Nyírfa-ügy: magyarázkodás Nikolits István, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter zárt ülésen tájékoztatta a szocialista párt frakcióját a Nyírfa-ügy kapcsán felmerült és a szocialistákat érzékenyen érintő kérdésekről: cáfolta, hogy a hírbe hozott Kiss Gábor vagy bármely más MSZP-s képviselő kapcsolatban állt volna az Információs Hivatallal. A parlamentben ismét téma volt a Nyírfa-ügy: ellenzéki felszólalásra reagált Nikolits, és bár válaszát az Országgyűlés elfogadta, épp az érintett Kiss Gábor nem tartotta kielégítőnek a miniszter mondandóját. (Lásd még: 18-19. oldal.)
Tudjman MagyarországonVárhatóan egy hónapon belül teljesen helyreáll a rend a most még nemzetközi ellenőrzés alatt álló Kelet-Horvátországban, és a menekültek - köztük a magyarok is - visszatérhetnek az ismét kizárólagos horvát irányítás alá kerülő térségbe - jelentette ki Franjo Tudjman horvát államfő kétnapos magyarországi látogatása során. Tudjman találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, aki a tárgyalások után elmondta: Magyarország támogatja Zágráb euroatlanti törekvéseit, de egyúttal szorgalmazta, hogy Horvátország mielőbb lépjen be a közép-európai szabadkereskedelmi társulásba. Tudjman megbeszélést folytatott Gál Zoltán házelnökkel, és felkeresett egy horvát iskolát, ahol bejelentette, hogy a magyarországi horvátok megkaphatják a horvát állampolgárságot. (A horvát elnök látogatásának ideje alatt egyébként ellopták protokollfőnökének szolgálati BMW-jét a horvát nagykövetség elől.)
A NATO-csatlakozás áraEgyelőre pontosan nem ismeretes, hogy mennyibe kerül a NATO-hoz való csatlakozás Magyarország számára - jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter újságírók előtt, hozzátette azonban: a laktanyák felújítására, korszerűbb haditechnika vásárlására a NATO-belépés nélkül is sort kellene keríteni. Keleti úgy véli, a már folyó haderőreform öt-hat évig húzódhat. Egy magyar szakemberek által készített tanulmány szerint Magyarországnak legalább 490-500 milliárd forintjába kerülne a csatlakozás az 1997 és 2009 közötti időszakban, arról azonban nem készült számítás, milyen költségeket jelentene, ha hazánk semleges maradna, azaz nem lenne tagja az Észak-atlanti Szövetségnek.
Honvédség: többmilliárdos tartozásA tavalyi harckocsibeszerzések nyomán a Magyar Honvédségnek 2,7 milliárdos tartozása halmozódott fel: egy 3000-es, azaz titkos kormányhatározatban a kabinet arra utasította az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV Rt.), hogy előlegezze meg a honvédségnek a száz, Fehéroroszországból (egyébként valós értéke töredékéért megvásárolt) tank árát. A honvédség ingatlanokat ajánlott fel tartozása törlesztésére, ezeket a laktanyákat azonban még ki sem ürítették, és az ügylet gazdasági vetületeinek nincs nyoma az ÁPV Rt. idei üzleti tervében. Problematikus az is, hogy az érvényben lévő jogszabályok szerint a honvédség nem is egyenlítheti ki ezen a módon tartozását, ráadásul a felajánlott, egyenként nagy értékű ingatlanok többsége nem értékesíthető megosztva. Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága a privatizációs miniszternek és az ÁPV Rt. elnökének írott jelentésében kifogásolta az ügy lebonyolítását.
Átalakuló gyermekvédelem2002-ig folyamatosan alakítják át a gyermekvédelmi intézményrendszert - így döntött a parlament, amikor elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, amelynek értelmében számos változás lép életbe a gyermekvédelem és a gyámügyi ellátás terén. A gyermekotthonokban a jövőre nézve negyven főben maximálták az elhelyezhetők számát, de a törvény csak a végső esetben támogatja az intézeti ellátást. A jogszabály az önkormányzatok feladatkörébe rendeli a gyermekjóléti szolgálat létrehozását, a bölcsődei elhelyezés pedig alapellátásként jár. Több mint egymillió gyermeket érint az a rendelkezés, amely szerint azok a családok, amelyekben az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj minimumát, gyermekenként a nyugdíjminimum húsz százalékát kapják meg. A jövőben a nevelőszülők gondozási díjra jogosultak; ez a mindenkori nyugdíj legkevesebb 120 százaléka lesz.
London: IRA-fenyegetésÖsszehangolt rendőrségi és elhárítási akció vette kezdetét Angliában, amivel azt kívánják megakadályozni, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) a közelgő választások idején terrorcselekményeket hajtson végre. Az intézkedéssorozatot azután határozták el, hogy több napon át teljes közlekedési káosz alakult ki Londonban, miután az IRA telefonon bejelentette, hogy bombát helyezett el a város több nagy forgalmú vasút- és metróállomásán, illetve a repülőtereken. Bár robbanás nem történt, a mintegy másfél millió embert közvetlenül érintő forgalmi dugók egyes becslések szerint 100 millió fontos kárt okoztak a brit nemzetgazdaságnak. John Major kormányfő szerint, mivel az IRA több, halálos áldozatot is követelő merényletet hajtott már végre, egyetlen hasonló fenyegetés felett sem szabad átsiklani.
Előrehozott választások Franciaországban Jacques Chirac francia államfő - engedve a jobbközép pártok nyomásának, amelyek a jövő évi, gyarapodó EU-kötelezettségekre hivatkoztak - feloszlatta a francia nemzetgyűlést és egyúttal május 25-ére kiírta az előrehozott parlamenti választások első fordulóját. Az államfő televíziós beszédében elmondta: előzőleg már egyeztetett a kormányfővel, a szenátus vezetőjével, valamint a nemzetgyűlés elnökével is, akik jóváhagyták döntését. A pártokat nem érte felkészületlenül az elnök bejelentése, amit az is bizonyít, hogy mind a programok, mind a pártlisták elkészültek már. (Lásd még: 20. oldal.)
Moszkva-Peking-tengely?Borisz Jelcin orosz államfő és Csiang Cö-min kínai elnök, pártfőtitkár moszkvai tárgyalásaik után közös nyilatkozatban nyilvánították ki, hogy a "többpólusú világrend" hívei. A dokumentumban leszögezték: e koncepció azért fontos, mert az egypólusú modell kialakításának gondolatával szemben áll. Megfigyelők szerint ez egyértelmű utalás a NATO tervezett bővítésére, illetve az Egyesült Államok nemzetközi szerepére, ezt azonban kategorikusan cáfolták a dokumentum aláírói. A kínai vezető beszédet mondott az orosz törvényhozás alsóházában, és azt hangsúlyozta: a két ország egyenjogú és bizalmas viszonyt igyekszik kialakítani, a végső cél pedig a jövő századi stratégiai együttműködés. Hozzátette azt is, hogy a két állam szorosabbra fűzendő együttműködése nem szövetség, mivel nem irányul egyetlen állam ellen sem.
Kórházkonszolidáció: talán jövőre1997-ben biztosan nem számíthatnak a kórházak adósságaik rendezésére - derült ki abból a napokban nyilvánosságra került levélből, amelyet a népjóléti és a pénzügyi tárca illetékeseinek aláírásával juttattak el a kórháztulajdonos önkormányzatok vezetőinek. A kórházak pénzügyi stabilitásának javítását a két tárca szerint úgy lehetne elérni, hogy a tulajdonos önkormányzatok nagyobb arányban vesznek részt az intézmények menedzsmentjeinek kiválasztásában és ellenőrzésében. A Kórházszövetség vezetője részben egyetért a minisztériumok levelében leírtakkal, azt azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormányzat előre kijelenti, nem lesz konszolidáció, de nem garantálja az intézményeknek, hogy megkapják a költségeik fedezetére szolgáló összegeket. (Képünkön Kökény Mihály népjóléti miniszter.)
Morze
14 európai országból hívta vissza nagyköveteit Irán azt követően, hogy egy német bíróság iráni vezetőket tett felelőssé négy kurd menekült haláláért, akiket egy berlini étteremben öltek meg 1992-ben.
Az emberi jogok megsértése és az elnyomás fokozódása miatt Clinton amerikai elnök újabb gazdasági szankciókat léptetett életbe Burma ellen; a Fehér Házban remélik, más országok is hasonló lépéseket tesznek.
Nem kapott garanciát Románia az amerikai külügyminisztertől arra, hogy tagja lehet a NATO-nak a csatlakozás első körében. Ezt Adrian Severin román külügyminiszter jelentette be washingtoni tárgyalásai után.
Kihallgatáson fogadta a pápa a KDNP négy parlamenti képviselőjét, akik maguk kérték az audienciát. A találkozótól azt várják, hogy "a pápa megerősítse abbéli hitüket: Magyarországnak van keresztény értékrenden alapuló jövője".
Magyarul is felvételizhetnek Ukrajna egyetemeire és főiskoláira a magyar tannyelvű középiskolát végzett diákok - jelentette be Tabajdi Csaba államtitkár az ukrán-magyar vegyes bizottság legutóbbi ülése után.
Sztrájkot fontolgat az egyik vasutas-szakszervezet, amiért szerintük a MÁV megszegte azt a két évre szóló megállapodást, amelyben a tervezett leépítéseket szabályozták.
Megállapodást kötött a Külügyminisztérium a francia államigazgatási főiskolával; egy franciaországi tanfolyamon nyolcvan magyar tisztviselő ismerkedhet majd meg az Európai Unió tevékenységével.
Néhány nap alatt több mint kétszáz embert, köztük nőket és kisgyerekeket mészároltak le Algériában szélsőségesek, válaszul arra, hogy a kormány néhány hete megsemmisítette egyik fegyverraktárukat.
A német állam rehabilitálja a Wehrmacht egykori dezertőreit; a még életben lévők egyszeri, 7500 márkás kártérítést kapnak, a törvényhozás leszavazta viszont azt a javaslatot, hogy nyugdíj-kiegészítés is járjon nekik.
Öko
155 millió forinttal támogatja a környezet- és természetvédő szervezeteket és alapítványokat a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA). Pályázhat bármelyik pártoktól és gazdasági érdekcsoportoktól független zöld szervezet környezet- és természetvédelmi tevékenységre, illetve nevelési és szemléletformáló programokra. A pályázatot az Ökotárs alapítvány bonyolítja, a határidő május 20.
A Budakörnyéki Bíróság első fokon hatályon kívül helyezte a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal azon határozatát, amelynek értelmében Budaörsön bevásárlóközpontot építhetne egy francia cég, az Auchan. Mivel a napi tizenötezres autóforgalom felmérhetetlen károkat okozna a környéken, a Levegő Munkacsoport képviselője kijelentette: ha a cég fellebbez, minden törvényes eszközzel fel fognak lépni az építkezés ellen, amely zavartalanul folyik.
A Magyar Madártani Egyesület 1989-ben megkezdett túzokvédelmi programjával sikerült megállítani a hazai állomány csökkenését. Negyven éve még mintegy 4000 túzok élt Magyarországon, mára számuk 950-re apadt.
A Varangy Akciócsoport mellett Festetics Antal egyetemi tanár és Haraszthy László, a Világ Környezetvédelmi Alap magyarországi irodavezetője kapott Pro Natura Díjat a Föld Napja alkalmából Baja Ferenc környezetvédelmi minisztertől.
Két részeg orosz munkás még 1993-ban tréfából ellopott két atomrakéta-töltetet egy gyárból - jelentette be Vlagyimir Orlov, egy, nyugati körökben is nagy tekintélynek örvendő moszkvai intézet igazgatója Bonnban, egy szemináriumon. Ez volt az első valódi atomfegyver-lopási eset.
Párizsban is bevezetik azt a több fővárosban már bevált módszert, hogy a légszennyezettség bizonyos mértékének elérése után kitiltják a gépkocsiforgalom egy részét a városból: páros napokon a páros, páratlan napokon pedig a páratlan rendszámú autók hajthatnak majd be Párizsba; szabadon közlekedhetnek viszont a három vagy több utast szállító autók. Ezeken a napokon a tömegközlekedés ingyenes lesz.
Az Ökohírekért köszönet az Ökoszolgálatnak. Ingyenes telefon: 1-269-4460; drótposta: szolgak @okosz.zpok.hu.
