Pléh Csaba az MTA-ról: "Nem szabad megfé­lemlített, könyörgő attitűdöt felvenni"

A Magyar Tudományos Akadémia jövőjéről és a NAT-ról is beszélgettünk az akadémiai elnökjelölttel.

A Magyar Tudományos Akadémia új vezető tisztségviselőket választ májusban. A tét nagy: mi lesz a kutatóhálózatától a kormányzati önkény által megfosztott MTA új funkciója, és megmenthető-e az intézmény az elsorvadástól?  Az akadémiai elnökjelölt pszichológussal, nyelvésszel az MTA jövőjéről  és a NAT-ról beszélgettünk.

A teljes interjút a Magyar Narancs friss számában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Úgy tűnik, az új elnök – fogalmazzunk így: történelmi – feladata és felelőssége lesz, hogy megtalálja az MTA új funkcióját a magyar kultúrában. Mi lesz, ha nem járnak sikerrel eme törekvései?

Pléh Csaba: Akkor az Akadémia veszít a jelentőségéből, el tud enyészni, jelentéktelenné tud válni. Éppen ezért most proaktívnak kell lenni, nemcsak kihívásokra kell reagálnia, hanem magának kell kezdeményeznie. Ez a drámai két év kimerítette a reagálóképességeit – a megörökölt új helyzetben nem szabad megfé­lemlített, könyörgő attitűdöt felvenni.

MN: Mi a jelentősége egy proaktívan megfogalmazott és kiadott akadémiai véleménynek, ha a másik fél nem adja jelét annak, hogy fontosnak tartja? Ha a Nemzeti alaptanterv (NAT) példáját nézzük, az utóbbi években pont ez történt, amit ön tud a legjobban az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnökeként.

PCS: Két éve száznál is több szakembert bevonva az akkori 350 oldalas NAT-tervezethez írtunk egy 110 oldalas véleményt, amelynek három fő állítása volt. Egyrészt túl sok tan­órával számol és rugalmasnak tekinti a tanulók idejét. Másrészt a gimnázium végén gyakorlatilag nincs természettudományos oktatás, csak fakultáción, ami nem helyes. Harmadrészt az egész koncepcióban kicsi az embernek mint magát alakító, magát kibontakoztató lénynek a szerepe, ehelyett az ember mindig mint a kontroll tárgya jelenik meg. Például a szexualitás veszélyeiről sok szó esik, de magáról a szexualitásról szinte semmi. A minisztérium nem reagált a véleményünkre, egy kedves karácsonyi üdvözlőlapot kaptunk arról, hogy megkapták. Mi azóta is jeleztük, hogy állunk rendelkezésre. Tudjuk, látjuk, hogy a NAT megírásának folyamatából az MTA másfél éve teljesen ki van hagyva, és ennek biztosan lesznek negatív következményei a NAT tartalmát illetően. A túl belterjes fejlesztés nem veszélytelen. Az új NAT-hoz az MTA tudós közössége a kerettantervek megjelenése után kíván hozzászólni.

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Freund Tamás Orbán Viktornak írt magánlevelében „a fiatalságot mételyező társadalomtudósokról” írt, és úgy tudom, kijelentése után az MTA-n belül több bölcsésszel levelezésbe kezdett. Önnel is?

PCS: Többeknek, így nekem is elküldött egy levelet, amelyben elnézést kért ezért a kifejezésért. Sokat tett azért, hogy visszakozzon és kifejezze sajnálatát.

MN: A három jelölt közül ön az egyetlen bölcsész. Bölcsész elnöke majdnem húsz éve, Glatz Ferenc történész óta nem volt az MTA-nak. Ez növeli az ön esélyeit?

PCS: Vannak érvek amellett, hogy a mostani válsághelyzetben egy filozofikusabb, nyitottabb bölcsészszemlélet jobban hasznosítható: most új keretek létrehozására van szükség. És itt a tudásátadási rendszerek általános válságára és az Akadémia útkeresésére is gondolok."

Az interjúban szóba kerül még az is, hogy Pléh szerint milyen lehetőségek állnak az MTA előtt az új helyzetben, mit tudna visszaszerezni a kormánytól, de felmerül egy új kutató intézmény felállítása is. A teljes interjú a friss Magyar Narancsban olvasható, mely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.