Nincsenek pályázatok, pofára megy minden, a Karmelitában dőlnek el a dolgok – mondta egy önkormányzati képviselő néhány hete, amikor azt kérdeztem, pályáznak-e az idén rendkívüli támogatás igénylésére. Az önkormányzatok részletes költségelemzést mellékelve pályázhatnak, aztán az állam az igényelt összegből kiutal annyit, amennyit indokoltnak tart. Elsőre azt hinnénk, hogy nem pofára megy minden, hiszen vannak pártsemleges dolgok, ügyek: ha például egy település nem tudja fizetni az óvónők bérét, akkor működési támogatást kér. Az ugyanis biztosan állítható, hogy a kormánynak nem érdeke, hogy az önkormányzatok sorban jelentsenek csődöt – főleg a választási kampány közeledtével. Egy város csődje komoly indulatokat keltene, és ha a települési összeomlások tömegessé válnának, az könnyen visszaütne a kormánypártokra. Vagyis legalább a rendkívüli támogatásokat nem árt kifizetni azoknak, akik azt kérik. Vagy mégsem?
Rendkívüli támogatás
A 3200 önkormányzat közül tavaly 1064 kapott rendkívüli támogatást. Ötmillió forintnál többhöz 364 település jutott, ez összesen 8,7 milliárd forintot tett ki. Közülük 209-et független polgármester vezet – ámbár azt nehéz megállapítani, valóban függetlenek-e, vagy olyan kormánypártiak, akiknek csak függetlenként volt esélyük. Az egyszerűség kedvéért maradjunk annyiban, hogy ezek a polgármesterek tényleg pártoktól függetlenek.
133 városban, településen fideszes a polgármester, 4 helyen ellenzéki, 18 további városban amolyan ellenzéki független – utóbbira példa Orosháza, Hajdúböszörmény vagy Kalocsa, ahol a helyi civilek lenyomták a fideszes jelöltet, vagyis az ő jelenlétük igencsak fáj a Fidesznek. Mivel a rendkívüli támogatásokat az év második felében kezdik megítélni, elvben már a 2024-es választási eredmények ismeretében is foghatott vastagabban vagy vékonyabban a ceruza. Szignifikáns a különbség: rengeteg független és fideszes település mellett csak néhány ellenzéki van ezen a listán.
Ha ellenzéki városok nem kaptak ilyen támogatást, az két dolgot jelenthet: vagy sokkal jobban működnek, mint sok más település, tehát nem szorulnak rendkívüli támogatásra; vagy hiába folyamodtak ilyenért, a Karmelitában úgy ítélték meg, nem jár egy fillér sem nekik. Információink szerint azért nem ennyire fekete-fehér minden, de a trend világos: a kormány bizonyos tagjai meggyőzhetők, városokat bedönteni senki sem akar, de egyenlő elbírálást várni felesleges.
2024-ben 22 ellenzéki önkormányzat együttesen 957 millió forint támogatást kapott – köztük Orosháza 450 és Ajka 145 millió forintot –, a 209 független település 3,2 milliárd, a 133 fideszes pedig 4,6 milliárd forintot. Erre gunyorosan azt is mondhatnánk, lám, a Fidesz által uralt települések sokkal rosszabb hatásfokkal működnek, mint a függetlenek vagy az ellenzékiek, hiszen jóval több támogatást kell nekik nyújtani.
Jó lenne összevetni ezeket a számokat a 2023-as adatokkal vagy akár több évre visszamenőleg, ám ez nem egyszerű: adatbázist egyáltalán nem vezet a támogatásokról a kormány. A rendkívüli támogatásokat persze nem lehet eltitkolni, mert arról kormányrendeletben kell beszámolni. A 2024-es rendeletek a támogatott települések listájával együtt meglepő módon elérhetők, a korábbiak azonban nem – az összes Magyar Közlönyt végig kellene nézni és ki kellene gyűjteni a megfelelő lapszámokat, amelyekben a támogatott önkormányzatok fel vannak sorolva. Az adatok nem táblázatos formában állnak rendelkezésre, tehát dolgozni velük meglehetősen nehéz.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
