meghirdetett három non-profit frekvenciára.
Rácz Johanna
