A kormányzat tönkretenné a független civil szervezeteket

Aki nem lép egyszerre

Orbán Viktor minden korábbinál nyíltabban hirdette meg a tőle még független civil szervezetek és sajtó elleni háborút. A bátorságot ehhez nyilvánvalóan Donald Trump intézkedései – köztük a USAID segélyszervezet bezárása – adták. Kijelentései alapján Orbán e téren is rálépett a putyini útra.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) tavalyi létrehozása voltaképpen a korábban is gyakorolt ellenségképgyártás szervezetté tétele: ha valaki nem tetszik, azt már nemcsak egy kormánypárti politikus nevezi idegen érdekeket szolgáló ellenségnek, hanem a Lánczi Tamás vezette hivatal seperc alatt összeollóz egy általában döbbenetesen színvonaltalan „tanulmányt” ennek „bizonyítására”. Az SZH egyelőre semmiféle tényleges jogkörrel nem rendelkezik, csupán a propaganda etetése a célja, és ebbéli igyekezetében hibátlanul használja a Rákosi-rendszer kifejezéseit és fantazmagóriáit (lásd: Régi-új ellenségünk az Egyesült Államok, magyarnarancs.hu, 2024. november 17.).

Ez a helyzet most megváltozhat, ha a hivatalt valóban felruházzák hatósági jogosítványokkal is. A kormánykommunikáció minden­esetre belőtte a következő időszak irányvonalát: a maradék civil szféra felszámolása és a független sajtó további sanyargatása lesz a kolosszális megoldás az ország bajaira. Donald Trump hatalomra jutásával a Fidesznek hirtelen megnőtt a mozgástere egy ilyen hadjárathoz, sőt az új amerikai adminisztráció antiliberális intézkedéseire hivatkozva már kész is a koncepció a „nemzetközi botrány” tálalására: úgymond „lebuktak a liberális hálózatok”, ami alatt a magyar kormány – Trumpékhoz hasonlóan – főleg a USAID amerikai bezárását érti. A kormány több szereplője kifejezte azon szándékát, hogy akár kitiltson olyan embe­reket az országból, akik „külföldi megrendelésre idegen érdekeket szolgálnak”, és hogy felszámolják ezeket a „hálózatokat”. Konkrétumokat még nem közöltek, de a célpontok az elmúlt évek politikájából, másrészt az SZH eddigi „tanulmányaiból” könnyen kikövetkeztethetők. Ha magyar állampolgárok kitiltása az országból egyelőre kétharmados parlamenti többséggel sem tűnik egykönnyen kivitelezhetőnek, a külföldről érkező pályázati pénzek blokkolása sok szervezetet hozhat lehetetlen helyzetbe.

A nagy orosz találmány

A külföldi pénzekkel összekötött ügynöközés, az „idegen érdekek” koncepciózus felmutatása nem más, mint a putyini hatalom­technika másolása: az orosz út Orbánék számára sorvezető. Putyin nem sokkal az első, már csalással megnyert választása után, 2012-ben írta alá „a bűncselekményből származó jövedelmek legalizálása és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló szövetségi törvény” kiegészítéseként, hogy minden orosz nonprofit szervezet (kivéve az állami és önkormányzati hátterűek) külföldi ügynöknek nyilvánítható, ha Oroszországban politikai tevékenységben vesz részt, és külföldi forráshoz jut. Politikai tevékenységnek minősül „a közvé­leményre és a közrendre gyakorolt bármilyen befolyásolás”, beleértve akár kérelmek és petí­ciók küldését. A törvény összhangban állt Putyin egyre erősebb rettegésével attól, hogy a Nyugat narancsos forradalmat „szervezne” Oroszországban is. Putyin számára ugyanis – elvégre egykor KGB-s volt, és nyilván ő is hozott élményanyagból dolgozik – az ukrajnai és grúziai kormányellenes tüntetések nem a társadalmi elégedetlenségből következtek, hanem jól szervezett titkosszolgálati akciók voltak.

 
Fotó: LKovács 

A különféle külföldi forrásokhoz hozzáférő civil szervezetek rendre rámutattak az orosz társadalom visszásságaira. Ezért aztán az orosz diktatúra súlyosbodásával párhuzamosan szigorodott a törvény is: először 2017-ben nyúltak hozzá, amikor a „külföldi ügynöki feladatokat ellátó külföldi médiaszervezet” fogalmát emelték be a tömegtájékoztatási törvénybe. A már amúgy is alig létező kormánykritikus sajtóra volt ez újabb csapás. 2020-ban az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor megjelentette 124. számú rendeletét, amely előírta, hogy a „külföldi ügynöknek” minősített média által előállított anyagoknál jelezni kell, hogy a tartalom idegen ügynökök terméke; és hogy ennek a kötelező elemnek a mérete kétszerese a nyomtatott és online anyagok főszövegének. Videós anyagnál a kép legalább 20 százalékát kell lefednie e „tájékoztatónak”. Még ugyanebben az évben tovább szigorítottak: a „külföldi ügynök” megjelölést kiterjesztették a „politikai tevékenységben” részt vevő és külföldi forrást fogadó, nem bejegyzett állami egyesületekre; az érintett személyeket kötelezték arra, hogy félévente jelentést nyújtsanak be a tevékenységükről és személyes kiadásaikról, valamint arra, hogy minden közlésüket „külföldi ügynök” figyelmeztetéssel lássák el.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Luxus a köbön

  • narancs.hu

A francia Riviérán az ötcsillagos Four Seasons Hotelben szállt meg Rogán Antal és felesége – ide mindenképp indokolt volt  a "120 milliós tasi".