Észak-Korea: háborús mozgósítás Harckészültséget vezettek be Észak-Koreában a múlt héten, s ezzel egy időben - a lakosság bevonásával -gáztámadás-gyakorlatot is tartottak. A külügyminiszter-helyettes kijelentette: a háború idején érvényes szabályokat alkalmazzák az élet minden területén, ennek értelmében külföldiek csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak Phenjanban, és a fővárost csak a katonai parancsnok engedélyével hagyhatják el. A mozgósítás elrendelését valószínűleg belső okok indokolták, hiszen a Dél-Korea élére nemrég került Kim De Dzsung szokatlanul békés hangon nyilatkozott Észak-Koreáról, az Egyesült Államok pedig részt vesz a béketárgyalásokon. Nemzetközi megfigyelők feltételezik, hogy a phenjani kormány egy esetleges éhséglázadást akar megakadályozni, mert a mozgósítás előtt néhány nappal jelentette a hivatalos sajtó, hogy csupán márciusig elegendő az ország gabonatartaléka, annak ellenére, hogy a napi rizsfejadagot 300 grammról 100-ra csökkentették. A harckészültség bevezetése megfigyelők szerint veszélyeztetheti a tavaly decemberben kezdődött béketárgyalást Dél-Koreával.
Közbiztonsági vitanap Közbiztonsági vitanapot tartott az Országgyűlés: Kuncze Gábor belügyminiszter a következő parlamenti ciklus legfontosabb feladatának a rendőrség hároméves, 36 milliárd forintba kerülő fejlesztési programjának megvalósítását nevezte. A kormánykoalíció képviselői a törvényhozók, az önkormányzatok és a civil szervezetek összefogását sürgették; az ellenzéki képviselők felszólalásaikban a kormányt hibáztatták, amiért nem tudott többletforrásokat előteremteni a rendőrségnek, elbizonytalanította a bűnüldöző szerveket, illetve nem szigorította megfelelő mértékben a Btk-t. A képviselők elfogadták a 2000 után hatályba lépő új büntetőeljárási kódexet, amely átrendezi a bírósági tárgyalás rendjét (például az ügyész, a védő és maga a vádlott is kérdezheti a másik oldal tanúit, illetve a szakértőket), illetve a vádalku intézményének bevezetésével lehetővé teszi az eljárások gyorsabb befejezését (enyhébb ítélet fejében a beismerő vallomással a vádlott lemondhat a tárgyalásról). Nagyobb szerephez jut a tanúvédelem is, és a bíróság dönt majd a gyanúsított személyes szabadságát korlátozó intézkedésekről vagy az ezek helyett alkalmazandó óvadék mértékéről.
Pápai bocsánatkérés Az antiszemitizmus elterjedéséért a kereszténység is felelős - szögezi le az a hétfőn nyilvánosságra hozott holocaust-nyilatkozat, amelynek elkészítését II. János Pál pápa (képünkön) tizenegy éve rendelte el. A dokumentum megállapítja az egyház felelősségét a zsidótörvényekkel szembeni erélytelen fellépésben, egyszersmind felhívja a figyelmet azon keresztények önfeláldozó tevékenységére, akik a nácizmussal szembeszállva segítették a zsidó üldözötteket. A nyilatkozat utal a kereszténység és a zsidóság történelmi kapcsolatára és kiemeli a jövőbeni párbeszéd fontosságát. Évtizedek óta sokan várták, hogy a katolikus egyház bocsánatot kér a zsidó néptől a második világháború alatt elszenvedett borzalmak miatt. Elio Toaff római főrabbi "pozitív fejleményként" értékelte a katolikus egyház lépését, már csak azért is, mert "a háború éveiben ugyanez az egyház segítő kezet nyújtott a zsidóüldözéshez".
Európai Konferencia: Törökország megsértődött Törökország nem fogadta el a meghívást a múlt hét közepén Londonban megrendezett Európai Konferenciára, amelyen az Európai Unió jelenlegi és leendő tagállamai tanácskoztak az EU-bővítés, a környezetvédelem, a szervezett bűnözés elleni fellépés és a gazdasági versenyképesség témáiról. Ankara azért maradt távol, mert korábban nem került be az EU-bővítés első körébe. Ez a konferencia volt az első alkalom arra, hogy a csatlakozásra váró országok képviselői egyenrangú partnerként fejthették ki véleményüket. A résztvevők elítélték a belgrádi hatóságok erőszakos fellépését a kosovói polgári lakosság ellen. Megállapodás született arról, hogy a következő csúcsértekezletig intézkedéscsomagot dolgoznak ki a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására. Horn Gyula miniszterelnök felszólalásában a szervezett bűnözés visszaszorításának szükségességét hangsúlyozta. A konferencia záró sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a jövőben minden évben megrendezik a konferenciát.
Nem lesz kisebbségi képviselet Sem májusban, sem októberben nem lesz parlamenti kisebbségiképviselő-választás - így döntött a parlament hétfői ülésén. Az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot sem fogadta el, amely a következő, 2002-es választások idején biztosítaná majd a kisebbségek parlamenti képviseletét, így az alanyi jogon járó képviselet megteremtése a következő parlament feladata lesz. A választási törvény módosítását a parlament elfogadta, ám a választási eljárásról szóló törvény esetében elutasította a módósító indítványt; ez utóbbi tette volna lehetővé, hogy májusban, az országgyűlési választásokkal egy időben tartsák a kisebbségi választásokat. Az így kialakult helyzetben az MSZP az alkotmány módosítását látta volna kielégítő megoldásnak, ezt azonban még koalíciós partnere, az SZDSZ sem támogatta. A nemzetiségek készültek arra, hogy mégsem valósul meg a kisebbségi képviselet, és többen közülük már létrehozták a Nemzetiségi Fórum nevű választási szövetséget.
SZDSZ: Nemcsók alkalmatlan Vladimír Meciar szlovák kormányfő a hét végén bejelentette: Szlovákia ismét a hágai bírósághoz fordul, kártérítést és a szerződéses kötelezettségek teljesítését követelve Magyarországtól. Kovács László külügyminiszter Meciar szavaira reagálva kijelentette: Szlovákiának nincs oka, bár joga van Hágához fordulni. A SZDSZ-es miniszterek utasítsák el Nemcsók János kormánymeghatalmazott megbízatásának meghosszabbítását - javasolta Szent-Iványi István, a szabad demokraták frakcióvezetője a párt ügyvivői testületének. A frakcióvezető szerint Nemcsók március 31-én lejáró mandátumának az év végéig való meghosszabbításával a kormány elismerné, hogy egyetért a bírált keretmegállapodás-tervezettel. A miniszterelnök kabinetfőnöke Szent-Iványi javaslatára reagálva úgy fogalmazott: a kérés okafogyottá vált, hiszen a kormány hatásvizsgálatok elvégzését rendelte el, és csak ezek ismeretében írná alá a megállapodást; Kovács László külügyminiszter pedig azt mondta: az aláírt megállapodás megváltoztatható.
Izrael: zavargások, fenyegetések Tüntetések kezdődtek a múlt hét közepén Hebronban és környékén, miután izraeli katonák egy ellenőrzőpontnál tüzet nyitottak egy palesztin munkásokat szállító mikrobuszra, azt feltételezve, hogy a kocsiban ülők merényletet akarnak elkövetni; három palesztin munkás meghalt. Az incidens után az izraeli miniszterelnök személyesen kért bocsánatot Jasszer Arafattól. A megszállt területeken napokig tartó zavargások megfékezésében a palesztin rendőrség is szerepet vállalt. Súlyos árat fog fizetni Izrael, ha ismét megkísérli megöletni a Hamasz politikai irodájának vezetőjét, Haled Mesált -figyelmeztette néhány nappal később Izraelt a Hamasz. A szervezet szóvivője emlékeztetett arra a merényletsorozatra, amit a Hamasz azután követett el, hogy meggyilkolták a palesztin szervezet robbanószerkezetekkel foglalkozó tagját. Az indulatos Hamasz-nyilatkozatot egy néhány nappal korábbi tévéinterjú váltotta ki: ebben Izrael infrastrukturális ügyekkel foglalkozó minisztere, Ariel Saron kijelentette, hogy Izrael nem mondott le a Hamasz-vezető meggyilkolásáról.
Kábítószerek: nem lesz legalizálás A most készülő nemzeti drogstratégia tervezete nem javasolja a különböző kábítószerek, köztük a könnyű drogok liberalizálását -nyilatkozta Veér András, a kábítószerügyi tárcaközi bizottság elnöke. A stratégia elkészítésében dolgozó szakértők javaslatokat dolgoztak ki arra, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a drogügyekkel kapcsolatos jelenlegi rendőri, vámőri és bírósági gyakorlatot, hogyan csökkenthető a kábítószerek iránti kereslet, illetve hogyan szorítható vissza a kínálat. Az Országgyűlés drogbizottsága a napokban fogadta el jelentését, amelyben több hiányosságra is felhívják a figyelmet. Ilyen például az, hogy a bizottságot nem tájékoztatták a költségvetési pénzekből finanszírozott megelőzési, kezelési és rehabilitációs programokkal kapcsolatos értékelő vizsgálatokról, valamint arról sem, hogy kidolgozták-e a drogbetegek kezelésére vonatkozó egészségügyi finanszírozási rendszert.
Morze
Működőképes robbanószerkezetet találtak a Független Kisgazdapárt budapesti székházának bejáratánál. A bányarobbantásoknál használatos robbanószert a tűzszerészek elszállították és megsemmisítették. A rendőrség szerint az elkövető egyedül volt, és feltehetőleg személyes indítékok vezérelték; Torgyán József viszont úgy véli, ez a személye ellen irányuló politikai merénylet volt, amely így akart a választásokon esélyes FKgP-nek ártani.
Letartóztatták a bolti sorozatgyilkosság gyanúsítottját, a huszonhét éves E. Nándort. A jugoszláv állampolgárságú gyanúsított a négy gyilkosságból csak a csepeli kettős emberölés elkövetését ismerte be. E. Nándor a délszláv háború alatt, ´91-ben Magyarországra dezertált, és itt bolti rablásokból tartotta fenn magát, ezért a bíróság ´94-ben négy év börtönre ítélte és kiutasította az országból, de ő a kiutasítás elől megszökött.
Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés titkos szavazással Erdei Árpád büntetőeljárási jogászt és Kiss László pécsi közjogi egyetemi tanárt. A választásra azért volt szükség, mert két alkotmánybíró nyugdíjba vonulásával veszélybe került a testület működőképessége. Az Országgyűlés hétfői, ebben a ciklusban utolsó munkanapján nem támogatta azt a javaslatot, amely meghosszabbította volna a hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumát.
Felgyújtották egy roma család házát Csolnokon -öt éven belül második alkalommal. A faluban összesen három roma család él. A Roma Polgárjogi Alapítvány helyszínen tájékozódó elnöke, Horváth Aladár szerint egyértelműen etnikai indíttatású támadásról van szó; a falu polgármestere szerint azonban kizárható, hogy azért gyújtották fel a család házát, mert lakói cigányok.
Folytatódik a cipzárgate, az amerikai elnök szexbotránya: egy, a Fehér Házban dolgozó újabb asszony vallotta eskü alatt, hogy Bill Clinton szexuálisan zaklatta őt. Kathleen Willey a CBS nagy nézettségű, 60 perc című esti műsorában a nyilvánosság előtt is elmondta, mi történt közte és az elnök között. Döntő bizonyíték azonban továbbra sem merült fel, és a közvélemény-kutatási adatok alapján Clinton politikai helyzete változatlanul stabil.
Jelcin orosz elnök kénytelen volt lemondani hivatalos programjait, mert -hivatalos bejelentés szerint -heveny légúti betegség támadta meg. A központi klinika igazgatója szerint ennek a betegségnek az egyik lehetséges szövődménye a szív megbetegedésével jár. Emlékezetes, hogy Jelcinen 1996 szeptemberében szívműtétet hajtottak végre.
Háborús bűnösnek nyilvánította az amerikai szenátus Szaddám Huszein iraki elnököt, és sürgette: Huszeint állítsák nemzetközi törvényszék elé. A határozat szerint az elnök mellett azokat az iraki vezetőket is az ENSZ égisze alatt működő törvényszék elé kellene állítani, akik többek közt népirtásban, emberiség elleni bűncselekményekben bűnösek.
