Bár az EP-választásokon elért nagyarányú siker - a június 7-i voksoláson a Fidesz közel ötven százalékot kapott Józsefvárosban - és a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján Kocsis Máté páholyból figyelhetné az eseményeket, a párt semmit nem bíz a véletlenre: minden második hirdetőoszlopról, óriásplakátról Kocsis mosolyog a járókelőkre, pár napja a Magosz védnöksége alatt működő szociális bolt előtt ingyentejet osztottak a "rászorulóknak".
A városrészt tizenhat évig
irányító Csécsei Béla a szeptember 2-i képviselőtestületi ülésen mondott le polgármesteri tisztségéről: a hivatalos indoklás szerint megromlott egészségi állapota miatt nem képes tovább ellátni feladatait. Csécsei tavaly októberben szenvedett balesetet - a lépcsőn leesve szilánkosra törte a lábát -, majd hónapokig betegszabadságon volt. A nyáron visszatért ugyan hivatalába, de pár héttel később jogköreit az alpolgármesterekre testálva nyugdíjba vonult. Helyettesei közül ketten - Takács Gábor, a polgármester általános helyettese és az oktatási ügyekért felelős Kocsis Máté - rögtön Csécsei lemondása után jelezték: indulnak a november 22-re kitűzött időközi választáson.
Csécsei tekintélye közel másfél évtizeden keresztül rendíthetetlen volt: egyaránt megtalálta a hangot a panelek népével, a Nagykörúton belüli Palotanegyed idős polgáraival és a rozzant városrészek zömében cigány származású lakosaival (becslések szerint a kerület lakosságának húsz százaléka roma). Az utóbbi időben rendkívül aggasztotta az SZDSZ népszerűségének csökkenése, a párt mélyrepülése nyilván az ő jövőbeni lehetőségeit is rontotta. Tavaly ősszel nyílt levélben bírálta az akkori elnök, Fodor Gábor politikáját (a kerületi liberálisok inkább Kókához húztak), majd Retkes Attila megválasztása után idén nyáron kilépett az SZDSZ-ből. Pártbeli forrásaink szerint ezzel nagy hibát követett el: az elmúlt években a helyi fiatal liberális politikusok néhányszor már megpróbálták rávenni, hogy vonuljon vissza, ám Demszky Gábor mindig mögé állt, mondván, a nyertes felálláson nem szabad változtatni. Kilépésével viszont megsértette a Retkest "kitaláló" és támogató főpolgármestert, aki ezek után kifarolt mögüle. Rossz nyelvek szerint Csécseit megpuccsolták. A posztjához ragaszkodó - ám valóban nagyon rossz egészségi állapotban lévő, járni is nehezen tudó - polgármestert a nyáron figyelmeztették: ha nem mond le, akkor feloszlatják a képviselő-testületet. Bár az SZDSZ-nek csak négy mandátuma van, a tizenöt fős többséggel rendelkező Fidesz örömmel támogatott volna egy ilyen előterjesztést.
A liberálisok ennek ellenére a kontinuitásra építik a kampányukat: a kerületi SZDSZ-t 1998 óta irányító, 2006 óta pedig alpolgármesterként fungáló Takács Gábor elsősorban a Csécsei által elkezdett programokat szeretné továbbvinni. Kampányában a lakóparkot és üzleti negyedet magába foglaló Corvin sétány projekt, illetve a Magdolna-városrész rehabilitációja folytatását ígéri - az utóbbi kissé vontatottan halad, a többi kerülettől eltérően ugyanis az itteni felújítás nem jár együtt lakosságcserével. Az Európa Belvárosa program keretében további sétálóutcákat, forgalomcsökkenést ígér a Nemzeti Múzeumot is magába foglaló Palotanegyedben. Takács a liberális politikusoktól szokatlan módon különféle rendpárti ígérvényekkel is előállt: többek között szeretné elérni, hogy pár éven belül minden egyes nyolcadik kerületi házban lakjon egy rendőr - ingyenes bérlakásokkal csábítaná a kerületbe a szomszédos kerületekben dolgozó rendőröket, akik baj esetén "szolgálatba helyezhetnék" magukat.
A siker - a legalább két számjegyű eredmény - nemcsak Takács ázsióját növelné, a párt újjáépítésén dolgozó országos vezetésnek is igen jól jönne. Ám ehhez meg kellene nyerni a korábbi években Csécseire voksoló szocialista szavazókat, illetve vissza kell szerezni az utóbbi időben a liberális párttól eltávolodott, és többnyire az LMP felé orientálódó támogatókat. Rossz előjel, hogy az EP-voksoláson öt százalék alatt maradt helyben az SZDSZ - a "zöldek" 179 szavazattal előzték meg a liberálisokat. Éppen ezért Takács úton-útfélen azt hangsúlyozza, hogy csak két esélyes jelölt van: a küzdelem közte és Kocsis között fog eldőlni. Ezt a szocialisták és a teljes elitváltást követelő LMP-sek nem veszik jó néven, a különféle fórumokon, lokálpatrióta blogokon éles, vádaskodásokkal tarkított háború zajlik a szimpatizánsok, illetve az időnként névvel bejelentkező politikusok között.
Az SZDSZ-esek azzal támadják a "zöldeket", hogy "vadplakátozást" folytatnak (nemcsak a kijelölt helyekre ragasztják hirdetményeiket), sőt a kopogtatócédulákkal is visszaéltek. Az LMP ajánlószelvényei között a helyi választási bizottság (hvb) több olyan cédulát is talált, melyen nem volt kitöltve a jelölt neve. A liberálisok szerint az átlátható kampányköltést és a választási etikai kódex bevezetését szorgalmazó LMP bizonyára törvénytelenül szerezte a kopogtatókat. Kispál Gergely és társai visszautasítják a vádakat, állítva, hogy a cédulákat így kapták a választóktól, s mivel nem volt idejük felkeresni minden egyes feladót, ezeket jóhiszeműen leadták megsemmisítésre a hvb-nek - amely aztán továbbította őket a rendőrségre. Az LMP egyébként a "nagykoalíciós mutyikat" támadja kampányában, rendszeresen felidézik, hogy a közbeszerzési döntőbizottság nemrég kétmillió forintra büntette az önkormányzatot, amiért a kerület vezetősége a Centrumra írta ki a parkolási pályázatot.
A liberális-szocialista összefogás jól jönne Komássy Ákosnak is. (A Fiatal Baloldal vezetője a 2006-os tavaszi kampányban súlyos autóbalesetet szenvedett, utasa életét vesztette, ő pedig hónapokra kórházba került. Az eset után lemondott tisztségéről, és visszavonult az országos politizálástól.) A helyi pártszervezet
nincs jó állapotban,
a tekintélyelvű és öntörvényű kerületi vezető, Hárs Gábor - a Horn-kabinet varsói nagykövete - számlájára írják a 2006-os őszi buktát is a pártban: a kampányban úgy ment neki Csécseinek, hogy nem épített fel komoly ellenjelöltet, majd nem akart kiegyezni a SZDSZ-szel a visszaléptetésekről. Ezzel nem lett meg a közgyűlési koalíciós többség, és az elmúlt három évben Csécsei és Takács a jobboldallal kormányozta a kerületet. Ez robbanásig növelte a feszültséget a helyi MSZP-szervezetben. A választást követő tisztújításon Hárs egyedüli elnökjelöltként sem tudta megszerezni a többség támogatását - ezek után néhány társával átlépett a Szociáldemokrata Pártba.
Komássy az egyetlen jelölt, aki felszólal az iskolai szegregáció ellen - a nem roma szülők egyszerűen kiveszik a cigány többségű intézményekből a gyerekeiket -, és az oktatás fejlesztését helyezte a kampánya középpontjába. Pártbeli forrásaink szerint az uniós biztos, illetve a miniszterelnök-jelölt keresgélésével elfoglalt szocialista prominensek nem sok segítséget nyújtottak a helyieknek, az elnökség lényegében már beárazta a józsefvárosi vereséget.
Míg a baloldalon három jelölt is akad, Kocsisnak a jobboldalon nincs vetélytársa: miután nem talált megfelelő jelöltet, a Jobbik letett az indulásról. Bár a városrészben ritkák a roma-nem roma konfliktusok (a Józsefvárosban több modellértékű integrációs, felzárkóztató program működik), és a bűnözési statisztikák is sokat javultak, különös, hogy a "cigánybűnözést" kárhoztató szélsőjobboldali párt pont a nyolcadik kerületet hanyagolja - ahol a Jobbik az EP-voksoláson alulmúlta országos eredményét. A szocialisták azzal vádolják a Fideszt, hogy a háttérben kiegyezett a jobbikosokkal. Tény, hogy a fővárosban nagy erőkkel építkező polgári körös Pesti Imre és a pártigazgató Kubatov Gábor támogatását élvező - a kerület régi fideszeseit maga alá gyűrő - Kocsis Józsefvárosban eddig sikerrel tudta egyben tartani a jobboldali tábort. Igaz, kissé furcsán veszi ki magát, hogy a kerület ügyeit három éve főállású alpolgármesterként intéző, és a Csécsei-korszak főbb programjainak folytatását ígérő Kocsis a "változás" jelszóval kampányol.
