Plakátkampánnyal küzd a MOK a hálapénz ellen

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 10.

Belpol

Az ország 167 kórházába 4 ezer plakátot juttatnak el, az elsőket már ki is tették a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházban.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) augusztus 10-étől plakátkampányt indít a hálapénz visszaszorítása és végleges megszüntetése érdekében, írja a kamara a honlapján.

Ahogy a közleményükben megjegyzik: a plakátkampány célja hogy egyértelműsítse úgy a lakosság, mint az egészségügyi dolgozók számára, hogy 2021. január 1-je óta hálapénzt adni és elfogadni is bűncselekmény.

A kampány részeként a MOK  az ország 167 kórházába 4 ezer plakátot juttat el az Országos Kórházi Főigazgatóság jóváhagyásával, az elsőket már ki is tették a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházban .

Lénárd Rita, a MOK alelnöke egy, a kampányt bemutató háttérbeszélgetésen elmondta, hogy maga sem hitte volna, hogy sikerül elérni a változást, a hálapénz megszüntetését. De arra is felhívta a figyelmet, hogy 70 év alatt annyira beépült a közgondolkodásba a hálapénz, hogy úgy gondolták, a tiltás nem elegendő. Ezért döntöttek úgy, hogy szükség van tájékoztató kampányra, melyben bemutatják, mennyivel jobb az az egészségügy, amelyben nincs hálapénz.

Az eseményen kétféle plakátot mutattak be: az egyiken arra figyelmeztetnek, hogy

hálapénzt adni és elfogadni egyaránt bűncselekmény,

míg a másikon 7 pontba szedve ismertetik az egészségügy hálapénz-mentességének előnyeit.

Lénárd Rita és Lovas András, az "1001 orvos hálapénz nélkül" nevű csoport társalapítója is felidézte a 2015-ben indított kezdeményezésük történetét. Lovas András hangsúlyozta: kiderült, a magyar orvostársadalom is "szomjazza" a változást, hogy tiszta, átlátható viszonyok legyenek és hálapénz nélkül működjön az egészségügy. Mivel a csoport elérte a célját az "1001 orvos hálapénz nélkül" csoport befejezi működését.

Egy felmérés eredményei

Álmos Péter Zoltán, a MOK alelnöke felidézte: azután, hogy bejelentették a hálapénz kriminalizálását és a béremelést, "jött egy olyan törvény" (az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény), ami velük nem lett egyeztetve. E változások után a MOK a közelmúltban készített egy reprezentatív felmérést, 279 véletlenszerűen kiválasztott - életkor, nem, megye, szakterület alapján reprezentatív -, az állami egészségügyben (is) dolgozó szakorvossal.

Az eredményeket ismertetve elmondta: bár a törvény célja az volt, hogy rendezze a "kusza" jogviszonyokat az egészségügyben, a megkérdezett orvosok csak mintegy fele mondta azt, hogy csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik.

A válaszadók kétharmadának anyagi helyzete javult vagy jelentősen javult a béremelés óta. 9 százalék válaszolta, hogy romlott az anyagi helyzete, legnagyobb arányban a hálapénz hiánya, a másodállás korlátozása miatt.

Az alapbér emelésével a válaszadók 69 százaléka volt elégedett. Az ügyeleti díjakkal már kisebb arányban elégedettek, kiderült: minden ötödik orvosnak csökkentek az ügyeleti díjai. Ez az oka annak is, hogy sok orvosnak az alapbéremelés ellenére összességében nem változott a jövedelme.

A felmérés alapján az orvosok 74 százaléka ért egyet a hálapénz büntethetőségével (18 százalék nem ért egyet, 8 százalék nem kívánt válaszolni). A hálapénz korrupcióvá minősítésével 55 százalék értett egyet, 33 százalék nem. A "célzott próbavásárlásokkal" nem tud azonosulni az orvostársadalom: 51 százalék nem ért egyet ezzel a lebuktatásra irányuló ellenőrzési módszerrel, 37 százalék igen.

A megkérdezett orvosok 16 százaléka értékelt úgy, hogy a hálapénz megszűnt, 31 százalék szerint erősen mérséklődött, és csak 4 százalék mondta, hogy nem mérséklődött.

A felmérés eredményei alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosok többsége nyomásgyakorlási eszközként - a MOK koordinált szervezésében - munkaszerződésének felmondását is kilátásba helyezné.

Kincses Gyula, a MOK elnöke szerint kiderült, hogy jogosan mondták, hogy a hálapénz megszüntetésének két alapfeltétele a béremelés és a hálapénz adásának és elfogadásának bűncselekménnyé nyilvánítása. "Ez tényleg történelmi tett" - fogalmazott, de ő is megjegyezte: sok dolog van, ami tilos, mégis van. A MOK elnöke szerint a következő években derül ki, hogy milyen mértékben sikerül valóban visszaszorítani, megszüntetni a hálapénzt. Ehhez még komoly feladat a lakossági attitűd megváltoztatása.

Címlapképünk forrása: A Magyar Orvosi Kamara Facebook-oldala

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.