Pintér az egészségügyről: Nem tudjuk, hogy hány orvos szolgál ma Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2022. május 18.

Belpol

A belügyminiszter a népjóléti bizottság meghallgatásán vázolta fel a frissen hatáskörébe került egészségüggyel kapcsolatos teendőket.

Pintér Sándor a népjóléti bizottság szerdai meghallgatásán beszélt a Belügyminisztérium terveiről az egészségüggyel és a szociális területtel kapcsolatban. Pintér azt kérte a képviselőktől, hogy támogassák az egészségüggyel és közoktatással kibővített tárca működését, hogy még jobb teljesítményt tudjanak az adott területeken véghezvinni – írja a Telex.

A belügyminiszter a szociális területekről, amelyek eddig az Emmihez tartoztak elmondta, az alapok, amiket Balog Zoltán és Kásler Miklós fektetett le, megfelelőek. Szerinte éppen ezt mutatja, hogy miniszterhelyettesnek Rétvári Bencét, az Emmi volt államtitkárát kérte fel. A szociális államtitkár Fülöp Attila marad.

Pintér arról is beszélt, a Belügyminisztériumban törzsi vezetést szeretne, tehát mindenki hozzájárulhat a munkához, mindenki tehet javaslatokat, az ezután megszületett döntéseket így mindenkinek a sajátjának kell tekintenie a későbbiekben.

Új területekkel is foglalkozó belügyminiszterként Pintér modernizálni szeretné az egészségügy szerkezetét, szervezetét és célkitűzéseit. Mint elmondta, a szociális területre a felzárkózó településeken keresztül rálátott, és az egészségügy működésébe is betekintést nyert a pandémia idején. Ezzel együtt szeretné, ha

a szociális segítségnyújtás társadalmi együttműködéssel történne, amiben szerepet kell vállalniuk az egyházaknak, a civil szervezeteknek, az önkormányzatoknak és a családoknak.

Pintér szerint a Belügyminisztérium jelenlegi állománya elsősorban a szervezéssel, a jogszabályok megalkotásával tud ehhez a munkához hozzájárulni.

Az egészségüggyel kapcsolatban Pintér ugyanakkor kijelentette:

„Nem kívánok gyógyítani, és nem kívánok a gyógyító munkában közvetlenül részt venni.”

Hozzátette, bár Magyarországon a betegségben töltött élethossz ugyanannyi, mint Nyugat-Európában, az egészségben eltöltött élethossz lényegesen rövidebb, az egészségügy pedig szerinte jelenleg nem teljesít megfelelően ahhoz, hogy ez hosszabb legyen. Pintér azt ígérte, az intézmények és a források felhasználásának ellenőrzését hatékonyabbá fogják tenni, és ezzel minőségibbé, jobbá fog válni az egészségügyi ellátás. 

A belügyminiszter továbbá azt is szeretné elérni, hogy rövidebbek legyenek a várólisták, és mindenki gyorsabban megkapja azt az orvosi ellátást, amire szüksége van, ehhez azonban elengedhetetlen

a digitális rendszerek, például az EESZT fejlesztése.

Pintér azt is elmondta, statisztikai problémáik vannak, aminek következtében: „Nem tudjuk pontosan azt, hogy hány orvos szolgál ma Magyarországon”.

Pintér Sándor korábban a közoktatásért felelős belügyminiszterként a kulturális bizottságban is megjelentNagy Márton a gazdasági bizottságban beszélt a terveiről, Csák János leendő kultúráért és innovációért felelős miniszter pedig a "négy emberi jóról" értekezett meghallgatásán

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.