Az újbaloldal Magyarországon

Pirosra zöldet

Belpol

A 2019-es önkormányzati választás eredménye nemcsak az ellenzéki választóknak, de az újbaloldali szerveződéseknek is reményt adott arra, hogy előrébb léphetnek. Van-e esély arra, hogy az újbaloldaliság ténylegesen megjelenjen a politikai palettán?

„Célunk összekötni a lakhatási, környezetvédelmi, dolgozói és szociális ügyeket, kihasználva az utcai direkt aktivizmus, a nyilvános rendezvények és az online tudásátadás, adott esetben az intézményes politika eszközeit” – vallják magukról a Szikra Mozgalom tagjai. Az újbaloldali politikai szervezet mai, egyesületi formájában egy éve létezik, de már 2019-ben létrejött Szabad Budapest Fórum néven. Megalakulásának egyik inspirálója a 2018-as rabszolgatörvény elleni tüntetés volt – illetve az elégedetlenség a szakszervezetek és az ellenzéki pártok produkciójával. „Az újbaloldalnak esélye sem volt megmutatni magát ebben a helyzetben, és azon kezdtünk el gondolkodni, hogyan lehetne meghaladni ezt a szervezettségbeli deficitet” – mondja Somogyi Péter, a Szikra elnökségi tagja.

Első lépésként a 2019-es önkormányzati választások során segítették a zöld és baloldali politikusokat – Karácsony Gergely, Pikó András, Baranyi Krisztina polgármesteri, illetve Szücs Balázs párbeszédes erzsébetvárosi képviselői jelöltségét támogatták aktívan. Mind a négyen nyertek, s ez lendületet adott a fiatalokból álló csapatnak. Az idei előválasztáson már saját jelöltet állítottak: Jámbor András nagy fölénnyel nyerte meg a Józsefvárost és Ferencvárost magába foglaló körzetet (Bp. 6. választókerület). A Szikra távlati célja az újbaloldali politikai alternatíva megteremtése, de a pártalapítást nem sietnék el.

 

Csalódások után

„Korábban több baloldali kezdeményezésben csalódtunk, számos tagunk más szervezetekből, például a Közös Ország Mozgalomból, a 4K-ból, az LMP-ből csatlakozott hozzánk. Van néhány bölcsész és társadalomtudós, egy erős politológus csapat, nyelvészek, építészek, de a többséget alighanem nálunk is a programozók, a pénzügyi vagy az IT-szektorban dolgozó fiatal fehérgallérosok adják” – térképezi fel kérdésünkre a tagság szociális hátterét Somogyi Péter. A szervezetépítés sok időt és energiát vesz igénybe, „emiatt is vagyunk büszkék azokra a több esetben vezető beosztásban lévő tagjainkra, akik a 9 órás munkaterhelés vagy család mellett is, elkötelezettségből dolgoznak” – teszi hozzá Sudár Orsolya elnökségi tag. A tagok közül páran szerzői a Mérce.hu oldalnak, amelyet még Jámbor András hozott létre a kétezres évtized végén (akkor még csak blogként működött), majd vezetett egészen 2019-ig. De a Mérce nem a Szikra Mozgalom orgánuma. „Semmilyen befolyásunk, ráhatásunk nincs az ott megjelentekre. Fontos intézmény, az pedig mozgalomtörténeti részlet lehet, hogy a Mérce nemcsak felszívta a fiatal baloldali értelmiség egy részét, hanem egy saját lábán álló, mikroadományokból fenntartott, alkalmazottakkal rendelkező hírportál lett” – mondja Sudár Orsolya. A lapnak egyébként tavaly közel 60 millió forint adományra volt szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.