Az újbaloldal Magyarországon

Pirosra zöldet

Belpol

A 2019-es önkormányzati választás eredménye nemcsak az ellenzéki választóknak, de az újbaloldali szerveződéseknek is reményt adott arra, hogy előrébb léphetnek. Van-e esély arra, hogy az újbaloldaliság ténylegesen megjelenjen a politikai palettán?

„Célunk összekötni a lakhatási, környezetvédelmi, dolgozói és szociális ügyeket, kihasználva az utcai direkt aktivizmus, a nyilvános rendezvények és az online tudásátadás, adott esetben az intézményes politika eszközeit” – vallják magukról a Szikra Mozgalom tagjai. Az újbaloldali politikai szervezet mai, egyesületi formájában egy éve létezik, de már 2019-ben létrejött Szabad Budapest Fórum néven. Megalakulásának egyik inspirálója a 2018-as rabszolgatörvény elleni tüntetés volt – illetve az elégedetlenség a szakszervezetek és az ellenzéki pártok produkciójával. „Az újbaloldalnak esélye sem volt megmutatni magát ebben a helyzetben, és azon kezdtünk el gondolkodni, hogyan lehetne meghaladni ezt a szervezettségbeli deficitet” – mondja Somogyi Péter, a Szikra elnökségi tagja.

Első lépésként a 2019-es önkormányzati választások során segítették a zöld és baloldali politikusokat – Karácsony Gergely, Pikó András, Baranyi Krisztina polgármesteri, illetve Szücs Balázs párbeszédes erzsébetvárosi képviselői jelöltségét támogatták aktívan. Mind a négyen nyertek, s ez lendületet adott a fiatalokból álló csapatnak. Az idei előválasztáson már saját jelöltet állítottak: Jámbor András nagy fölénnyel nyerte meg a Józsefvárost és Ferencvárost magába foglaló körzetet (Bp. 6. választókerület). A Szikra távlati célja az újbaloldali politikai alternatíva megteremtése, de a pártalapítást nem sietnék el.

 

Csalódások után

„Korábban több baloldali kezdeményezésben csalódtunk, számos tagunk más szervezetekből, például a Közös Ország Mozgalomból, a 4K-ból, az LMP-ből csatlakozott hozzánk. Van néhány bölcsész és társadalomtudós, egy erős politológus csapat, nyelvészek, építészek, de a többséget alighanem nálunk is a programozók, a pénzügyi vagy az IT-szektorban dolgozó fiatal fehérgallérosok adják” – térképezi fel kérdésünkre a tagság szociális hátterét Somogyi Péter. A szervezetépítés sok időt és energiát vesz igénybe, „emiatt is vagyunk büszkék azokra a több esetben vezető beosztásban lévő tagjainkra, akik a 9 órás munkaterhelés vagy család mellett is, elkötelezettségből dolgoznak” – teszi hozzá Sudár Orsolya elnökségi tag. A tagok közül páran szerzői a Mérce.hu oldalnak, amelyet még Jámbor András hozott létre a kétezres évtized végén (akkor még csak blogként működött), majd vezetett egészen 2019-ig. De a Mérce nem a Szikra Mozgalom orgánuma. „Semmilyen befolyásunk, ráhatásunk nincs az ott megjelentekre. Fontos intézmény, az pedig mozgalomtörténeti részlet lehet, hogy a Mérce nemcsak felszívta a fiatal baloldali értelmiség egy részét, hanem egy saját lábán álló, mikroadományokból fenntartott, alkalmazottakkal rendelkező hírportál lett” – mondja Sudár Orsolya. A lapnak egyébként tavaly közel 60 millió forint adományra volt szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.