A kormányzat tönkretenné a független civil szervezeteket

Aki nem lép egyszerre

Orbán Viktor minden korábbinál nyíltabban hirdette meg a tőle még független civil szervezetek és sajtó elleni háborút. A bátorságot ehhez nyilvánvalóan Donald Trump intézkedései – köztük a USAID segélyszervezet bezárása – adták. Kijelentései alapján Orbán e téren is rálépett a putyini útra.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) tavalyi létrehozása voltaképpen a korábban is gyakorolt ellenségképgyártás szervezetté tétele: ha valaki nem tetszik, azt már nemcsak egy kormánypárti politikus nevezi idegen érdekeket szolgáló ellenségnek, hanem a Lánczi Tamás vezette hivatal seperc alatt összeollóz egy általában döbbenetesen színvonaltalan „tanulmányt” ennek „bizonyítására”. Az SZH egyelőre semmiféle tényleges jogkörrel nem rendelkezik, csupán a propaganda etetése a célja, és ebbéli igyekezetében hibátlanul használja a Rákosi-rendszer kifejezéseit és fantazmagóriáit (lásd: Régi-új ellenségünk az Egyesült Államok, magyarnarancs.hu, 2024. november 17.).

Ez a helyzet most megváltozhat, ha a hivatalt valóban felruházzák hatósági jogosítványokkal is. A kormánykommunikáció minden­esetre belőtte a következő időszak irányvonalát: a maradék civil szféra felszámolása és a független sajtó további sanyargatása lesz a kolosszális megoldás az ország bajaira. Donald Trump hatalomra jutásával a Fidesznek hirtelen megnőtt a mozgástere egy ilyen hadjárathoz, sőt az új amerikai adminisztráció antiliberális intézkedéseire hivatkozva már kész is a koncepció a „nemzetközi botrány” tálalására: úgymond „lebuktak a liberális hálózatok”, ami alatt a magyar kormány – Trumpékhoz hasonlóan – főleg a USAID amerikai bezárását érti. A kormány több szereplője kifejezte azon szándékát, hogy akár kitiltson olyan embe­reket az országból, akik „külföldi megrendelésre idegen érdekeket szolgálnak”, és hogy felszámolják ezeket a „hálózatokat”. Konkrétumokat még nem közöltek, de a célpontok az elmúlt évek politikájából, másrészt az SZH eddigi „tanulmányaiból” könnyen kikövetkeztethetők. Ha magyar állampolgárok kitiltása az országból egyelőre kétharmados parlamenti többséggel sem tűnik egykönnyen kivitelezhetőnek, a külföldről érkező pályázati pénzek blokkolása sok szervezetet hozhat lehetetlen helyzetbe.

A nagy orosz találmány

A külföldi pénzekkel összekötött ügynöközés, az „idegen érdekek” koncepciózus felmutatása nem más, mint a putyini hatalom­technika másolása: az orosz út Orbánék számára sorvezető. Putyin nem sokkal az első, már csalással megnyert választása után, 2012-ben írta alá „a bűncselekményből származó jövedelmek legalizálása és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló szövetségi törvény” kiegészítéseként, hogy minden orosz nonprofit szervezet (kivéve az állami és önkormányzati hátterűek) külföldi ügynöknek nyilvánítható, ha Oroszországban politikai tevékenységben vesz részt, és külföldi forráshoz jut. Politikai tevékenységnek minősül „a közvé­leményre és a közrendre gyakorolt bármilyen befolyásolás”, beleértve akár kérelmek és petí­ciók küldését. A törvény összhangban állt Putyin egyre erősebb rettegésével attól, hogy a Nyugat narancsos forradalmat „szervezne” Oroszországban is. Putyin számára ugyanis – elvégre egykor KGB-s volt, és nyilván ő is hozott élményanyagból dolgozik – az ukrajnai és grúziai kormányellenes tüntetések nem a társadalmi elégedetlenségből következtek, hanem jól szervezett titkosszolgálati akciók voltak.

 
Fotó: LKovács 

A különféle külföldi forrásokhoz hozzáférő civil szervezetek rendre rámutattak az orosz társadalom visszásságaira. Ezért aztán az orosz diktatúra súlyosbodásával párhuzamosan szigorodott a törvény is: először 2017-ben nyúltak hozzá, amikor a „külföldi ügynöki feladatokat ellátó külföldi médiaszervezet” fogalmát emelték be a tömegtájékoztatási törvénybe. A már amúgy is alig létező kormánykritikus sajtóra volt ez újabb csapás. 2020-ban az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor megjelentette 124. számú rendeletét, amely előírta, hogy a „külföldi ügynöknek” minősített média által előállított anyagoknál jelezni kell, hogy a tartalom idegen ügynökök terméke; és hogy ennek a kötelező elemnek a mérete kétszerese a nyomtatott és online anyagok főszövegének. Videós anyagnál a kép legalább 20 százalékát kell lefednie e „tájékoztatónak”. Még ugyanebben az évben tovább szigorítottak: a „külföldi ügynök” megjelölést kiterjesztették a „politikai tevékenységben” részt vevő és külföldi forrást fogadó, nem bejegyzett állami egyesületekre; az érintett személyeket kötelezték arra, hogy félévente jelentést nyújtsanak be a tevékenységükről és személyes kiadásaikról, valamint arra, hogy minden közlésüket „külföldi ügynök” figyelmeztetéssel lássák el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.