Priebke: életfogytiglan Háborús bűnök miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte másodfokon a római katonai bíróság Erich Priebke egykori SS-századost és bűntársát, Karl Hass századost. A két férfi volt a felelőse és részben a végrehajtója az 1944 márciusában a Róma melletti ardeatinai barlangban elkövetett tömegmészárlásnak, amelynek során 355 civilt gyilkoltak le megtorlásként, amiért egy, az olasz ellenállók által elkövetett merényletben 32 náci vesztette életét. Az ítélettel elégedettek az áldozatok hozzátartozói, akik felháborítónak tartották az első fokon kirótt tízéves fegyházbüntetést, és úgy vélték: az áldozatok emlékének volt jelentős ez a szimbolikus ítélet. Erich Priebke Argentínába menekült a második világháború után, míg Hass mindvégig Rómában élt. Az ABC-nek adott egyik interjújában Priebke elismerte, hogy nem csupán parancsokat adott kivégzésre, hanem ő maga is részt vett a gyilkosságokban - a bíróság előtt viszont ezt tagadta, és arra hivatkozott, hogy csak parancsot teljesített.
Szlovákia: törvénymódosítás és kegyelem Vladimír Meciar lett Szlovákia ideiglenes államfője, mivel nem sikerült megválasztani a március másodikán leköszönt Michal Kovác, köztársasági elnök utódát. Az új államfő első rendeletével visszavonta Kovác elnök utolsó döntését a tavalyi sikertelen népszavazás újbóli kiírásáról - ennek során arról kellett volna dönteniük a szlovákoknak, hogy közvetlenül kívánják-e választani az államfőt -, és amnesztiát hirdetett a volt államfő fiának elrablása ügyében. Meciar döntött 28, Michal Kovác által kinevezett nagykövet hazahívásáról is (a budapesti nagykövetséget is új ember, Arpad Tarnóczy fogja irányítani). Washington az alkotmányos kormányzás alapelveinek megsértéseként értékeli Meciar amnesztiarendeletét. A kormánypártok (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, Szlovák Nemzeti Párt) fél évvel a parlamenti választások előtt szeretnék a választási törvényt módosítani. A módosítás elsősorban az öt ellenzéki pártot tömörítő Szlovák Demokratikus Koalíció ellen irányul, mivel a kormány javaslata csak az egyes pártokra leadott szavazatokat veszi figyelembe.
BRFK: kínos kábítószerügyek Lemondott a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának megbízott vezetője: mint kijelentette, azért, mert átérzi erkölcsi felelősségét a március 1-jei autóbaleset miatt, amelyben a BRFK kábítószer-ellenes osztályának több munkatársa is megsérült, egyikük súlyosan. A rendőrség hangsúlyozta, hogy a sérülést szenvedett százados szabadságon volt, sajtóértesülésekből azonban kitűnik, hogy a balesetet szenvedett autót az egyik olyan fővárosi éjszakai mulatóhely tulajdonosa vezette, amelyben korábban került már sor kábítószerrel való visszaélésre. A baleset idején egy, a bártulajdonos társaságát szállító másik autóban utazott a százados most lemondott felettese is. A lemondással nagyjából egy időben hosszabbították meg annak a rendőrőrnagynak a letartóztatását, aki a BRFK szervezett bűnözés elleni osztálya kábítószer-alosztályának helyettes vezetője volt, és koholt bizonyítékokkal elkövetett kényszervallatás alapos gyanúja miatt vették őrizetbe. Ennek előzményeként tartott házkutatást az ügyészség nyomozóhivatala a BRFK szervezett bűnözés elleni szolgálatánál, és az ott talált kábítószer miatt eljárást indítottak három nyomozó ellen, majd letartóztatták az őrnagyot. Ez valószínűleg összefügg a kábítószerrel való visszaélés gyanújával őrizetbe vett Funk Sándor korábbi letartóztatásával.
Rendőrköltségvetés: nincs fedezet? Nincs fedezet a Belügyminisztériumnak (BM) a rendőrségre vonatkozó költségvetési fejezetében szereplő 3 milliárd forint kiadásra - jelentette ki Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) vizsgálatai alapján. A BM kabinetfőnöke, Gyekiczki András az államtitkár kijelentését cáfolva tudatta: a tárca 83,3 milliárd forintot kért a rendőrségnek, ám a költségvetési törvényben csak 75,5 milliárdot kapott meg. Rubicsek Sándor, a KEI elnöke megerősítette, hogy a rendőrség béralapja már 1997 végén hiányt mutatott és az 1998-as támogatás sem nyújtott fedezetet a bérmegállapodás végrehajtására. A kormány a héten dönt arról, hogy Kuncze Gábor 12 milliárd forintos, korábban már elvetett igényével szemben mennyit juttatnak a rendőrségnek.
Metész-tüntetés: jogszerű rendőri intézkedés Berta Attila budapesti rendőrfőkapitány a parlament vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán jogszerűnek találta a rendőrség intézkedését az emlékezetes tavaly őszi Metész-tüntetésen, amelyet a rendőrség oszlatott fel. A tüntetésre a rendőrség nem adott engedélyt, mert szakértők szerint megbénította volna a főváros belső kerületeinek közlekedését. A szervezet a rendőrségi tiltás után a bírósághoz fellebbezett, ám ez a testület is elutasította; ennek ellenére döntött úgy a termelői érdekvédő szövetség, hogy megtartja a megmozdulást. Kuncze Gábor belügyminiszter, miután végignézte a televíziók tüntetésről készült felvételeit, kijelentette: számára bebizonyosodott, hogy a rendőrök nem követtek el jogsértést. (Lásd még: 18-19. oldal.)
Vastagh: gyorsabb elbírálást Mit tehetnek a bíróságok a közbiztonság javítása és az ítélkezési munka felgyorsítása érdekében? -Erről kívánt informálódni a miniszterelnök, amikor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökével, Solt Pállal találkozott. Solt hangsúlyozta: amennyiben a kormányzat azt szeretné elérni, hogy szigorúbb ítéletek szülessenek, úgy a hatályos jogszabályok módosítását kell kezdeményeznie, de nincs közvetlen összefüggés a bírósági ítéletek szigorúsága vagy enyhesége és a bűnözés növekedése között. Horn a találkozón 23 olyan bűnügyet említett, amelyek jelenleg bírósági szakaszban vannak, de több éve nem született meg az ítélet. Vastagh Pál igazságügy-miniszter (képünkön) kezdeményezni fogja: azokat az ügyeket, amelyek a társadalom széles körét érintik vagy nagy érdeklődésre tartanak számot, sürgősséggel bírálják el. A miniszter a kormány utasítására kezdeményezte: az OIT vizsgálja meg, hogy bizonyos kiemelt bűncselekménytípusoknál miért húzódnak az ítélethozatalok két évnél tovább.
Kohl: parlamenti vereség A Helmut Kohl vezette német kormánykoalíció tizenöt év után először vereséget szenvedett egy törvény parlamenti szavazásakor. A törvény elutasítása a koalícióban részt vevő Német Szabaddemokrata Párt (FDP) kilenc képviselőjén múlott, akik az ellenzéki szociáldemokratákat támogatták és a törvényjavaslat ellen szavaztak. Kohl a parlamenti vereség után a koalíció felbontásával fenyegetőzött, ha az FDP egy következő parlamenti szavazásnál nem támogatja a kormány javaslatát, majd megerősítette: a szeptemberi országos választások után is folytatni kívánja a koalíciós kormányzást. Bár az FDP vezetői kijelentették: a párt a koalíció mellett áll, néhány képviselője már jelezte, hogy a jövőben támogatni fogja az ellenzéki szociáldemokraták egyik előterjesztését. Burkhard Hirsch, a német parlament szabad demokrata alelnöke javasolta: a képviselők frakciófegyelemtől mentesen, lelkiismeretük szerint szavazzanak.
Bős: nem lesz aláírás Csak az év végéig elkészítendő hatásvizsgálatok ismeretében fogja aláírni a Dunáról szóló keretmegállapodást a kormány - határoztak a miniszterek. A február 27-én Pozsonyban aláírt "jegyzőkönyv" által tartalmazott optimális megoldások kidolgozása érdekében a kabinet megbízást adott Nemcsók János államtitkárnak, hogy az e heti kormányülésre terjessze elő: milyen műszaki, környezetvédelmi, gazdaságossági és költségmegtérülési hatástanulmányok elkészítésére van szükség. Nemcsók egy interjújában korábban azt mondta, nem kellenek újabb vizsgálatok, hiszen ezek a tanulmányok már most is rendelkezésre állnak. Meciar szlovák kormányfő valószínűnek nevezte, hogy ha március 25-ig a magyar kormány nem szentesíti a pozsonyi egyezséget, Szlovákia újra Hágához fordul. Környezetvédők újabb tiltakozó akciót jelentettek be március 14-re: szerintük nincs szükség az alsó vízlépcső legalizálását szolgáló hatástanulmányokra.
Morze
Alkotmánybírósághoz fordul az MDF, miután a parlament úgy határozott: a hitelesített aláírások meglétének ellenére sem ír ki népszavazást a termőföldtulajdon ügyében - jelentette be Lezsák Sándor pártelnök.
Megemelt bért kellett volna kapniuk a pedagógusoknak márciusban, sok esetben azonban késnek a kifizetések - jelentette ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szóvivője tájékoztatóján. Szakács Péter elmondta: tudomásuk van olyan törvénysértő gyakorlatról, hogy néhány önkormányzat forráshiányra hivatkozva kérte az iskolák vezetőit a megemelt bérek visszatartására. A PDSZ bírálta a szakminisztérium által előírt, a szakszervezet szerint igen rövid határidőket, amelyek betartása nélkül az intézmények nem pályázhatnak elkülönített költségvetési forrásokra.
Egy százalékkal magasabb lesz az illetmény-növekedés a tavalyi ígéretekhez képest a honvédség hivatásos állományánál - mondta Keleti György honvédelmi miniszter egy múlt heti sajtótájékoztatón. A hivatásos állomány harmadánál 26-50 százalékkal nőtt a kereset. A honvédelmi tárca még idén ősszel tovább emeli a pótlékok összegét. A tisztek bére 14 ezer 500 forinttal, a tiszthelyetteseké 7 ezerrel, a szerződéses katonáké 5 ezer forinttal nőtt a tavaly decemberihez képest.
Az Állami Számvevőszék nem tárt fel jelentős szabálytalanságokat és visszaéléseket az ügyészségeken végzett ellenőrzése során. Kisebb pontatlanságokat elsősorban a számviteli rend és a bizonylati fegyelem területén találtak -derül ki az ÁSZ napokban nyilvánosságra hozott jelentéséből.
Az egészségügyi reform végrehajtásához elkerülhetetlen újabb források bevonása - hangzott el a parlamentben megrendezett egészségügyi fórumon. A népjóléti és a pénzügyi tárca vezetői egyetértettek abban is, hogy az egészségügyre fordítandó kiadások nagyobb hányadát továbbra is közfinanszírozásból kell garantálni; arról azonban eltérően vélekedtek, hogy terhelje-e további többletkiadás a lakosokat.
Körülbelül 45 milliárd forintot fordít a MÁV Rt. a következő néhány év folyamán a vasúti személy- és teherszállítás színvonalának javítására. Az összeg egy részét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitele biztosítja majd. Megújulnak a biztonsági berendezések, a vasúti távközlési hálózat és a vasúti kocsik egy része is. A beruházás elkerülhetetlen, mert 15 év alatt közel 400 milliárd forintnyi fejlesztési beruházás maradt el.
