Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet levelet kapott egy pedagógustól, aki az Ekint közérdekű adatkérést segítő levélmintájának felhasználásával az Oktatási Hivatalnál tudakozódott a „belső ellenőrzési csoportokat” terhelő adatkezelések alkotmányos és törvényi megalapozottságáról. Levélírónk valószínűsíti, hogy minden közérdekű adatkérő egységesen megírt választ kapott. Egyúttal meg is megdöbbent a válaszként nyakába zúdított betűk, szavak, paragrafusok tömegétől. Mint írja, az Oktatási Hivatal szövegtengere számára nem bír jelentéstartalommal. Kéri ezért, hogy segítsük őt az eligazodásban, mert számára ez már „jócskán túlmutat a józan ész határán”. Bevalljuk, meglepődtünk mi is a válaszlevél terjengősségén, de hát tudjuk, sok beszédnek sok az alja. A válasz nemhogy cáfolná, sokkal inkább bizonyítja, hogy az Oktatási Hivatalban a pedagógusok személyes adatai giganyilvántartásáról kiépülő rendszer törvénysértő, és nem is csak az erkölcsi érzékkel és az alkotmányos elvekkel általában, de az Alaptörvénnyel is ellentétes.
| ||
Lássuk tehát:
1. A BECS adatkezelésének még formálisan sincs jogalapja
Mint a problémához értők tudják – és legalábbis a közérdekű adatkérésből az Oktatási Hivatal is tudhatja –, a kötelezően elrendelt jogszerű adatkezelés legelső, de korántsem egyetlen feltétele a meghatározott adatkörökre kiterjedő precíz törvényi felhatalmazás. Erre az OH így válaszol:
„Az Nkt. 44. § (7) bekezdés p) pontja pf) alpontja alapján az OH a törvény felhatalmazása alapján kezeli az alkalmazott pedagógiai-szakmai ellenőrzésével kapcsolatos adatok közül az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait.”
A jogi helyzet viszont az, hogy amíg a p) alpontban egyáltalán nincsen felhatalmazás, a pf) alpont pedig nemhogy a korábban „PÖCS”-nek, újabban „BECS”1-nek nevezett árulkodásra kötelezett csoportokról, hanem a szülőkről és a gyerekekről, azaz a további adatszolgáltatókról, sőt a begyűjtendő adatok fajtáiról és ezek terjedelméről sem tesz említést. Ellenben mindössze annyit mond, hogy központilag gyűjtik „az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait”. Az állítólagos felhatalmazás – amely amúgy magában is kétséges – még csak nem is említ bármiféle adatgyűjtést, illetve a gyűjtött adatok központi készletezését.
Hangsúlyozzuk, hogy – ha (a papír, tudjuk, türelmes) ezt a hiányt törvénymódosítással ki is küszöbölnék – a jogszerű adatkezelésnek csupán első feltétele az itt egyértelműen hiányzó(!) törvényi felhatalmazás. Az alapjog korlátozásának ezen túl meg kell felelnie a tartalmi feltételeknek is. A korlátozás céljaként kizárólag alapjog vagy alkotmányos érték érvényre juttatása fogadható el; továbbá a jog korlátozásának ebben az összefüggésben szükségesnek és arányosnak is kell lennie.
2. A BECS adatkezelésének nincs törvényes célja
A hivatal szerint az adatkezelés „törvényben deklarált célja a nemzetgazdasági szintű tervezés céljából az ehhez szükséges, a jogalkotó által definiált adatkörök2 gyűjtése”.
Ha a „nemzetgazdasági szintű tervezés” alapjogokat korlátozó cél lehetne, akkor sem felelne meg az alkotmányos feltételeknek. Az egyébként ugyancsak köztudott, hogy nemzetgazdasági tervezéshez semmilyen személyes adatra soha(!) nincs szükség, a nemzetgazdasági szintű tervezés során – már amennyiben kivételesen van a piacgazdaságban ilyen – kizárólag aggregátumokkal dolgoznak. Csupán a rend kedvéért idézzük ezért itt fel az infotörvény vonatkozó szabályát:
„4. § (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.”
Arról az említésen túl már nem is szólunk, noha egyébként ezen önmagában is bukik a rendszer, hogy vajon milyen törvényi felhatalmazással, kik, milyen feltételekkel férhetnek hozzá a pedagógusoknak az adatbázisban tárolt sok millió személyes adatához. Ennek ugyanis nyomát sem látni. De ezek után ilyesmit minek szóvá tenni?
Korábbi álláspontunkat fenntartva újból felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy az úgynevezett belső ellenőrzési csoportok működése alaptörvény- és törvénysértő. Ha a BECS, a legújabb alaptörvényi divatirányzat szerint akár be is írható az egyre furcsább szövegű Alaptörvénybe, alkotmányellenességét lehetetlen kiküszöbölni.
Majtényi László elnök
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet
