Politikai hírek

  • 1997. július 24.

Belpol

KDNP: megszűnt frakció
KDNP: megszűnt frakcióMegszűnt a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója, miután a párt ügyvezető elnökségének hétfői ülésén tíz, Giczy György elnökhöz hű képviselő közölte, hogy önként távozik a képviselőcsoportból. Ezzel az egykor 23 tagú frakció 13 tagúra csökken, márpedig ha a képviselőcsoport létszáma 15 fő alá esik, a házszabály szerint már nem képezhet külön frakciót. A KDNP-frakció megszűnése annak a belviszálynak a végkifejlete, amelynek során a képviselőcsoport kizárta Füzessy Tibort, az Országgyűlés alelnökét (helyére a Fidesz jelölhet új alelnököt), Gáspár Miklóst, a párt alelnökét és Hasznos Miklóst; Giczy György pártelnök, Fekete György és Szakál Ferenc pedig önként távoztak a frakcióból. Így az a rendkívüli helyzet állt elő, hogy - Isépy Tamás frakcióvezető pártból történt kizárása után - a frakcióvezető nem volt párttag, a pártelnök pedig nem volt tagja saját pártja parlamenti frakciójának.

EU: meghívó Magyarország stabil politikai rendszerrel és életképes piacgazdasággal bír - legalábbis így jellemezték az Európai Bizottság illetékesei az országot, amikor bejelentették, hogy mely államokkal kívánnak csatlakozási tárgyalásokat folytatni. Az Európai Unió (EU) így hat tagjelölttel, azaz Magyarországon kívül Csehországgal, Lengyelországgal, Észtországgal, Szlovéniával és Ciprussal kezd csatlakozási tárgyalásokat. Véglegesen a decemberi EU-csúcson döntenek majd a tizenötök állam- és kormányfői a felvételi tárgyalások megkezdéséről. A kelet-európai országokról készített országjelentésekből kiderül, hogy még egyetlen csatlakozni kívánó ország sem teljesítette a csatlakozáshoz szükséges gazdasági követelményeket, de jelzik azt is, hogy erre néhány éven belül sor kerülhet. Horn Gyula miniszterelnök egy tévéinterjújában kifejtette: nem tart attól, hogy a most be nem kerülő, velünk szomszédos országokkal megromlana a viszonyunk a leendő csatlakozás miatt.

Kiegyensúlyozatlan Atlanti Expressz Két, az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) által kiadott dokumentum is elmarasztalta a televízió Külpolitikai Stúdiójának Atlanti Expressz című műsorát kiegyensúlyozatlansága, továbbá amiatt, hogy a szerkesztők elfogadták a műsorhoz a Külügyminisztérium kilencmillió forintos támogatását, ezzel megsértve a médiatörvényt. Az ORTT, helyt adva az Alba Kör panaszának, kötelezte a Külpolitikai Stúdiót, adja közre: Atlanti Expressz című műsora megsértette a sokoldalú, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás médiatörvényben lefektetett elvét. (Az Alba Kör azt panaszolta, hogy a műsor nem adott helyt a NATO-csatlakozást ellenző véleményeknek.) Az Alba Kör közleményéből kiderül: megelégedéssel fogadták az ORTT állásfoglalását, ezért nem kívánnak jogorvoslattal élni.

Még mindig árvíz Az ismételt, állandó esőzések miatt ismét annyira megemelkedett a lengyelországi Wroclav város térségében az Odera vízszintje, hogy a múlt hetihez hasonló helyzet alakulhat ki az újabb árhullám tetőzésekor. Készültségbe helyezték a lengyel hadsereget; a város egy része víz, gáz, villany és telefon nélkül maradt. Több magyar szakember is útnak indult a bajba került városba, ahová többkamionnyi gyorssegélyt is elindítottak. Csehországban - ahová szintén érkeztek magyar segélyszállítmányok - ugyancsak érezhető az újabb árhullám, itt is további kitelepítésekre került sor. Ausztriában is több napon át esett az eső, helyenként a felázott hegyoldalak lecsúsztak az utakra; több településen evakuáltak embereket. Budapest most sincs veszélyben - jelentették be -, de az alsó rakpartokat ismét lezárták a fővárosban.

Megemlékezés a Donnál A 2. magyar hadsereg második világháborúban elesett katonáinak tiszteletére emlékművet avattak a Don-kanyarnál, Voronyezstől 75 kilométerre. A gyászünnepséget egy 1995-ös magyar-orosz megállapodás tette lehetővé. Most adtak először végtisztességet a Donnál elesett 150 ezer magyar katonának és munkaszolgálatosnak. Az emlékhely avatása után ökumenikus istentiszteletet tartottak; ezen a helyi vezetőkön és az ortodox egyház képviselőin kívül részt vett a magyar Honvédelmi és Művelődési Minisztérium, illetve a Magyar Honvédség képviselője, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke is.

Milosevic újra elnök Slobodan Milosevicet választotta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnökévé a szövetségi parlament. A hivatalos álláspont szerint Milosevic irányítása alatt Szerbia megőrizte egységét és elkerülte a háborút, valamint ő kezdte meg a többpárti demokráciára alapozott polgári rendszer kiépítését. A Radovan Karadzic híveit tömörítő boszniai Szerb Demokrata Párt hétvégi, palei ülésén kizárta tagjai sorából Biljana Plavsic elnököt, akit felszólítottak, hogy adja át megbízatását helyettesének. Plavsic korábban korrupcióval és köztörvényes bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Karadzicot, és a parlament feloszlatását helyezte kilátásba, valamint jelezte, hogy akár a hadsereg és a rendőrség segítségét is igénybe veszi Karadzic elfogásához. A hadsereg vezetése azonban - noha korábban támogatta az elnököt - elfordult Plavsictól, és Karadzic mellé állt. Karadzic közben öngyilkossággal fenyegetőzött arra az esetre, ha a nemzetközi erők megpróbálnák letartóztatni; az SFOR egységei egyébként elfogatási gyakorlatot tartottak Karadzic házánál.

Jogklinika Térítésmentes jogvédelmet nyújt az anyagi okokból vagy hátrányos helyzetükből adódóan védelmet fizetni képtelen állampolgároknak az a Jogklinika elnevezésű program, amelyet két, emberijog-védelemmel is foglalkozó szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság és az Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet indított. Kövér Ágnes programigazgató a Jogklinika bemutatásakor elmondta: bár az alkotmány garantálja a védelemhez való jogot mindenkinek, a kirendelt védők - a programvezető becslése szerint - az esetek legalább nyolcvan százalékában nem is találkoznak védenceikkel, és díjazásuk is annyira alacsony, hogy sokszor még a költségeiket sem fedezi. A Jogklinika ügyvédek és egyetemi hallgatók segítségével már mintegy harminc, elsősorban emberi és kisebbségi jogi sérelmekkel kapcsolatos ügyben biztosít jogi védelmet a sértetteknek.

Kolozsvár: megnyíló főkonzulátus Egyelőre ideiglenes helyen, de megkezdi működését a kolozsvári magyar főkonzulátus, amelyet kilenc évvel ezelőtt záratott be Ceausescu. A főtéren működő főkonzulátus ünnepélyes megnyitására lapzártánk után, szerdán kerül sor; a ceremónián Bitay Károly főkonzul mellett Kovács László magyar és Adrian Severin román külügyminiszter, illetve a város vezetői vesznek részt. A hivatal tevékenysége hat megyére: Szatmárra, Kolozsra, Temesre, Aradra, Biharra és Szilágyra terjed majd ki. Hivatalosan is életbe lépett a romániai oktatási törvény módosítása: a kormány törölte a jogszabályból a kisebbségi oktatást gátló részeket. A módosítás értelmében ősztől anyanyelvükön felvételizhetnek a kisebbségiek, és lehetőség nyílt egyetemi oktatás beindítására is - utóbbihoz már csak az anyagi feltételeket kell megteremteni. (Lásd még: 47. oldal.)

IRA: újra tűzszünet Vasárnap délben életbe lépett az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) által meghirdetett tűzszünet, ami a brit kormány részéről szabott feltétele volt annak, hogy az északír tartomány jövőjéről folytatandó összpárti, megszakadt tárgyalások a Sinn Fein - az IRA politikai szárnya - részvételével indulhassanak újra. A tűzszünet bejelentését óvatos derűlátással fogadták mind Londonban, mind Washingtonban. London jelentős kompromisszumot tett az IRA-nak, amikor felajánlotta: a Sinn Feinnel tárgyalóasztalhoz ül anélkül, hogy az IRA-t fegyverei előzetes beszolgáltatására kötelezné. A radikális északír unionisták első nyilatkozataikban minden tárgyalási lehetőséget elutasítottak az IRA-val, és taktikai manővernek minősítették a tűzszünet bejelentését. Ennek ellenére az ír kormányfő is támogatásáról biztosította a meginduló tárgyalásokat.

Nyírfa-jelentés: elfogadva Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága nyolc igennel, két nemmel és egy tartózkodással elfogadta a Nyírfa-akció kapcsán készített jelentését. A bizottság elnökének, Kónya Imrének (képünkön) tájékoztatása szerint a dokumentum a politikai felelősség megállapítását nem tartalmazza, pusztán tényszerűen leírja az Információs Hivatal Nyírfa fedőnevű akciója kapcsán észlelt rendellenességeket. A bizottság felkérésére munkacsoportot hoz létre a belügyminiszter és a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter; a munkacsoportban benne lesz a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Központi Bűnüldözési Igazgatóság, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata. A grémium feladata, hogy a Nyírfa-ügy aktáit ismét átvizsgálva kiderítse: történt-e bűncselekmény vagy költségvetési szabálytalanság. Munkájuk eredményéről szeptember végén számolnak be a bizottságnak.

A háborús bűnökkel vádolt Erich Priebke felmentését kérte védőügyvédje: bár korábban Olaszországban a vád életfogytiglani büntetés kiszabását javasolta, Priebke - védője szerint - parancsra cselekedett, és a "tarkón lövés nem kegyetlen dolog, ezért Priebkét súlyosbító körülmények nem terhelik".

A boszniai szerbek elkeseredéssel fogadták a háborús bűnös Dusan Tadic elleni hágai ítéletet: Tadicot húsz év börtönre ítélték Hágában. Az omarskai gyűjtőtábor hírhedt őrének védője enyhítésért fog fellebbezni - jelentették be.

A román lobogó színeivel festették le Marosvásárhelyen a szélsőségesen magyarellenes Vatra Romaneasca aktivistái a magyar helységnévtáblákat; a megrongált táblákat egy nappal később a város illetékesei eltávolíttatták.

Szabadlábra helyezték Algériában az iszlám fundamentalista terrorszervezet, a FIS vezetőjét. Ezzel fordulat következett be az algériai kormány politikájában: a kabinet a FIS-t is be kívánja vonni a béketeremtésbe. 1992 óta hatvanezren haltak meg a terrorhullám következtében.

Megkezdődött a Napkelte elnevezésű hadműveletben részt vevő olasz csapatok kivonása Albániából. A hadművelet még áprilisban indult azzal a céllal, hogy megteremtse a minimális feltételeket az albániai választások megtartásához.

A legalsó társadalmi kasztból származó Kocseril Raman Narajanant választották Indiában államfővé. Az új elnököt a 4848 tagú elektori testület 4231 szavazattal támogatta.

Néhány nap alatt mintegy 25 ezer olyan űrlapot osztottak ki a tel-avivi magyar nagykövetségen, amellyel az érintettek kárpótlási igényüket jelezhetik a magyar államnak.

Hongkong új kormányának felhatalmazása szerint a rendőrség saját hatáskörében betilthat minden olyan tüntetést, illetve politikai szervezetet, amely megítélése szerint veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra, azaz Kína területi egységére vagy függetlenségére.

Észak-koreai katonák tűzpárbajt vívtak dél-koreaiakkal a két Korea határán lévő demilitarizált övezetben. Észak-Koreában az incidens után hangoztatták: a szándékos és előre megfontolt provokációra, ha kell, totális háborúval válaszolnak.

Az V. Nemzetközi Etológiai-állatvédelmi Találkozó kezdődött meg hétfőn: napirendjén az állatvédelem magyarországi és európai helyzete mellett szerepel a vadon élő és az állatkerti állatok védelme, továbbá az állatkísérletek etikai kérdései.

A Nemzetközi Neurotoxikológiai Társaság szegedi kongresszusán részt vevő szakemberek számoltak be a mérgező ártalmakkal kapcsolatos vizsgálódásaik eredményeiről, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségeiről. A jelen lévő dr. Gerhard Vinneke professzor szerint szinte egyértelmű összefüggés van a főként kipufogógázok belélegzése miatt a vérben található ólommennyiség és a figyelemzavar, valamint az intelligenciaszint között.

A Belgrád melletti vincai atomkutató intézet illetékesei bejelentették: az intézet és az orosz Entek cég szakemberei megkezdték 30 radioaktív hulladékkal töltött, immár hónapok óta korrodálódó fémtartály átcsomagolását. Egy tanulmány szerint az intézet egyik használaton kívül helyezett hangárjában nem egy lyukas hordóban tárolnak elhasznált, de még mindig sugárzó fűtőelemeket.

Washingtonban a városi hatóságok rendkívüli intézkedéseket hoztak a közelmúltban a rendkívüli hőhullám és az ezzel együtt járó levegőszennyezettség miatt. A kormányhivatalok egy részében "hűsölő központokat" rendeztek be, hogy azok a városlakók, akiknek nincs otthon légkondicionáló berendezésük, vagy útközben nem bírják már tovább a hőséget, oda menekülhessenek.

Egy indiai környezetvédőt tüntettek ki az idén a Fülöp-szigeteki Ramón Magsaysay-díj (az "ázsiai Nobel-díj") közszolgálati kategóriájában. A díjazott Mahes Csander Mehta hosszú éveken át vívott harcot a környezetszennyezés ellen, és elérte, hogy bezártak több szennyező gyárat, illetve megbírságolták a környezetszennyezőket. A kitüntetést 1958 óta osztják ki évente öt kategóriában.

Az ökohírekért köszönet az Ökoszolgálatnak. Ingyenes telefon: 1-269-4460. Drótposta: szolgak [at] okosz [dot] zpok [dot] hu.

Figyelmébe ajánljuk