A kormányzat tönkretenné a független civil szervezeteket

Aki nem lép egyszerre

Orbán Viktor minden korábbinál nyíltabban hirdette meg a tőle még független civil szervezetek és sajtó elleni háborút. A bátorságot ehhez nyilvánvalóan Donald Trump intézkedései – köztük a USAID segélyszervezet bezárása – adták. Kijelentései alapján Orbán e téren is rálépett a putyini útra.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) tavalyi létrehozása voltaképpen a korábban is gyakorolt ellenségképgyártás szervezetté tétele: ha valaki nem tetszik, azt már nemcsak egy kormánypárti politikus nevezi idegen érdekeket szolgáló ellenségnek, hanem a Lánczi Tamás vezette hivatal seperc alatt összeollóz egy általában döbbenetesen színvonaltalan „tanulmányt” ennek „bizonyítására”. Az SZH egyelőre semmiféle tényleges jogkörrel nem rendelkezik, csupán a propaganda etetése a célja, és ebbéli igyekezetében hibátlanul használja a Rákosi-rendszer kifejezéseit és fantazmagóriáit (lásd: Régi-új ellenségünk az Egyesült Államok, magyarnarancs.hu, 2024. november 17.).

Ez a helyzet most megváltozhat, ha a hivatalt valóban felruházzák hatósági jogosítványokkal is. A kormánykommunikáció minden­esetre belőtte a következő időszak irányvonalát: a maradék civil szféra felszámolása és a független sajtó további sanyargatása lesz a kolosszális megoldás az ország bajaira. Donald Trump hatalomra jutásával a Fidesznek hirtelen megnőtt a mozgástere egy ilyen hadjárathoz, sőt az új amerikai adminisztráció antiliberális intézkedéseire hivatkozva már kész is a koncepció a „nemzetközi botrány” tálalására: úgymond „lebuktak a liberális hálózatok”, ami alatt a magyar kormány – Trumpékhoz hasonlóan – főleg a USAID amerikai bezárását érti. A kormány több szereplője kifejezte azon szándékát, hogy akár kitiltson olyan embe­reket az országból, akik „külföldi megrendelésre idegen érdekeket szolgálnak”, és hogy felszámolják ezeket a „hálózatokat”. Konkrétumokat még nem közöltek, de a célpontok az elmúlt évek politikájából, másrészt az SZH eddigi „tanulmányaiból” könnyen kikövetkeztethetők. Ha magyar állampolgárok kitiltása az országból egyelőre kétharmados parlamenti többséggel sem tűnik egykönnyen kivitelezhetőnek, a külföldről érkező pályázati pénzek blokkolása sok szervezetet hozhat lehetetlen helyzetbe.

A nagy orosz találmány

A külföldi pénzekkel összekötött ügynöközés, az „idegen érdekek” koncepciózus felmutatása nem más, mint a putyini hatalom­technika másolása: az orosz út Orbánék számára sorvezető. Putyin nem sokkal az első, már csalással megnyert választása után, 2012-ben írta alá „a bűncselekményből származó jövedelmek legalizálása és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló szövetségi törvény” kiegészítéseként, hogy minden orosz nonprofit szervezet (kivéve az állami és önkormányzati hátterűek) külföldi ügynöknek nyilvánítható, ha Oroszországban politikai tevékenységben vesz részt, és külföldi forráshoz jut. Politikai tevékenységnek minősül „a közvé­leményre és a közrendre gyakorolt bármilyen befolyásolás”, beleértve akár kérelmek és petí­ciók küldését. A törvény összhangban állt Putyin egyre erősebb rettegésével attól, hogy a Nyugat narancsos forradalmat „szervezne” Oroszországban is. Putyin számára ugyanis – elvégre egykor KGB-s volt, és nyilván ő is hozott élményanyagból dolgozik – az ukrajnai és grúziai kormányellenes tüntetések nem a társadalmi elégedetlenségből következtek, hanem jól szervezett titkosszolgálati akciók voltak.

 
Fotó: LKovács 

A különféle külföldi forrásokhoz hozzáférő civil szervezetek rendre rámutattak az orosz társadalom visszásságaira. Ezért aztán az orosz diktatúra súlyosbodásával párhuzamosan szigorodott a törvény is: először 2017-ben nyúltak hozzá, amikor a „külföldi ügynöki feladatokat ellátó külföldi médiaszervezet” fogalmát emelték be a tömegtájékoztatási törvénybe. A már amúgy is alig létező kormánykritikus sajtóra volt ez újabb csapás. 2020-ban az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor megjelentette 124. számú rendeletét, amely előírta, hogy a „külföldi ügynöknek” minősített média által előállított anyagoknál jelezni kell, hogy a tartalom idegen ügynökök terméke; és hogy ennek a kötelező elemnek a mérete kétszerese a nyomtatott és online anyagok főszövegének. Videós anyagnál a kép legalább 20 százalékát kell lefednie e „tájékoztatónak”. Még ugyanebben az évben tovább szigorítottak: a „külföldi ügynök” megjelölést kiterjesztették a „politikai tevékenységben” részt vevő és külföldi forrást fogadó, nem bejegyzett állami egyesületekre; az érintett személyeket kötelezték arra, hogy félévente jelentést nyújtsanak be a tevékenységükről és személyes kiadásaikról, valamint arra, hogy minden közlésüket „külföldi ügynök” figyelmeztetéssel lássák el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.