Az újbaloldal Magyarországon

Pirosra zöldet

Belpol

A 2019-es önkormányzati választás eredménye nemcsak az ellenzéki választóknak, de az újbaloldali szerveződéseknek is reményt adott arra, hogy előrébb léphetnek. Van-e esély arra, hogy az újbaloldaliság ténylegesen megjelenjen a politikai palettán?

„Célunk összekötni a lakhatási, környezetvédelmi, dolgozói és szociális ügyeket, kihasználva az utcai direkt aktivizmus, a nyilvános rendezvények és az online tudásátadás, adott esetben az intézményes politika eszközeit” – vallják magukról a Szikra Mozgalom tagjai. Az újbaloldali politikai szervezet mai, egyesületi formájában egy éve létezik, de már 2019-ben létrejött Szabad Budapest Fórum néven. Megalakulásának egyik inspirálója a 2018-as rabszolgatörvény elleni tüntetés volt – illetve az elégedetlenség a szakszervezetek és az ellenzéki pártok produkciójával. „Az újbaloldalnak esélye sem volt megmutatni magát ebben a helyzetben, és azon kezdtünk el gondolkodni, hogyan lehetne meghaladni ezt a szervezettségbeli deficitet” – mondja Somogyi Péter, a Szikra elnökségi tagja.

Első lépésként a 2019-es önkormányzati választások során segítették a zöld és baloldali politikusokat – Karácsony Gergely, Pikó András, Baranyi Krisztina polgármesteri, illetve Szücs Balázs párbeszédes erzsébetvárosi képviselői jelöltségét támogatták aktívan. Mind a négyen nyertek, s ez lendületet adott a fiatalokból álló csapatnak. Az idei előválasztáson már saját jelöltet állítottak: Jámbor András nagy fölénnyel nyerte meg a Józsefvárost és Ferencvárost magába foglaló körzetet (Bp. 6. választókerület). A Szikra távlati célja az újbaloldali politikai alternatíva megteremtése, de a pártalapítást nem sietnék el.

 

Csalódások után

„Korábban több baloldali kezdeményezésben csalódtunk, számos tagunk más szervezetekből, például a Közös Ország Mozgalomból, a 4K-ból, az LMP-ből csatlakozott hozzánk. Van néhány bölcsész és társadalomtudós, egy erős politológus csapat, nyelvészek, építészek, de a többséget alighanem nálunk is a programozók, a pénzügyi vagy az IT-szektorban dolgozó fiatal fehérgallérosok adják” – térképezi fel kérdésünkre a tagság szociális hátterét Somogyi Péter. A szervezetépítés sok időt és energiát vesz igénybe, „emiatt is vagyunk büszkék azokra a több esetben vezető beosztásban lévő tagjainkra, akik a 9 órás munkaterhelés vagy család mellett is, elkötelezettségből dolgoznak” – teszi hozzá Sudár Orsolya elnökségi tag. A tagok közül páran szerzői a Mérce.hu oldalnak, amelyet még Jámbor András hozott létre a kétezres évtized végén (akkor még csak blogként működött), majd vezetett egészen 2019-ig. De a Mérce nem a Szikra Mozgalom orgánuma. „Semmilyen befolyásunk, ráhatásunk nincs az ott megjelentekre. Fontos intézmény, az pedig mozgalomtörténeti részlet lehet, hogy a Mérce nemcsak felszívta a fiatal baloldali értelmiség egy részét, hanem egy saját lábán álló, mikroadományokból fenntartott, alkalmazottakkal rendelkező hírportál lett” – mondja Sudár Orsolya. A lapnak egyébként tavaly közel 60 millió forint adományra volt szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.