Románia: lemondott Ciorbea Lemondott kormányfői megbízatásáról Viktor Ciorbea (képünkön) román miniszterelnök. Lapzártánkkor csak annyit tudtunk: zárt ajtók mögött megkezdődtek a tárgyalások az új kormány összetételéről. A lemondás előzménye, hogy - a Parasztpárt kivételével - valamennyi koalíciós párt vezetője a kormány menesztését sürgette Romániában; Ciorbea a múlt héten még ellenállt a kormánya menesztését követelőknek. A Demokrata Párt országos vezető tanácsa olyan koalíció sürgős létrehozására hatalmazta fel a pártot, amely szilárd parlamenti többséggel rendelkezik. A határozat nem nevezi meg pontosan a létrehozandó koalíciót. A Parasztpárt vezető testülete felhatalmazta Ion Diaconescu pártelnököt arra, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat valamennyi koalíciós partnerrel a politikai válság megoldásáról. Az RMDSZ a válság kirobbanása előtt koalíciós tárgyalásokat sürgetett, mivel nem tartják jónak előrehozott választások megtartását.
Kosovo: változatlan szerb álláspont A szerb vezetőség továbbra is hajthatatlan a kosovói autonómia kérdésében, mert abban a tartomány elszakadásának veszélyét látja - erősítette meg az új szerb kormány tájékoztatási minisztere. Slobodan Milosevic jugoszláv elnök nem fogadta Robert Gelbardot, az amerikai elnök balkáni megbízottját. Milosevic szerint a nyugati államok nem tisztelik az ENSZ alapokmányát, amikor be akarnak avatkozni Jugoszlávia belügyeibe. Az amerikai külügyi szóvivő figyelmeztette a jugoszláv vezetést, hogy újabb büntetőintézkedéseket vezetnek be, ha négy héten belül nem rendezik Kosovo sorsát. Gelbard Pristinában találkozott az Ibrahim Rugova vezette albán tárgyalóküldöttség tagjaival, akik ígéretet tettek a többször - miattuk - elhalasztott tárgyalások megkezdésére; a delegáció azonban továbbra sem hajlandó a szerb kormány képviselőivel tárgyalni: ragaszkodik ahhoz, hogy a jugoszláv szövetségi kormány kezdjen velük párbeszédet. Kosovóban a szerb rendőrség továbbra is üldözi az "Albániából beszivárgott bandákat". A nemzetközi összekötő csoport továbbra is fenntartja a már foganatosított büntetőintézkedéseket.
Lehallgathatók-e a mobilok? Noha a titkosszolgálatok határozottan cáfolják, hogy engedély alapján hallgattak már le a mobiltelefonokat, Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke megerősítette az ezzel kapcsolatos találgatásokat; nem közölt pontos számot, arra azonban utalt, hogy a rendőrség is kért már engedélyt. Nikolits István, a titkosszolgálatok működéséért felelős tárca nélküli miniszter cáfolta, hogy a szervek alkalmaznák a "pásztázó rendszert", elismerte azonban, hogy "a bűnözői technika ellen" kialakítandó lehallgató rendszer kifejlesztése folyamatban van, s az országba már hoztak be olyan szerkezeteket, melyek e feladat elvégzését teszik lehetővé. (Korábbi lapértesülések szerint a szocialista párt volt alelnöke, Máté László érdekeltségi körébe tartozik a pásztázó rendszert szállító cég, amelytől a titkosszolgálatok bérlik ezeket a berendezéseket.) A mobilszolgáltatók és a hírközlési tárca közötti megbeszéléseken utóbbi fenntartotta álláspontját, miszerint a társaságoknak kellene finanszírozni a lehallgathatóvá váláshoz szükséges technikai fejlesztéseket.
Orosz-német-francia csúcs Szergej Kirijenko ügyvezető kormányfőt jelöli miniszterelnöknek Borisz Jelcin, aki e bejelentés során érzékeltette az állami dumával: elvárja, hogy a testület elfogadja jelöltjét a posztra. Az orosz elnök találkozott a német kancellárral és a francia elnökkel, és a megbeszélés után kijelentette: már az orosz-francia-német találkozó puszta ténye nagy politikai jelentőséggel bír. Helmut Kohl, Jacques Chirac és Jelcin nem hivatalos találkozójukon megállapodtak abban, hogy szakértőikkel kidolgoztatják egy közös európai szállító-repülőgép prototípusát, kiépítik a Londontól Párizson, Berlinen és Varsón át Moszkváig vezető útvonalat, amelyet később az Urálig, majd Szibériáig meghosszabbíthatnak. Jelcin úgy vélte, a találkozón született konkrét megállapodásokon túlmutat, hogy a francia elnök és a német kancellár a látogatáson való részvételével érzékeltette: Németország és Franciaország szerint az európai folyamatok csak Moszkva bevonásával képzelhetők el.
Szlovákia: módosított választási törvény Nem jelölteti magát a köztársasági elnöki posztra Vladimír Meciar szlovák kormányfő - ezt maga jelentette be egy kassai nagygyűlésen. A szlovák parlament a többségi koalíciós pártok szavazataival első olvasatban elfogadta a választási törvény módosítását; az ellenzéki indítványok közül egyet sem támogattak. Az ellenzék szerint a módosítás egyértelműen az ő kiszorításukat célozza. (A parlamenti választásokat szeptemberben tartják Szlovákiában.) A Meciar vezette HZDS nem titkolja: egyedül szeretne kormányozni, és minden erejét a biztos győzelemre összpontosítja. Több tízezren tüntettek gyertyával a szlovák kormány politikája ellen Pozsonyban: a kereszténydemokrata politikus, Ján Carnogursky - akit egy tíz évvel ezelőtti, hasonló tüntetés után bebörtönöztek - kijelentette: ismét egypárti uralom fenyegeti az országot. Az ellenzék szerint a koalíció "a választások manipulálásától sem riad vissza".
EU: megkezdett csatlakozás Hétfőn hivatalosan is megkezdődtnek az Európai Unió-s csatlakozási tárgyalások Magyarországgal és további öt tagjelölt állammal. Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője szerint az EU belső reformjai - amelyek főként a közös mezőgazdasági politikát és az intézményeket érintik - késleltethetik ugyan a csatlakozást, de a bővítés igényeit is szolgálják. Somogyi úgy vélte, a csatlakozás következményei előre láthatók, s az integráció összességében pozitívan fog hatni a magyar gazdaságra. Az államtitkár hozzátette: azok, akik nem tudnak megfelelni az új követelményeknek, vesztesként élik majd át a csatlakozást. Somogyi szerint a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a közlekedés terén vannak Magyarországnak nagy lemaradásai az EU-val szemben.
Postabank: 24 milliárd Legfeljebb 24 milliárd forinttal megemelik a Postabank alaptőkéjét - döntött a kormány múlt heti ülésén. Az ellenzéki pártok bírálták a kormány döntését, mondván: a kabinet parlamenti ellenőrzés nélkül hozott ilyen döntést. Medgyessy Péter pénzügyminiszter elmondta: a kormány a tőkeemelés feltételéül szabta, hogy a majdani befektető először az állami részvényeket vásárolja ki. A döntés időpontját a pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy most készült el a bank mérlege, s az új parlament megalakulásáig nem lehetett elodázni a tőkeemelést. Medgyessy közölte: nem biztos, hogy a tőkeemelés értéke eléri a maximumot; ez a külföldi befektetők beruházásának mértékétől is függ.
Nagymaros: nem épül gát? Nagymaros polgármestere, Zoltai Mihály "szégyenletesnek" nevezte, hogy a kormány arról döntött: a december 31-ig elkészítendő hatásvizsgálatok ne terjedjenek ki a már részben rehabilitált nagymarosi helyszínre. Kiss Elemér kormányszóvivő környezetvédelmi megfontolásokkal magyarázta a kabinet döntését, Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter az eddigi helyreállítási költségek nagyságára, a csúcsrajáratás nem kívánt hatásaira és a járulékos költségek nagyságára hivatkozott. (A február végi megállapodástervezet Nagymarossal még mint a gátépítés egyik lehetséges helyszínével számolt.) A miniszterek a vizsgálatokat koordináló bizottságot hoztak létre, amit Baja mellett Lotz Károly vezet. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) számításai szerint 1991-97 között a költségvetés 933 millió forintot költött csak szakértői tanulmányokra, amihez a most megrendelt elemzések elkészítésére szánt 350 és a figyelőszolgálatra fordított 250 millió járul. Meciar szlovák kormányfő nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy felkérte szakembereit: május 15-ig készítsék el Szlovákia újabb beadványát a hágai nemzetközi bírósághoz.
Morze
Baloldali-radikális kormánykoalíció alakult Szerbiában: a legerősebb parlamenti párt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és szövetségese, a Jugoszláv Egyesült Baloldal (JUL) a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párttal (SRS) osztotta meg a korábban egyedül gyakorolt hatalmat, többséget szerezve a köztársasági törvényhozásban. A Vajdasági Magyar Szövetség ismét megerősítette: nem kíván belépni a kormányba.
A Fővárosi Bíróság elhalasztotta annak a birtokvédelmi pernek a tárgyalását, amelyet a főváros VII. kerületében található Marco Polo Youth Hostel birtoklásáért és üzemeltetéséért az Universum Youth Hostels Kft. indított az Ernitus Kft. ellen. Az ügyről - amelyről múlt heti Egy Hét rovatunkban is beszámoltunk - Szekeres Imre és felesége azóta sem nyilatkozott érdemben.
Négy békéscsabai rendőr ellen tett feljelentést a szegedi katonai ügyészségen az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Belügyminisztérium rendvédelmi szolgálata azon vizsgálat nyomán, amelyet Kuzma Mihály alezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetőjének öngyilkosságával kapcsolatban folytattak. A rendőröket személyi szabadság megsértése, jogtalan fogva tartás, közokirat-hamisítás és szolgálati visszaélés bűntettével gyanúsítják. Az ORFK vizsgálata során nem merült fel a rendőrségen belüli korrupció gyanúja sem.
A kormány csökkentette a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) hatáskörét. A kabinet kivette a KBI hatásköréből azokat a bűncselekményeket, amelyeket nem fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek követnek el, valamint a nem szervezetten elkövetett bűncselekményeket és azokat, amelyek nem a gazdálkodással függnek össze, illetve amelyeknél a törvény nem fenyegeti öt évnél súlyosabb büntetéssel az elkövetőket.
Aláírta a taposóaknák betiltásáról szóló ottawai egyezmény magyar ratifikációs okmányát Göncz Árpád köztársasági elnök a budapesti regionális aknakonferencia nyitónapján. Kovács László külügyminiszter közölte: Magyarország hatpontos akciótervet dolgozott ki az egyezmény végrehajtására vonatkozóan. Hazánk már a 2000. december 31-i határidő előtt megsemmisíti raktáron lévő taposóaknáit.
Nagy-Britannia riadókészültséget rendelt el kikötőiben és repülőterein, mivel titkosszolgálati jelentések alapján azt gyanítja, hogy parfümösüvegekben és italospalackokban iraki tömegpusztító baktériumokat csempésztek területére. Irak alaptalannak nevezte az antrax nevű anyag miatt kirobbant pánikot. A bagdadi hatóságok letartóztatták az iraki biológiai fegyverprogram fejének tartott tudóst, amikor az elhagyni készült az országot.
Tíz civil nőszervezet a közelgő választások előtt nyilatkozatban sürgette, hogy az új kormány és parlament hangsúlyosabban figyeljen a nők emberi jogaira, lépjen fel a nőket érő erőszak és kizsákmányolás minden formája ellen, és dolgozzon ki olyan hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikát, amely - az EU-integrációval összhangban - a nők érdekeire is figyel.
A szolnoki munkaügyi bíróság hatályon kívül helyezte az önkormányzat azon döntését, melyben elmarasztalta Várhegyi Attila polgármestert, egy személyben a Fidesz választmányának elnökét. A helyi képviselők azért indították meg a fegyelmi vizsgálatot, mert szerintük Várhegyi egy szolnoki telek értékesítését a jegyző megkerülése nélkül engedélyezte. A KBI által vádemelési javaslattal megküldött büntetőügyről nincsenek információk.
