Hajdúsági Sütödék Rt.: elbocsátások Négy dolgozót - többek között az egy hónappal ezelőtti sztrájk szervezőit - bocsátottak el a múlt héten a Hajdúsági Sütödék Rt.-től (H. S. Rt.). Az azonnali felmondást a vállalat vezetése "racionalizálással" indokolta. Lakatos Gyula, a Dohányipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője a Narancsnak elmondta: nem érte őket meglepetésként a H.S. Rt. menedzsmentjének döntése; a pékeket képviselő érdekvédelmi szervezet illetékese szerint a közeljövőben újabb elbocsátások várhatók. A H.S. Rt. fellebbezésére, mellyel a sztrájkot jogosnak ítélő munkaügyi bírósági határozatot támadták meg, még nem érkezett válasz. (A kevés eredményt elérő munkabeszüntetésről lásd: Lisztes megélhetés, MaNcs, 1998. április 23.)
Kosovo: tárgyalások kezdődtek Bírálták a rivális kosovói albán pártok vezetői Ibrahim Rugovát, a Kosovói Demokratikus Szövetség elnökét, amiért tárgyalóasztalhoz ült Slobodan Milosevic jugoszláv elnökkel, és további találkozókról állapodott meg. A találkozó létrejöttének előzménye egy olyan - az amerikai különmegbízott által kétoldalú tárgyalásokon több hét alatt kicsikart - kompromisszum, amely inkább a szerb vezetésnek kedvez. Rugova visszautasította a kritikákat, mert szerinte a találkozó elmaradása esetén a kosovói albánok elveszíthették volna a nemzetközi közösség rokonszenvét. A bírálók éppen azt kifogásolják, hogy Rugova Richard Holbrooke amerikai különmegbízott nyomására fogadta el a jugoszláv meghívást, és nem ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdése előtt a szerb hatalom szüntesse meg az albánokkal szembeni terrort. A Kosovo középső területein folyó harcokban három kosovói albán vesztette életét. A belgrádi állami rádió jelentése szerint a tartomány déli részén albán terroristák által provokált harcok folytak, amelyek során egy szerb rendőr megsérült, és több albán terrorista meghalt. Kosovói albán források szerint a szerb rendőrség robbantotta ki az összecsapásokat azzal, hogy ismét fegyvertelen polgári személyeket támadtak meg. A magyar Pénzügyminisztérium informátora szerint a Belgrádnak nyújtott állami hitelek és az ország külföldi kinnlevőségeinek befagyasztása Magyarország gazdaságára közvetve hatással van azután, hogy hazánk csatlakozott az Európai Unió állásfoglalásához.
Társadalombiztosítás: 230 milliárd kinnlevőség Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kinnlevőségeinek összege elérte a 230 milliárd forintot; a késedelmi pótlék 83,5 milliárd forint. Lapértesülések szerint a felszámolás alatt lévő cégek száma háromszázzal növekedett 1998-ban, csak ezen cégek tartozása mintegy 65 milliárd forintra emelkedett. A most is működő cégek adóssága körülbelül 133 milliárd forint. Az OEP behajtóinak számával igyekszik javítani a helyzeten: már 2200 ember dolgozik ezen a területen. Eközben nyolc kórház fordult működési segélyért az OEP-hez, és több mint tíz eladósodott egészségügyi intézmény élén áll egészségbiztosítási önkormányzati biztos. A nyolc kórház 300 millió forint segélyt kért. Az egészségbiztosítási alapban 1998-ban kétmilliárd forint áll rendelkezésre a pénzügyi gondokkal küzdő kórházak megsegítésére; a kórház tulajdonosa által igényelhető hitel felvételéhez az egészségpénztár jóváhagyásán kívül a Népjóléti és a Pénzügyminisztérium engedélye is szükséges.
Szlovákia: választás etnikai megszorításokkal A szlovák parlament jóváhagyta az önkormányzati választási törvényt, amely szerint az önkormányzatokban egy-egy kisebbségnek csak annyi képviselője lehet, amennyi megfelel az adott kisebbség helyi lakossági arányának. Vladimír Meciar a törvény kapcsán elmondta: ezzel az előírással kívánja felszámolni a kormány néhány dél-szlovákiai település képviselő-testületének abszolút magyar többségét. A törvény bevezetése alkotmányellenes -mutattak rá a szlovák parlament ellenzéki pártjainak képviselői -,mert a szlovák jogrend nem definiálja a "nemzeti kisebbség" fogalmát, ésa szlovák alkotmány szerint a nemzeti hovatartozásból senkinek sem származhat előnye vagy hátránya. A volt szlovák államfő által vezetett petíciós bizottság még a szavazás előtt megpróbálta átadni a házelnöknek azokat a 440 ezer aláírással hitelesített íveket, amelyekkel az aláírók igazságos választási törvényt, közvetlen elnökválasztást, alkotmánymódosítást követelnek a parlamenttől. A házelnök nem volt hajlandó Michal Kováctól átvenni a petíciót, és nem vette napirendre a kérdést.
Mohi atomerőmű: nukleáris szennyeződés? A szlovákiai Mohiban atomerőmű üzembe helyezése esetén elképzelhető, hogy az első blokkban nem lehet beindítani a láncreakciót, és nukleáris szennyeződés éri az atomreaktort - állapította meg az erőműt átvizsgáló nemzetközi szakértői csoport. Wolfgang Kromp, a csoportot vezető osztrák professzor ezért arra kérte az erőmű vezetőit, hogy egyelőre ne helyezzék üzembe a reaktort. A végleges szakértői vélemény még nem készült el. Vladimír Meciar szlovák kormányfőt az osztrák koalícióban részt vevő Osztrák Néppárt szólította fel az erőmű üzembe helyezésének elhalasztására. A párt közleményét ismertető Maria Rauch-Kallat főtitkár szerint "az európai uniós tagságért folyamodó országoktól elvárt nemzetközi szolidaritásnak ellentmond", ha Szlovákia a végleges szakértői vélemények elkészülte előtt beindítja a mohi atomerőművet, így akarván kész helyzet elé állítani a nemzetközi közvéleményt. A Global 2000 osztrák környezetvédelmi szervezet szorgalmazta, hogy az osztrák kancellár, Viktor Klima vállaljon nagyobb szerepet a mohi atomerőmű beindításának megakadályozásában.
Mazsihisz: pártvendégek Két párt képviselői is látogatást tettek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségénél (Mazsihisz): az MSZP és a Fidesz képviselői a szélsőséges politikai erőktől való elhatárolódásukról kívánták biztosítani a Mazsihisz vezetőit. Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke "kirekesztéstől és gyűlölködéstől mentes" politikát ígért. Kósáné hangsúlyozta: "Van olyan szélsőjobboldali erő Magyarországon, amely jogos félelmeket kelt. Az MSZP mindent megtesz azért, hogy ne legyen ok a félelemre." Az alelnök szerint a Fidesz csak a kisgazdákkal közösen tud kormányra kerülni, és a MIÉP támogatására is szüksége volna. Kövér László, a Fidesz alelnöke a Mazsihisz vezetőinek elmondta: pártja elhatárolódik a szélsőségektől, és nem veszi igénybe támogatásukat. Kövér leszögezte, hogy a zsidó kárpótlásról hozott korábbi törvényeket a Fidesz teljes mértékben vállalja. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója a találkozók után elmondta: a szövetség nem kíván beavatkozni a politikai pártok ügyeibe, és azt is leszögezte, hogy nem a Mazsihisz kezdeményezte a találkozókat.
G8: nincs konkrét segítség Birminghamben találkoztak a világ nyolc vezető ipari nagyhatalmának képviselői (G8), hogy megvitassák többek között a legszegényebb országok eladósodottságának problémáját, az ázsiai pénzügyi válságot és az indiai atomrobbantást. A nyolc vezetőt ötvenezres tömeg fogadta Birminghamben: a tüntetők a harmadik világ legszegényebb országainak adósságeltörlését követelték. A demonstrálókkal a csúcstalálkozó résztvevői közül egyedül Tony Blair brit miniszterelnök találkozott, és átvette a másfél millió aláírást tartalmazó petíciót. Az adósságrendezés terén azonban a G8 tagjai nem jutottak konszenzusra, és az értekezletről kiadott záróközlemény sem tartalmaz konkrét döntéseket: csupán ajánlásokat, kívánalmakat fogalmaz meg az adósságkönnyítés, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem, az ázsiai pénzügyi krízis és a környezetvédelem kérdéseiben. A nyolcak figyelmeztették Indiát és Pakisztánt a fegyverkezési verseny veszélyeire -néhány nappal korábban robbantott India kísérleti atomfegyvert; erre Pakisztán hasonló kísérlet elvégzésével reagált (Lásd még: 24-33. oldal.)
Indonézia: bizonytalanság, káosz A hetek óta tüntetők mellett már a kormányzó Golkar párt egyik frakciója is lemondásra szólította fel Suharto elnököt Indonéziában, ahol pánik tört ki azután, hogy egy bevásárló- és egy kereskedelmi központban több száz fosztogató halt meg, mert a kinn rekedtek felgyújtották az épületet. Lapzártánkkor nem lehet biztosat tudni az elnök esetleges távozásáról. Suharto úgy nyilatkozott: nem nyúl erőszakhoz hatalmon maradása érdekében, ha elveszítette a nép bizalmát, de bármely politikai reformnak alkotmányos módon kell végbemennie. Számos külföldi vállalat és külképviselet megkezdte alkalmazottainak kimenekítését Dzsakartából; a főváros utcáin harckocsik járőröznek. A hadseregnek kulcsszerepe van abban, hogy a zavargásoknak mi lesz a kimenetelük.
Morze
Giczy György, a KDNP elnöke levéllel fordult a KDNP megyei és helyi vezetőihez és képviselőjelöltjeihez: levelében a választási kudarccal kapcsolatos felelősségét elismerve felajánlotta, hogy hajlandó lemondani, ha a megyék többsége erre felszólítja. Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor több interjújában szintén utalt arra, hogy a választási kudarcért őt magát terheli a legnagyobb felelősség, és ezért vállalja a következményeket.
Elfogták azt a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy országgyűlési képviselőket fenyegetett meg robbantásos merényletekkel. Sz. Mihály ellen közveszélyes fenyegetés vétségének alapos gyanúja miatt indított eljárást a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal; a Torgyán József és Szájer József lakásánál történt robbantások kapcsán terelődött rá a gyanú. Sz. Mihály 1992-ig tagja volt az FKgP-nek.
Horn Gyula mentelmi jogának felfüggesztését kéri Czene Gyula nagykanizsai lakos, mert szerinte a miniszterelnöknek a MIÉP parlamentbe jutása kapcsán mondott véleménye kimeríti a nagy nyilvánosság előtti becsületsértés fogalmát. Horn május tizedikén újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy "nem örülök (a MIÉP parlamentbe kerülésének). Hát ki örül, aki normális?" Az indítandó perhez több állampolgár is csatlakozni kíván.
"Bűncselekményt követ el, aki a szakmával nem rendelkező, nyelveket nem beszélő cigányokat kivándorlásra biztatja, és politikai menedékjoggal hitegeti" - állította egy lapinterjúban a legnagyobb amerikai roma szervezet alelnöke, Balogh Sándor. Szerinte a kivándorló romák nagy többsége nem kap menedékjogot, miután Clinton elnök nemrég felszólította a kormányt a bevándorlási feltételek további szigorítására.
Az új Országgyűlés felállása után az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény értelmében az átvilágító bírók azonnal megkezdik valamennyi képviselő múltjának ellenőrzését; akit már megvizsgáltak, azt nem világítják át még egyszer. A lemondásra felszólított képviselőt semmi nem kötelezi, hogy ennek eleget tegyen - képviselő maradhat.
Meghalt Czinege Lajos, 75 éves volt. Czinege 1960-tól 1984-ig volt honvédelmi miniszter. A Kádár-korszak prominens alakja 1984 és 1987 között a Minisztertanács elnökhelyettesi posztját töltötte be, majd 1989-ben lemondott rendfokozatáról, és teljesen visszavonult.
