Politikai véleménye miatt tanácsolta el Heindl Péter jogászt, történelemtanárt a több tízmilliárd forintból működő Felzárkózó Települések (FeTe) programból a Belügyminisztérium (BM) – értesült a Narancs.hu.
Heindl a ’80-as évek vége óta vesz részt különböző oktatási és szociális projektekben Dél-Baranyában, az Ormánságban, főleg hátrányos helyzetű roma családokon segít. Az elmúlt években azonban többször bekerült az országos hírekbe, miután a kormányzati plakátokat kidekorálta: egy esetben azzal vádolták meg, hogy 2022 elején négy baranyai településen összesen 21 kormányzati hirdetést festett át. Például egy LMBTQ-ellenes plakátra, amin az állt, hogy „Védjük meg a gyerekeket!”, azt írta, hogy az „oroszoktól”, „Putyintól”, „Kaletától”.
Heindl Péter, aki korábban jogsegélyszolgálati munkája mellett évtizedeken át pedagógusként is dolgozott, tagja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ). A szervezet blogjában 2022 végén már beszámoltak róla, hogy Heindlnek távoznia kellett a FeTe-programból politikai véleménye miatt, de az ügy nem kapott nagyobb nyilvánosságot. A cikkben az olvasható, ő maga mondott fel, hogy továbbra is kifejthesse a véleményét az interneten és a közéletben. Ugyanis az állam nem kér a kritikus hangból, s a FeTe helyi projektei finanszírozásának felfüggesztését helyezték kilátásba, ha nem marad csöndben.
Mi az a FeTe?
A Felzárkózó Települések (FeTe) programban országszerte sok szervezet vesz részt, nagyjából 180 faluban, községben dolgoznak, településenként évi 30 millió forintos büdzsé áll rendelkezésükre. A program keretösszege alsóhangon több tízmilliárd forint, fő koordinátora a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ), de a belügyi tárcához tartozik.
A közelmúltban írtunk átfogó cikket a FeTe-ről, ugyanis úgy értesültünk: nem tudja beváltani a célját, miszerint az ország 300 leghátrányosabb helyzetű települését felzárkóztatja. Jelenleg körülbelül 180 településen fut a program, és előfordult, hogy egyes szervezetek „visszaadtak” településeket különböző okokból kifolyólag. Több probléma közül talán a legnagyobb, hogy nincs kellő számú szakember az országban egy ennyire komplex feladat ellátásához.
Cikkünk megjelenése után kértünk interjút Vecsei Miklós miniszterelnöki biztostól, a program felelősétől, egyben az MMSZ alelnökétől, de azt a tájékoztatást kaptuk az MMSZ-től, hogy nem tud a rendelkezésünkre állni.
Rögtön felmondott, a romák fontosabbak voltak
Szerettünk volna többet megtudni Heindl Péter esetéről, ezért megkerestük a jogászt. Mint elmondta, a plakátok kidekorálását 2010-ben kezdte: ekkor kellett kifüggeszteni az állami hivatalokban, önkormányzatokban a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, ami lényegében arról szól, hogy „megszűnt a korábbi kormányok okozta zűrzavar”. Heindl szerint ez több szempontból problémás, ugyanis egyfelől munkahelyeken nem lehet politizálni, másfelől az állam nem tehetne közzé politikai hirdetményt a kormányzó párt mellett. Éppen ezért egy ilyen nyilatkozatra paprikajancsit rajzolt, amiről posztolt a Facebookon, majd az országos napilapok is lehozták az akcióját.
Heindl Péter ezzel párhuzamosan az Ormánság legszegényebb településein, így Gilvánfán és Alsószentmártonban is különböző civil szervezetek munkatársaként dolgozott. (Gilvánfáról és Heindl Péter ott végzett munkájáról korábban ebben a riportunkban is írtunk.) Vezető pozícióban is volt, azonban azt belátták, hogy így kevesebb eséllyel pályázhatnak állami forrásokra, ezért idővel alacsonyabb tisztségeket töltött be. Majd jött 2022 nyara, amikor az egyik szervezet vezetőjét megkeresték a BM-ből, hogy abba kell hagynia a kormány nyilvános kritizálását.
Heindl ezután írta meg a felmondását, még a családjának sem szólt: fontosabb volt neki, hogy a több ezer roma ügyfél, köztük gyerekek számára segítséget tudjanak nyújtani.
Ugyanakkor írt a BM-nek is, ahonnan meghívták egy megbeszélésre. El is ment a minisztériumba, azonban az ügyet nem sikerült rendezni, miután Heindl ragaszkodott ahhoz, hogy nyilvánosan bírálhassa a kormányt, ha annak szükségét látja.
Egy darabig még volt közvetlen munkakapcsolata a FeTe-ben dolgozó kollégáival. Később viszont a BM-ből szóltak, hogy ezt szüntessék meg, Heindl a FeTe progamban működő központi létesítményekbe, az ún. Jelenlét házakba sem mehet be. Ez egyébként azt eredményezte, hogy bő fél évig a jogvédőnek alig volt keresete. Ennek ellenére egy rövid szünet után társadalmi munkában segítette a cigányokat az Ormánságban.
Heindl Péter hangsúlyozza, a helyzetért sem a programot összefogó MMSZ, sem a civil szervezetek nem felelősek, a BM akarata érvényesült. Ugyanakkor az számára kiderült, hogy a tárca az összes szervezeti vezetővel közölte, hogy nem fogalmazhatnak meg nyilvánosan kormánykritikus véleményt (lapunknak ezt az ország egy másik pontján dolgozó vezető is megerősítette). Mondani sem kell, ez okozott feszültségeket, ugyanis hagyományosan a szociális szakmában dolgozók kritikusak a mindenkori kormánnyal szemben, hiszen az elnyomott szegények érdekében dolgoznak.
Heindl Péternek nincs személyes sértettsége, hanem tudomásul veszi, hogy „ez egy diktatúra”. Úgy látja, a helyzet a romákkal szemben méltánytalan, hiszen hiány van szakemberekből az országban, kevesen értenek ehhez az érzékeny területhez. Szerencséjére 2023 óta megjelentek olyan uniós pályázatok, melyekre a civil szervezetek közvetlenül tudnak pályázni, ezért pár hónapja újra tud jogsegélyszolgálatot ellátni, immáron a FeTe-programon kívül.
Megkerestük a tárcát, hogy értesüléseinkről megbizonyosodjunk. Arról érdeklődtünk, hogy valóban meg van-e tiltva a programban résztvevő civil szervezetek számára a kormány nyilvános bírálása. De szerettük volna azt is megtudni, hogy tényleg azért kellett-e Heindlnek távoznia, mert ellenkező esetben nem kaptak volna támogatást a vele kapcsolatban lévő szervezetek. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a BM-től.
Heindl Péterrel még 2013-ban készített interjút a Magyar Narancs, amikor Balog Zoltán korábbi emberierőforrás-miniszter Antiszegregációs Kerekasztal létrehozását kezdeményezte.
