Péterfalvi Attila: Ki kell adni az adatokat, akkor is, ha nem magyar nyelven kérik

  • narancs.hu
  • 2025. március 5.

Belpol

Ez közadat, ez közpénz, a mi pénzünk, mondta Péterfalvi Attila arra felvetésre, hogy Schmidt Mária szerint nem feltétlenül kellene kiadni adatokat tuggyukiknek. 

"Ki kell adni az adatokat, akkor is, ha nem magyar nyelven kérik" - mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az atv.hu-nak arra reagálva, hogy Schmidt Mária az Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatójaként felvetette, miért is kellene kiadni adatokat olyan lapoknak, szervezeteknek, amelyeket részben külföldről finanszíroznak. E tárgyban tájékoztatást is kért - na, nem a NAIH-tól, hanem a Szuverenitásvédelmi Hatóságtól.

Amíg Lánczi Tamás nyálazza a jogszabályokat, addig Péterfalvi Attila megadta a választ: a Tromsøi Egyezmény "megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigénylés alapján – akár nem magyar nyelven is -, hogy hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, a kérelmező státuszától vagy a hozzáférés iránti kérelem céljától függetlenül." 

Az egyezmény szerint minden közérdekű adatot tartalmazó irat fő szabályként nyilvános és közölhető, és csak az egyezményben külön felsorolt jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik, tette hozzá. A számlaszintű ellenőrzésre külön szabályok vonatkoznak, azok ellenőrzésére, megismerésére csak a NAV-nak, az ÁSZ-nak van jogköre. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány nem közalapítvány gazdálkodási adata nem érzékeny adat, "ez közpénz, a mi pénzünk"

Hogy Schmidt Mária nyomós közérdek-e, azt nem tudni, Lánczi Tamás mindenesetre már magától (?) is bedobta, hogy a hivatala már többször szót emelt az ellen, hogy a „külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel”. Ezáltal az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Péterfalvi erre azt mondta: nincs olyan rendelkezés, ami tiltaná, hogy ezeket a közadatokat harmadik félnek átadják.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.