Az újbaloldal Magyarországon

Pirosra zöldet

Belpol

A 2019-es önkormányzati választás eredménye nemcsak az ellenzéki választóknak, de az újbaloldali szerveződéseknek is reményt adott arra, hogy előrébb léphetnek. Van-e esély arra, hogy az újbaloldaliság ténylegesen megjelenjen a politikai palettán?

„Célunk összekötni a lakhatási, környezetvédelmi, dolgozói és szociális ügyeket, kihasználva az utcai direkt aktivizmus, a nyilvános rendezvények és az online tudásátadás, adott esetben az intézményes politika eszközeit” – vallják magukról a Szikra Mozgalom tagjai. Az újbaloldali politikai szervezet mai, egyesületi formájában egy éve létezik, de már 2019-ben létrejött Szabad Budapest Fórum néven. Megalakulásának egyik inspirálója a 2018-as rabszolgatörvény elleni tüntetés volt – illetve az elégedetlenség a szakszervezetek és az ellenzéki pártok produkciójával. „Az újbaloldalnak esélye sem volt megmutatni magát ebben a helyzetben, és azon kezdtünk el gondolkodni, hogyan lehetne meghaladni ezt a szervezettségbeli deficitet” – mondja Somogyi Péter, a Szikra elnökségi tagja.

Első lépésként a 2019-es önkormányzati választások során segítették a zöld és baloldali politikusokat – Karácsony Gergely, Pikó András, Baranyi Krisztina polgármesteri, illetve Szücs Balázs párbeszédes erzsébetvárosi képviselői jelöltségét támogatták aktívan. Mind a négyen nyertek, s ez lendületet adott a fiatalokból álló csapatnak. Az idei előválasztáson már saját jelöltet állítottak: Jámbor András nagy fölénnyel nyerte meg a Józsefvárost és Ferencvárost magába foglaló körzetet (Bp. 6. választókerület). A Szikra távlati célja az újbaloldali politikai alternatíva megteremtése, de a pártalapítást nem sietnék el.

 

Csalódások után

„Korábban több baloldali kezdeményezésben csalódtunk, számos tagunk más szervezetekből, például a Közös Ország Mozgalomból, a 4K-ból, az LMP-ből csatlakozott hozzánk. Van néhány bölcsész és társadalomtudós, egy erős politológus csapat, nyelvészek, építészek, de a többséget alighanem nálunk is a programozók, a pénzügyi vagy az IT-szektorban dolgozó fiatal fehérgallérosok adják” – térképezi fel kérdésünkre a tagság szociális hátterét Somogyi Péter. A szervezetépítés sok időt és energiát vesz igénybe, „emiatt is vagyunk büszkék azokra a több esetben vezető beosztásban lévő tagjainkra, akik a 9 órás munkaterhelés vagy család mellett is, elkötelezettségből dolgoznak” – teszi hozzá Sudár Orsolya elnökségi tag. A tagok közül páran szerzői a Mérce.hu oldalnak, amelyet még Jámbor András hozott létre a kétezres évtized végén (akkor még csak blogként működött), majd vezetett egészen 2019-ig. De a Mérce nem a Szikra Mozgalom orgánuma. „Semmilyen befolyásunk, ráhatásunk nincs az ott megjelentekre. Fontos intézmény, az pedig mozgalomtörténeti részlet lehet, hogy a Mérce nemcsak felszívta a fiatal baloldali értelmiség egy részét, hanem egy saját lábán álló, mikroadományokból fenntartott, alkalmazottakkal rendelkező hírportál lett” – mondja Sudár Orsolya. A lapnak egyébként tavaly közel 60 millió forint adományra volt szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.