Interjú

„Jelentős rést üt a közvetlenség elvén”

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a távkihallgatások fonákságairól

Belpol

Hogyan végezze munkáját az ügyvéd, ha ügyfelét a bírósági tárgyaláson Skype-on keresztül hallgatják meg? A tárgyalóteremben üljön, vagy a büntetés-végrehajtás elkülönített szobájában a védence mellett?

Magyar Narancs: Nemrég előadást tartott a Magyar Jogász Egylet balatonfüredi kongresszusán, s abban egyrészt üdvözölte, hogy a digitalizáció miatt a Covid-járvány közepette sem álltak le teljesen az eljárások, de hangot adott a kétségeinek is. Arról is beszélt, hogy a Skype-on keresztül megtartott távkihallgatásokkor az ügyvéd több gonddal is szembesül. Miért?

Bánáti János: A büntetőeljárás alapelvei közé tartozik – és ezt még nem adta fel sem a jogalkotó, sem a jogtudomány – a közvetlenség elve. A magyar jogban nincsenek kötött bizonyítási szabályok, így egy vallomás elfogadásához nem kell két elfogulatlan tanú. Elsőrendűen az első fokon eljáró bíró az, aki mérlegelés alapján dönt arról, hogy kinek hisz, kinek nem. Ehhez a szabad mérlegeléshez az kell, hogy kihallgassa a tanúkat, a vádlottakat, ha kell, szembesítse őket – közben látja mindenkinek az arcjátékát, a mimikáját, gesztusait, testtartását. Így például levonható olyan következtetés, hogy az adott személy fél-e valakitől, igazat mond-e vagy sem. Azért fontos a közvetlenség elve, mert másodfokon már csak szűk szabályok szerint lehet vizsgálni a történteket. Most ebbe játszik bele a Skype és általában az elektronizáció, ami ma elsősorban a terhelteket érinti, közülük is azokat, akik letartóztatásban vannak. Ám döntően a büntetés-végrehajtás (bv.) problémáiról van szó. A létszám-, a járvány miatti és egyéb gondokból fakadóan a bv. nem tudja megoldani, hogy mindig, mindenkit időre a megfelelő helyre szállítson. A saját szempontjából érthető módon ezért keresi a megoldási lehetőségeket. Például nem visz minden terheltet a tárgyalóterembe, hanem a büntetés-végrehajtási intézet egy elkülönített helyén biztosít távkihallgatási kapcsolatot. Most is éppen ilyen tárgyalásból jövök a Gyulai Törvényszékről. Így aztán alaphelyzetben, amikor a terheltnek egy védője van, a védőnek kell döntenie – ezt a törvény nagy kegyesen megengedi. Vagy a terhelt mellett ül a bv.-intézetben, így adva meg neki a lehetséges segítséget, vagy a tárgyalóteremben van ott.

MN: Gondolom, az esetek meglehetősen kis százalékában van egy vádlottnak két védője.

BJ: Ez valóban ritka. Az egyvédős felállásnál vagy itt, vagy ott kell lenni, és mindkettő lehet rossz megoldás. A letartóztatásban lévő terheltek döntő többségének kirendelt védője van, ők egyedül látják el ügyfelük képviseletét. Döntő többségük a tárgyalásra megy el, azaz nem a büntetés-végrehajtási intézet Skype-szobájában van az ügyfele mellett, aki ezért ott segítség nélkül marad. Ez ma alapprobléma.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk