„Egyelőre nem kaptuk kézhez a szerződésünket, és nem is tudom, hogy mikor kapjuk meg. Remélem azért holnap-holnapután ideadják.” „Valamikor a héten kapjuk meg a szerződésünket, azt mondták.” „Nem kaptuk még meg, tájékoztatót is csak egy erősen foghíjasat” – ezek a mondatok kedd-szerdán hangzottak el, amikor több budapesti intézmény orvosánál és szakdolgozójánál érdeklődtünk, megkapták-e már az új egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó munkaszerződésüket. Tudunk olyan budapesti intézményről is, ahol csütörtökre berendelték a gyesen, a szabadságon és a betegállományban lévő dolgozóikat, hogy odaadják nekik az új szerződéseiket, amit pénteken már vissza is kell vinniük. A szerződéseket eredetileg február 28-a, vasárnap éjfélig kellett volna aláírniuk az egészségügyi dolgozóknak, ám az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) ezt egy nappal meghosszabbította, így az új határidő március 1-e, hétfő éjfél.
Mi volt, mi lett?
Bár az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó törvényt már tavaly október 6-án elfogadta az Országgyűlés, azóta számos módosításon esett át, köszönhetően az OKFŐ utasításainak, amelyek az elmúlt napokban, a határidőhöz közeledve igencsak megsokasodtak. A törvény lényege, hogy március 1-jével megszűnik az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti státusza, és átlépnek a szolgálati jogviszonyba – már aki aláírja a szerződését. Emellett az orvosok jelentős béremeléshez jutnak, ám a szakdolgozók (ápolók, gyógytornászok, szülésznők, műtőssegédek stb.), akik az egészségügy 75-80 százalékát teszik ki, nem kapnak semmit. Fontos elem továbbá a hálapénz kivezetése a rendszerből. Ezen felül azonban olyan pontok is belekerültek a törvénybe, mint a másod- és harmadállások engedélyhez kötése vagy a kirendelés. A törvény elfogadása után a legnagyobb felháborodás ez utóbbi miatt volt, hiszen eredetileg egy plusz egy évre szólt a kirendelés. „Kitalálták, hogy ez egy zsoldoshadsereg, és mindenki oda megy, ahova mondják” – nyilatkozta októberben lapunknak egy fővárosban dolgozó infektológus, véleményével pedig sokan egyetértettek.
Az ágazati kamarák és szakszervezetek rögtön akcióba lendültek, leveleket írtak az OKFŐ-nek a kijavítandó hibákat sorolva, és felméréseket készítettek a tagságuk körében arról, hogy hányan írnák alá az új munkaszerződést az akkori formájában. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) október végi felmérése szerint az orvosok 77 százaléka elutasította az eredeti feltételrendszert; a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) online kérdőíve szerint 15 ezren hagyták volna el a közellátást a törvény miatt. Novemberben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, Soós Adrianna azt mondta,
a szakdolgozók körében sokkal magasabb azok aránya, akik a pályát is elhagynák,
mert míg az orvosok nagyarányú béremelése legalább vonzóvá teszi a szakmát, addig a szakdolgozóknak az új jogviszony „nettó veszteség”.
Hogy ezek a számok győzték-e meg a döntéshozókat, azt nem tudni, de végül hajlandóak voltak változtatni bizonyos dolgokon: például elfogadták a MOK javaslatát a kirendelésre vonatkozóan és a Munka Törvénykönyve szerinti 44 napban maximalizálták azt „békeidőben”, megfelelő kompenzációval. Többnyire világossá vált a másodállások engedélyeztetésének folyamata is, lapunknak Nagy Marcell, a MOK titkára ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „a másodállások engedélyeztetésével kapcsolatban jól alkalmazható, világos szabályok születtek, egy olyan keretrendszer, ahol a munkavállaló el tudja dönteni, hogy jó lesz-e ez neki, vagy sem.” Némi probléma azonban még mindig akad, mert a szabályrendszer nem nevezhető függetlennek. „Van benne egy szubjektív, munkáltatói elem, hiszen a közvetlen vezetőnek bele kell egyeznie a munkavállaló kérésébe. A rendszerben pedig nincs arra garancia, hogy minden esetben támogatni is fogja azt” – mondta a MOK titkára.
Most akkor hány százalék?
A legnagyobb aggodalmat most, pár nappal az aláírás határideje előtt az orvosok esetében az ügyeleti díjak körüli kérdések okozzák. Még néhány napja is úgy tudták az orvosok, hogy az ügyeletért 70 százalékot kapnak, ha éjjel vállalják, 80 százalékot, ha szombaton és 90 százalékot, ha vasárnap vagy ünnepnapokon. A döntéshozók ugyan az eddigi rendszert vették alapul, de a 70-80-90 százalék eddig minimumként volt feltüntetve, ennél mindenhol jóval többet kerestek az ügyeletben dolgozó orvosok. A MOK elfogadhatatlannak nevezte a lépést. „Az azért nonszensz, hogy a betegellátás folyamatossága érdekében, önként vállalt plusztevékenységért kevesebb pénz jár, mint a hétközben és napközben ledolgozott órákért” – kommentálta lapunknak Nagy Marcell és hozzátette, ha valaki éjszaka vagy ünnepnapon vállal pluszmunkát, távol a családjától, azt meg kell fizetni.
Erre az OKFŐ szerdán este kiadott egy újabb utasítást (már a harmadikat néhány napon belül), ahol kifejtik, hogy az ügyeleti díjaknak ez csak a minimuma, ettől az intézmények eltérhetnek. Majd az atv.hu kérdésére adott válaszból az is kiderült, hogy a kötelezően elrendelt ügyelet esetén hétköznap 100, pihenőnapon 110, munkaszüneti napon pedig 120 százalék lehet az ügyeleti díj;
az önként vállalt ügyeletnél pedig az intézmény kérheti az ügyeleti díj 30 százalékos emelését, így hétköznap 150, pihenőnapon 165, munkaszüneti napon 180 százalék is lehet.
Emellett az OKFŐ azt ígérte: szeptember 30-ig felülvizsgálják az ügyeleti díjak mértékét. „Az OKFŐ harmadik intézkedése, amely engedélyezi a kórházaknak, hogy az ügyeleti díj mértékétől 30 százalékkal eltérjenek, már jó irány, de ez is csak lehetőség, nem biztos, hogy minden kórház minden osztálya élni fog ezzel – jegyzi meg a friss döntéssel kapcsolatban a MOK titkára. – Szükség van ennek kötelező érvényű, normatív szabályozására, hogy az ügyeleti órabér soha ne lehessen alacsonyabb egy orvosnál sem, mint a normál munkaidő szerinti”. Nagy Marcell hozzáteszi, bár nem mindig betegellátási feladatokkal foglalkozik az orvos ügyeletben, de folyamatosan készenlétben kell lennie. „Pihent már valaki jól ügyeletben? Kétlem, hiszen bármikor adódhat valami, lehet probléma, sürgős eset, de hívhatnak másik osztályról is, ha kérdésük van. Ez fokozott terhelést jelent az orvosnak.”
Emellett a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) is több levelet írt az OKFŐ-nek, hogy felhívja a figyelmét a rendeletekben és azok alkalmazásában lévő hibákra, ellentmondásokra. Az egyik ilyen a bértáblában elcsúszott sorra mutat rá, mely apró hibának tűnhet, ugyanakkor össze is zavarta a kórházakat. Ezt az OKFŐ javította is. Egy másik levelük egy konkrét jogsérelmen keresztül mutat rá a rendszer egyik értelmezési hibájára: ha egy orvos jó pár év tapasztalattal a háta mögött úgy dönt, hogy átmegy egy másik osztályra, hogy újabb szakvizsgát szerezzen, előfordul, hogy egy, vagy több fizetési kategóriával lejjebb kerül, úgy kezelik, mintha még nem lenne szakvizsgája, ezért jóval kevesebbet keres. Volt rá példa, hogy ha valaki hiányszakmából ment el egy másikba, ezt kvázi büntetés jelleggel alkalmazta a kórház, ám fordított esetben, ha valaki egy hiányszakma szakvizsgáját kívánja megszerezni, akkor nem történik visszaminősítés. Szabad Zoltán, a MOSZ elnöke elmondta, a konkrét eset ugyan megoldódott, de a szakszervezet azt szerette volna, ha az OKFŐ ennek a tilalmát hivatalos levélben is rögzíti, hogy a jövőben ne fordulhasson elő ilyen, hogy tisztuljon a joggyakorlat. Ez azonban nem történt meg, az OKFŐ a szóban forgó levélre nem reagált.
A szakdolgozók küzdelme
„Mi most azért küzdünk, hogy ne legyen kevesebb a szakdolgozók bére, mint a tavalyi. Míg az orvoskollégáknak az új jogviszony már jelenleg is előnyös és pozitív jövőképet vázol fel, addig a szakdolgozóknak a közalkalmazotti viszonyhoz képest csak hátrány származik az új helyzetből” – foglalta össze a szakdolgozók problémáját Balogh Zoltán, a MESZK elnöke, majd hozzátette: az orvosok béremelését maximálisan támogatták, de ezzel párhuzamosan a szakdolgozó illetmények kiigazítását és emelkedését szorgalmazzák. „Az orvosok látják, hogy mennyivel emelkedik a bérük idén, 2022-ben és 2023-ban, ehhez képest a szakdolgozók bérfelzárkóztatás folyamata 2022. január 1-vel befejeződik. Az orvosok és szakdolgozók közötti bérolló folyamatosan nyílik, ami óriási feszültséget okoz. Ha ezt nem rendezik, nem lesz munkabéke a rendszerben.”
Emellett a MESZK-hez beérkezett jelzések alapján egyértelműen látszik, hogy a vezető szakdolgozói kar munkaköre az ápolásirányításban megszűnik, ezzel nem lesz működőképes folyamatos munkarendben szervezhető ellátási, ápolási rendszer. „Az elmúlt 24 órában érkezett információink alapján az intézmények humán politikai osztályai a munkaszerződésekben az iskolai végzettség, munkakör meghatározása mellett figyelmen kívül hagyták a beosztás megnevezését. A vezető szakdolgozók munkaszerződésének tartalmaznia kell, hogy mely beosztás szerint végzi a tevékenységét (főnővér, főápoló, vezető ápoló, vezető asszisztens, főműtősnő, vezető gyógytornász, vagy dietetikus stb). Amennyiben megnyugtató módon nem rendeződik a munkaszerződésekben a fent említett kritérium, a jelenlegi rendszerben dolgozó vezető kollégáink nem fogják aláírni a munkaszerződéseket. Hazánkban és nemzetközi kitekintésben is évszázados hagyománya és rendje van a főnővéri és a vezető ápolói rendszernek, ami egyben komoly erkölcsi elismerés is volt a szakmai előmeneteli rendszerben” – írja a szakdolgozói kamara lapunknak küldött válaszában.
A szakdolgozókat ugyanúgy érinti a hálapénz kivezetése (még ha náluk ez eleve kisebb mértékű volt, mint az orvosoknál) és a másodállások korlátozása, emellett a pótlékok kérdése sem tisztázott teljes mértékben és még a fizetésük sem emelkedik. Ahogy forrásaink fogalmaztak: a többség bizony rosszul jár, és sok ember anyagi helyzete nem hogy nem javul, de még romlani is fog.
Mi lesz kedd reggeltől?
Nagy kérdés, hogy mi lesz jövő hét kedd reggeltől, hányan nem írják alá az új szerződést és ez mit eredményez az ellátásban, vajon rögtön megérződik-e a hiány. Több orvossal beszéltünk, akik elmondták, nem tudnak olyan kollégáról, aki ne akarná aláírni a szerződést, viszont azt is megjegyezték, hogy a szakmájukban a hálapénz egyébként sem volt elterjedt, ahogy a magánrendelői beutalás sem, így nekik valóban többszörösére fog nőni a jövedelmük.
A szakdolgozók közül többen bizonytalanok;
volt, aki azt mondta: több kollégája sem lép be az új jogviszonyba. A Független Egészségügyi Szakszervezet januárban kérdezte meg a tagjait arról, hányan gondolják úgy, hogy nem írják alá a szerződést, akkor a megkérdezettek 45 százaléka azt mondta, hogy felállna.
A MESZK elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: ha az egészségügyi szakdolgozók 10-20 százaléka kiesik a rendszerből, működésképtelenné válhatnak osztályok. Ennek várható hatásaival azonban ne most, hanem a járványhelyzet után, az egészségügy ellátórendszer újraindítását követően szembesülhetünk igazán. Most ugyanis nem egyszerű külföldre menni, sokan még itthon töltik kényszerszabadságukat, de minden esély megvan rá, hogy sokan fognak visszatérni külföldi állásukhoz, vagy hagyják el a magyar egészségügyet. Mint mondja, idén január-februárban sokan indították el a jóhírnév igazolás igénylését (ez kell annak, aki külföldön akar munkát vállalni), hozzá legalábbis sok aláírandó igazolás érkezett be.
Nagy Marcell szerint sem mennyiségi kérdés, nem húzható egy határ, hogy ha száz vagy ezer orvos nem írja alá, akkor összeomlik a rendszer.
Ahhoz, hogy bizonyos régiókban egy-egy osztály megszűnjön elég az, ha 4-5 orvos nem veszi fel a munkát hétfőtől.
Ha például egy olyan szájsebészeti osztály orvosai teszik ezt, akik traumatológiai eseteket is ellátnak, és amelyből 4-5 van az országban, tehát egy osztály akár 4-5 megye ellátásáért is felel, máris megszűnik a 4-5 megye traumás szájsebészeti ellátása. „Vagy gondoljunk bele, mi történik, ha elmennek a radiológusok, mi lesz röntgen nélkül? Nem tud működni a traumatológia, az ortopédia, a belgyógyászat. Ha egy adott ellátás megszűnik, más szakmákat is érint, azokat, amelyek ráépülnek. Ez olyan, mint egy láncreakció.”
Közben a héten Debrecenből vagy Nyíregyházáról is érkeztek a hírek, hogy komplett osztályok szűnhetnek meg, mert az ott dolgozó orvosok ilyen formában nem hajlandók aláírni a szerződéseket. Hasonló szerveződésekkel mi is találkoztunk különféle Facebook-csoportokban. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerdán a Facebook-oldalán nyílt levélben arra buzdította az egészségügyi dolgozókat, hogy aki teheti, ne írja alá a szerződést jelen formájában. „A szakszervezet egy ilyen helyzetben egy dolgot tehet, hogy egységes fellépésre buzdít, amikor ott van az egészségügyi dolgozók előtt a lehetőség, hogy egy jobb életet harcoljanak ki maguknak – mondta el Szabad Zoltán elnök. – Az elmúlt napokban több új OKFŐ utasítás született, és az elkövetkezendő hónapokban is fog még bizonyosan. Honnan tudjuk, hogy ha pénteken aláírunk, szombaton vagy hétfőn nem lesz egy újabb rendelet, ami megváltoztatja a dolgokat? Törvényi garanciákra lenne szükség.” A MOSZ egyébként novemberben indította el azt az akcióját, ahol rendszerelhagyási szándéknyilatkozatot tölthetett ki az, aki úgy gondolta, hogy nem írja alá az új munkaszerződését. Ezt azóta több mint 5 ezren aláírták.
