Interjú

„Nálunk pont fordítva történt”

Köllő János közgazdász a minimálbér-emelés hatásairól

Belpol

A választásokhoz közeledve húszszázalékos minimálbér-emeléssel igyekszik kedveskedni a kormány a jövő év elejétől. De van-e értelme közgazdasági és méltányossági szempontból a minimálbérnek? Sikerült-e valaha is elérni az ettől remélt társadalmi, gazdasági célokat? Erről is kérdeztük a téma kutatóját.

Magyar Narancs: A minimálbér – amelyet Magyarországon 1989-ben vezettek be – régóta vita tárgya a közgazdaság-tudományban is, különböző iskolák értelmezik a hatásait, hasznát, költségeit. Melyek a főbb ütközőpontok ebben a vitában?

Köllő János: Először azt érdemes körüljárni, alkalmas-e a minimálbér az egyenlőtlenség csökkentésére, mert ezt viszonylag könnyű mérni, és könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. A világon Magyarországon történt a legnagyobb arányú minimálbér-emelés 2001/2002-ben. Ez a kereseti egyenlőtlenséget három évig csökkentette, majd visszaállt az emelés előtti szint. A jövedelmi egyenlőtlenséget gyakorlatilag nem érintette, mert a minimálbért keresők többnyire nem a szegény családokból jönnek – a minimálbér-emelésben érintetteknek kevesebb mint fele jött az alsó két jövedelmi ötödből –, ráadásul nagy részük nem első kereső a családban.

Ennél nehezebb kérdés, hogy méltányosabb jövedelemeloszláshoz vezet-e a minimálbér. Ez teljes mértékben a foglalkoztatási hatástól függ. Józan feltevések mellett azt lehet várni egy nagy minimálbér-emeléstől, hogy az érintettek többsége jól járjon: őrizze meg az állását és keressen többet. Ha viszont közben emberek veszítik el az állásukat, az súlyos következmény, mert a kutatások, a magyarországiak is, azt mutatják, hogy a munkanélküliség sokkal nagyobb mértékben tesz boldogtalanná, mint egy jövedelemcsökkenés. Molnár György és Kapitány Zsuzsa mérései szerint a munkanélküliség a szubjektív jóllétet (subjective well-being) nagyobb mértékben csökkenti, mint amikor tartós beteg van a családban. Sok ember kis jóléti nyereségét elcserélni kevés ember tragédiájára – ez nem méltányos eljárás.

A kulcskérdés tehát az, hogy mit művel a minimálbér és annak emelése a foglalkoztatással. A közgazdasági tankönyv első fejezete szerint a minimálbér csökkenti a foglakoztatást: csökkenti a munkaerő iránti keresletet, megnöveli a munkaerő-kínálatot – ennek növekvő munkanélküliség lesz a következménye. Ám ez még egy tiszta versenygazdaságban sem feltétlenül igaz – erre majd térjünk vissza –, és biztosan nem igaz, ha egy vállalat monopszón helyzetben van.

MN: Mit nevez a közgazdaság-tudomány monopszóniumnak?

KJ: A klasszikus monopszónium az, ha egyetlen vásárló van a piacon – tipikus példája az egymunkáltatós település. Ez manapság viszonylag ritka, de foglalkozási, földrajzi részpiacokon sűrűn előfordul. Egy Veszprémben élő szakképzett intenzíves nővér helyben nem tud máshol elhelyezkedni, mint a veszprémi kórházban. A monopszón helyzet erőfölényt biztosít a foglalkoztatónak a munkavállalókkal szemben.

Amikor egy vállalat vagy néhány szorosan együttműködő vállalat monopszón helyzetben van és jól fizet, akkor sokan jelennek meg a munkaerőpiacon; ha keveset fizet, akkor kevesebben. Ha egy ilyen vállalat fel akar venni egy embert, akkor csak úgy tudja megtenni, ha emel a béren. Igen ám, de ha ez a vállalat nem tud vagy nem akar diszkriminálni, akkor ezt a magasabb bért az eddigi dolgozóinak is meg kell adnia – emiatt a létszám bővítése nagyon sokba kerül. A vállalat addig bővíti a létszámot, amíg a határköltség, az utolsó ember felvételének költsége meg nem egyezik az utolsó ember árbevételhez való hozzájárulásával (határtermékével).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.