Politikai hírek

  • 1997. július 3.

Belpol

Hongkong újra Kínáé
Az 1984-ben Margaret Thatcher brit és Chao Zijang kínai miniszterelnök által aláírt megállapodás értelmében 1997. július 1-jével Hongkong ismét a Kínai Népköztársaság fennhatósága alá került. A kínai szigetet Nagy-Britannia még 1842-ben, az első ópiumháborúban aratott győzelme során, a Kínára oktrojált, nankingi békeszerződés alapján szerezte meg; visszaadásáról 1979-től öt éven át tárgyaltak a kínai vezetéssel. Az ünnepélyes aktusra több magas rangú nyugati személyt is meghívtak, ám a ceremónián sem Tony Blair brit kormányfő, sem Thatcher asszony, sem pedig Madeleine Albright amerikai külügyminiszter nem vett részt; Kínát - vélhetően ezért - Qien Qichen külügyminiszter, Nagy-Britanniát pedig Károly herceg és Chris Patten, az utolsó hongkongi kormányzó képviselte. (Bővebben lásd: 12-14. oldal.)

Visszadobott Tocsik-jelentés A Szokai-Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság többórás zárt ülésén a kormánykoalícióhoz tartozó képviselők leszavazták a bizottság jelentésének elfogadását. Toller László, a bizottság MSZP-s alelnöke a kudarcot az ellenzéki politikusok hajthatatlanságával magyarázta, ugyanis a jelentésben szerepelt egy mondat, amely a kormányzat, többek között Suchman Tamás egykori, privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és maga a miniszterelnök, Horn Gyula politikai felelősségét is tartalmazza az ÁPV Rt. körül kirobbant botrány kapcsán. Deutsch Tamás, a bizottság fideszes elnöke a kormánypárti képviselők vétóját "a tisztességes választópolgárok arcul csapásának" nevezte, és újabb ülés összehívását kezdeményezte.

MIÉP-tüntetések magyar földtulajdonért Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Veszprémben és Győrött szervezett tüntetést a Magyar Igazság és Élet Pártja a földtörvény tervezett módosítása ellen, hogy magyar föld tulajdonjoga ne kerülhessen idegen kézbe. Csurka István, a MIÉP elnöke hazaárulásnak nevezte a földtörvény módosítását és az energiaszektor privatizációját. A pénteki tüntetések előtt egy nappal tárgyalt a kormány a parlament elé nyújtandó tervezetről: e szerint belföldi jogi személyek is termőföldhöz juthatnának, de külföldi magán- vagy jogi személyek még akkor sem, ha megszűnik az a cég, amelynek tagjai vagy társtulajdonosai voltak.

ENSZ-csúcs a fejlődésről Szakértők szerint "semmitmondó" zárónyilatkozattal ért véget a riói Föld-csúcs után öt évvel megtartott ENSZ-csúcstalálkozó a fenntartható fejlődésről: csaknem 180 ország képviselői alapvetően politikai csatározásokat folytattak. A közgyűlés elnöke is elismerte, hogy az ötnapos tanácskozás kevés gyakorlati eredményt hozott: az Európai Unió által javasolt konkrétumokat az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Ausztrália képviselői megtorpedózták. Így nem született megállapodás a globális erdővédelmi konferenciáról, illetve a fenntartható fejlődés pénzügyi alapjairól sem. A dokumentum ugyanakkor megállapítja, hogy a fenntartható fejlődés kilátásai most rosszabbak, mint az öt évvel ezelőtti riói csúcson voltak. (Lásd még: 20. oldal.)

Torgyánt vádolják Kategorikusan cáfolta az állítólagos III/III-as ügynöki múltjára utaló kijelentéseket Torgyán József, a Független Kisgazdapárt (FKgP) elnöke, egyúttal perrel fenyegetett meg mindenkit, aki ezzel ellenkezőt állít. Múlt heti közös sajtóértekezletén ugyanakkor több, az FKgP-ből Torgyán által kizárt volt kisgazda vezető bejelentette, hogy bíróság előtt, eskü alatt is kész megerősíteni: Torgyán érintett az ügynöktörvényben. A Torgyánt vádolók egy 1991-ben napvilágot látott, törvényes keretek között lezajlott átvilágítás eredményére hivatkoztak - a borítékot Antall József néhai miniszterelnök személyesen nyújtotta át Torgyánnak -, amit maguk is láthattak, s ez szerintük olyan adatokat tartalmazott, amely a kisgazdapárt jelenlegi elnökének ügynöki múltját bizonyítja. Az egykori kisgazdák nevében Gerbovits Jenő kijelentette, hogy nem kívánnak pereskedni Torgyánnal; a rendelkezésükre álló dokumentumokat további vizsgálatra az FKgP jogi osztályának adják át.

Szlovákia: egynyelvű bizonyítvány A tanév végi bizonyítványosztás alkalmával néhány szlovákiai magyar nyelvű iskola igazgatóját a tanügyi hivatalok munkatársai a nyelvtörvény rendelkezéseire hivatkozva arra kötelezték, hogy adják át nekik a kétnyelvű bizonyítványokat, s felszólították őket, hogy kizárólag egynyelvű, szlovák bizonyítványokat állítsanak ki. A kérdés várhatóan július 17-én, a szlovák alkotmánybíróság - többek között a bizonyítványokat is érintő - államnyelvtörvénnyel kapcsolatos döntésével tisztázódik. A bizonyítványok mellett a szlovákiai közoktatásban további botrány is kipattant: a PHARE-segélyből kiadott Szlovákia és a szlovákok története című történelemtankönyv Szlovákia II. világháborús részvételét és a holocaustot kedvező színben tünteti fel.

Pártfegyelmi Isépy ellen A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét, azaz megsemmisítette a párt Pest megyei választmányának új tisztségviselőket megválasztó határozatait, elutasította viszont a teljes küldöttválasztó határozat megsemmisítésére vonatkozó kérelmet. Ennek alapján bizonyos, hogy a párt múlt héten tartott elnökválasztása nyomán legitim elnök Giczy György, hiszen a bíróság ítélete szerint a még vitatott mandátumú jelölteknek legitim mandátuma volt. Dr. Sass Attila, a KDNP pártügyésze fegyelmi eljárást kezdeményezett a párt frakcióvezetője, Isépy Tamás ellen, amiért a Híradóban (még a bírósági döntés kihirdetése előtt) azt nyilatkozta, hogy az elnökválasztás eredménye még nem végleges. Isépy nem ment el a tárgyalásra, és jelezte, hogy a következőn sem vesz részt, de írásban reagál az ellene felhozott vádakra.

Ûrbaleset Összeütközött egymással a Mir űrállomás és a másfél tonnás Progressz M-34 teherűrhajó, amikor az utóbbit kézi vezérléssel vissza akarták kapcsolni a dokkolóegységhez. A két amerikai és egy orosz űrhajós a Szojuz űrhajó fedélzetén tartózkodott a baleset pillanatában, így nem sérültek meg. A személyzet a hivatalos közlések szerint továbbra sincs veszélyben. A tervek szerint július 5-én útnak indítanak egy másik teherűrhajót az űrállomásra, amely a javításokhoz szükséges eszközöket szállítja. Szakértők ismét emlékeztettek, hogy a Mir űrállomás már évekkel túl van az előre tervezett használati időn; eddigi működése során több ezer kisebb-nagyobb meghibásodást észleltek már. Az amerikai képviselőház illetékese azzal vádolta meg Moszkvát, hogy azért tartja még mindig fenn a Mirt, mert igen sok pénzt kap Washingtontól az űrállomás használatáért.

Megszületett a reklámtörvény Nagy többséggel fogadta el a parlament a reklámtörvényt, amely megfigyelők véleménye szerint liberálisabbra sikerült, mint arra a liberális szabályozásban legérdekeltebbek, a reklámszakmában dolgozók is számítottak volna. A törvény betartatásáért a Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség felel. A törvény szerint ezentúl tilos lesz a burkolt reklám, a személyiségi jogokat, vallási, kegyeleti érzést, közerkölcsöt, illetve közízlést sértő hirdetés, valamint a fegyverek, robbanóanyagok és a közbiztonságra veszélyes anyagok népszerűsítése is. Legális lesz a dohány- és italreklám a nyomtatott sajtóban. Több parlamenti és fővárosi képviselő, köztük Ráday Mihály is keményen bírálta a törvényhozókat, hangsúlyozva, hogy a jogszabály megszületését szerinte a lobbiérdekek diktálták.

Albánia: választások Szórványos incidensek ellenére békésen zajlottak a 500 nemzetközi megfigyelő és kis híján 8 ezer, főként olasz békefenntartó katona felügyeletével megtartott albániai választások. Lapzártánk idején annyit tudni, hogy miután az ellenzéki szocialisták várhatóan kétharmados többséget szereznek a törvényhozásban, Sali Berisha elnök lemondott (Albániában a parlament választ elnököt). A kétmillió választópolgár mintegy 65 százaléka vett részt a voksoláson. A 155 tagú parlament helyeiért 19 párt 1112 jelöltje versengett. Azokban a körzetekben, ahol a jelöltek nem szereznek 50 százalékot, július 6-án második fordulót tartanak. A képviselő-választásokkal egy időben a polgárok arról is döntöttek, hogy visszaállítsák-e Albániában a monarchiát, az eredmény: nem. (Lásd még: 19. oldal.)

Majtényinak adott igazat a BM Az adatvédelmi biztos befejezte a vizsgálatot abban az ügyben, amelyet egy román állampolgár bevándorlási engedéllyel kapcsolatos beadványára indított. Egy magyar nemzetiségű panaszos egy magyar állampolgárral kötött házasságot, ezután bevándorlási engedélyt kért. A BRFK bevándorlási alosztálya a kérelmezőt további adatok közlésére szólította fel, de ő jogellenes adatkezelésre hivatkozva ezeket nem nyújtotta be, ezért a rendőrség az eljárást megszüntette. Majtényi László szerint ez nem volt indokolt, mert téves volt a hatóság jogértelmezése. Az eljárás megszüntetésével - fellebbezési lehetőség hiányában - az ügyfél alkotmányos jogai sérülnek. A BM helyettes államtitkára az adatvédelmi biztossal megegyező következtetésre jutott, ezért a rendőrség a helyes gyakorlat bevezetése érdekében állásfoglalást adott ki, az ügyben pedig új eljárást indított.

Albás bírálat Az Alba Kör és két másik civil szervezet nyilatkozatban tiltakozott a három hétig tartó Delta 97 elnevezésű hadgyakorlat ellen, amellyel a honvédség vezetői azt kívánták bizonyítani: a magyar hadsereg érett a NATO-csatlakozásra. A három hétig tartó és 344 millió forintba kerülő hadgyakorlat az Alba Kör szerint jelentős környezetszennyezéssel jár; emellett azért is elfogadhatatlannak tartják a Delta 97 megtartását, mert megítélésük szerint sem az ország biztonsági, sem anyagi helyzete nem indokolja, hogy "a Varsói Szerződés idején megszokott méretű és költségű hadgyakorlatot tartsunk". A szervezet Narancshoz eljuttatott állásfoglalása azt is kiemeli, hogy az akció fokozottan igénybe veszi a sorkatonákat, miközben a hivatásos állománnyal szemben számukra semmilyen anyagi kompenzációra nincs lehetőség.

Izraeli katonák Hebronban tüzet nyitottak palesztinok egy csoportjára, akik azért tiltakoztak, mert Mohamed prófétát gyalázó falragaszok jelentek meg az utcákon. A feltételezett tettest valószínűleg elfogták.

Az MTM-SBS és a magyar RTL nyerte a kereskedelmi televíziók számára kiírt pályázatokat. Az új kereskedelmi adók legkésőbb ősszel kezdhetik meg tevékenységüket. A testület egy tartózkodás mellett egyhangúan hozta meg határozatát.

Lemondott Sárközy Erika, a Magyar Televízió általános alelnöke. Távozásáról lapzártakor annyit tudni, hogy Peták István a lemondást elfogadta, az alelnök közös megegyezéssel távozik a televíziótól.

A tárcáktól érkezett javaslatok és észrevételek alapján a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elkészítette a középtávú átfogó roma program tervezetét - jelentette be a hivatal elnöke.

Kórházba szállították a volt zaire-i elnököt: Mobutu rákbeteg, és néhány napja felmerült a gyanú, hogy infarktust kaphat. Jelenleg egy marokkói kórházban ápolják.

Magyar-román vegyes kereskedelmi és iparkamara alakult Budapesten: eddig több mint száz magyar vállalat jelezte részvételi szándékát.

Az ír és a brit miniszterelnök New Yorkban megállapodott az egymással szemben álló félkatonai szervezetek lefegyverzéséről. A tervet Clinton amerikai elnök is támogatja.

Egyszeri pénzbeli kártérítést kapnak Csehországban a volt kommunista rendszer kárvallottjai. A cseh kormány 400 millió koronát különített el e célra.

Lapunk munkatársa, Seres László pert nyert Lovas István újságíró ellen. Lovas becsületsértésért jelentette fel Serest, mert az egy három évvel ezelőtti tévékritikában egyebek között "szabályos sajtóterroristának" nevezte Lovast. A Legfelső Bíróság másodfokon jogerősen megerősítette az elsőfokú ítéletet, amely szerint a szólás szabadságát nem sérti e kitétel.

Közönségszolgálati irodát nyitott június 10-én a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. Az új szolgáltatócentrum jogi tanácsadással, környezetünkkel és a természetvédelmi szervezetekkel kapcsolatos adatokkal, valamint lakossági információkkal várja az érdeklődőket az iroda ingyenes zöld számán (06/80/401-111).

Az északkeleti országrészt sújtó ár- és belvízkár az eddigi számítások szerint az egymilliárd forintot is meghaladhatja - hangzott el szerdán Fehérgyarmaton. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak a védekezés eddig 55 millió forintjába került, pénzügyi gondjaikon ennek az összegnek a mielőbbi átutalása segíthet.

Egy év és kilenc hónapi szabadságvesztésre ítélte egy német bíróság azt a nyugdíjast, aki elégette saját kutyáját. A német juhász-husky keveréket gazdája egy játszótéren megkötözte és felgyújtotta. Az uelzeni férfi azt hozta fel mentségére, hogy az állat beteg volt, s ezért meg akarta rövidíteni szenvedését, továbbá a helyi hatóság kilátásba helyezte, hogy elveszi a kutyát, mivel szakszerűtlenül, túlságosan kicsi ketrecben tartotta.

Az Egyesült Államok tagállamai, valamint az amerikai dohányipar vezetői a közelmúltban történelmi jelentőségű megállapodást kötöttek. Ennek keretében a dohányipar 25 év alatt 368,5 milliárd dollárt bocsát az államok rendelkezésére, hogy azok ebből a pénzből kompenzálják a dohányzásból eredő károkat, illetve finanszírozzák a dohányzásellenes kampányokat. A dohányipar még ennél is többet fizet, ha a megállapodásban szereplő célszámokat túllépik.

Brazília legnagyobb városában, a 15 millió lakosú Sao Paulóban forgalomkorlátozást vezettek be a légszennyeződés miatt. Augusztus 29-ig egyik nap a páros számmal végződő rendszámú személygépkocsik közlekedhetnek, a másikon pedig a páratlanok. Aki megszegi a rendeletet, körülbelül százdolláros büntetésre számíthat.

(Az ökohírekért köszönet az Ökoszolgálatnak. Ingyenes telefon: 1-269-4460, drótposta: szolgak [at] okosz [dot] zpok [dot] hu.)

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?